Júliusig kétszer annyi honfitársunk kelt útra Horvátországba, mint az elmúlt évben. A legtöbben személygépkocsival célozzák meg a legnépszerűbb tengerparti településeket. A vasút- és légitársaságok nem vagy csak ritkán indítanak közvetlen járatot Magyarországról a horvát Adriára. Cikkünkben a Horvátországba utazóknak szedtük össze a legfontosabb közlekedési információkat.
Horvátország és a horvát Adria idén is az egyik kiemelt célpontja a magyar turistáknak. A Jutarnji List napilap a minap közölte a horvátországi turizmus első fél évének adatait. Eszerint az év első hat hónapjában 5,7 millió turista látogatott Horvátországba, akik összesen 24,7 millió vendégéjszakát töltöttek el. Vagyis az idén kétszer többen keresték fel déli szomszédunkat, mint 2021 első felében. A horvát turisztikai minisztérium által elindított eVisitor-rendszer adatai alapján július első hétvégéjén 640 ezer turista nyaralt az országban, és ez a szám a hónap végére elérheti a napi egymilliót is.
A friss statisztika szerint 2022 első felében a legtöbb vendégéjszakát a németek töltötték el (6,1 millió), őket az osztrákok (2,4 millió), a szlovénok (2,3 millió), a lengyelek (1,3), a britek és a csehek (1,1-1,1), az olaszok és a bosnyákok (0,7-0,7), az amerikaiak (0,6) és a magyarok (0,5) követték. Azaz június végéig 137 304 magyar turista 540 435 éjszakát töltött Horvátországban. 2021-ben ezek a számok jóval szerényebbek voltak: 59 859 és 268 348.
A horvát turisztikai szövetség az előfoglalások alapján idén 21,4 millió külföldi turistával számol, ami meghaladhatja a 2019-es rekordévet, amikor húszmillióan érkeztek az országba.
Sokat nyom a latban, hogy a turistáknak idén nem kell a határon Covid-igazolványt felmutatniuk, és nem kell indulás előtt űrlapokat sem kitölteniük. Maszkot jelenleg csak a gyógyszertárakban és az egészségügyi intézményekben kell hordani. A megbetegedések száma az elmúlt napokban Horvátországban is emelkedett, július 9-én 1488 új fertőzöttet regisztráltak, 139-cel többet, mint az előző nap.
Summa summarum: idén nyáron sok honfitársunk választja úti célul a horvát Adriát. Elvileg mehetnének földön, vízen és levegőben. Nos, Zadar kivételével
nincs közvetlen repülőjárat Budapestről a horvát tengerparti városokba,
csak bécsi vagy müncheni átszállással lehet(ne) nyáron utazni Rijekába, Splitbe vagy Dubrovnikba, ha egyáltalán van még ilyen menetjegy.
Nem sokkal jobb a vasúti összeköttetés sem. Rijekába például idén nem indít közvetlen járatot a MÁV, egyedül csak Splitbe. Ezek a vonatok főszezonban (június 19. és augusztus 29. között) Budapestről kedden, pénteken és vasárnap, Splitből hétfőn, szerdán és szombaton indulnak. Utószezonban (augusztus 29-től szeptember 24-ig) Budapestről kedden és pénteken, Splitből szerdán és szombaton indítanak járatot.
Jóval nagyobb a választék az autóbuszos közlekedésben, hiszen a Flixbus és a Volánbusz is naponta több közvetlen járatot indít a legnépszerűbb tengerparti településekre. Ráadásul a buszok sokkal gyorsabban teszik meg az utat, Zadarba például alig több mint nyolc óra alatt.
Egy egészen friss történet. Két magyar fiatal július 10-én reggel 6.35-kor szállt vonatra Budapesten, hogy Zágrábon keresztül a tengerpartra utazzanak. Menetrend szerint 12.55-re kellett volna a horvát fővárosba érniük. Napokkal korábban az interneten 13.30-ra foglaltak két jegyet egy Zágráb–Rijeka buszjáratra. A vonat már a magyar–horvát határnál félórás késésnél tartott, és hiába rohantak át a főpályaudvarról a buszállomásra, a járatuknak már csak a hűlt helyét találták. Ezután kálváriájuk folytatódott, mert vasárnap délután már egyetlen járatra sem kaptak jegyet. Illetve a horvát busztársaság egyik járatára már levették a számlájukról a pénzt, amikor közölték, hogy még sincs hely. Megnyugtatták őket, hogy másnap visszakerül a bankkártyára a 240 kuna. Végül egy fél hatkor induló buszra mégis kaptak jegyet, amit szemrebbenés nélkül újra kifizettettek velük.
Legtöbb honfitársunk azonban a személygépkocsit választja. A rossz hír az, hogy meglepően sok helyen van útépítés déli szomszédunknál. Nyár ide, turistaforgalom oda, a Horvát Autóklub (HAK) térképe szerint alig akad olyan útszakasz, ahol ne lenne terelés, sebességkorlátozás. A jó hír viszont az, hogy
nem emelkedtek az autópályadíjak.
Ha Budapest felől tartunk a tengerre, Letenyénél lépjük át a horvát–magyar határt. A határtól az A4-es autópályán haladva érjük el Zágrábot. A horvát főváros előtt van a fizetőkapu (Sv. Helena). A zágrábi körgyűrű ingyenesen használható. Zágráb után, Bosiljevo 2-nél válik ketté az autópálya, innen indul az A1-es, amely Split felé tart. Ha Dalmácia az úti cél, akkor irány az A1-es, ha pedig a Kvarner-térségbe vagy az Isztriára megyünk, akkor az A6-oson folytathatjuk utunkat. Ugyancsak jó hír, hogy a krki híd ingyenesen használható.
Két csomópontnál idén is türelemre van szükségük a magyar (és nem magyar) autósoknak. Mindkettő Zágrábtól délre található: az egyik a lučkói fizetőkapu, amely összeköti az A1-es autópályát, a zágrábi körgyűrűt és a Karlovac felé vezető utat, a másik a bosiljevói elágazás, ahol az autósoknak dönteniük kell, hogy az A6-oson a Kvarner-öböl és Isztria felé veszik az irányt, vagy az A1-esen Dalmácia felé. Az előbbinél mindig – de főként a tengerpartról jövet – hosszú sorokra kell számítani, míg az utóbbinál is szinte állandó a torlódás.
Határátlépés után
Rijeka és Isztria
Kvarner-régió
Dalmácia
A magyar–horvát határ előtt mindenképpen ajánlatos tankolni. Az M7-es autópályán az utolsó benzinkút Zalakomárnál van, de ott hosszú sorokra kell számítani. Ezért érdemes kitérőt tenni Nagykanizsára, ahol kisebb várakozással tankolhatunk, a Mol-kútnál ötven litert, a Lukoilnál viszont legfeljebb húszat.
Horvátországban is tettek sapkát a benzinárra. Ez a fejfedő viszont jóval magasabban van a hazainál:
az eurosuper 95 árát 13,50 kunában, az eurodízelét 13,08 kunában határozták meg,
míg a prémium-üzemanyagok szabadárasak maradtak.
Azzal is kell kalkulálni, hogy déli szomszédunknál kissé szellősebben helyezkednek el az út mentén a benzinkutak. Dalmáciában van olyan útszakasz, ahol 80 kilométerre van egymástól a két legközelebbi kút. A pihenőhelyek száma is véges, ezért hosszabb autóút esetén ezzel is számolni kell.
A4-es autópálya Letenye és Zárgáb között
A1-es autópálya Zágráb és Karlovac között
A6-os autópálya Rijeka felé
A1-es autópálya Zadar, Split felé
És ne feledkezzünk meg a parkolásról sem! A tengerparti településeken szinte kivétel nélkül fizetni kell a parkolásért. Opatijában például reggel 7-től 24 óráig óránként tíz kuna a tarifa. Ezért ajánlatos előre tisztázni szállásadónkkal, tud-e autónknak (ingyenes) helyet biztosítani.
(Borítókép: Shutterstock)