Nehezen jut közös nevezőre Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina az őt támogató pártokkal, a párbeszédképesség hiánya pedig feszültségeket szül, amelyek aztán – amint arra a IX. kerületi média megroppanásának közelmúltbeli esete is rávilágít – súlyos erkölcsi és anyagi károkat is okozhatnak. Egy kerületi ügyekre rálátó, neve elhallgatását kérő forrásunk beszámolója alapján rekonstruáltuk a történteket.
A Jobbik és a Kutyapárt logója ugyan nem szerepelt 2019 őszén Baranyi Krisztina választási plakátjain, de ők is az ellenzéki összefogás polgármesterjelöltje mögött álltak. Nem is maradt el a közös siker, kilencévnyi fideszes vezetés után október 13-án az ellenzéki pártok közös jelöltje nyerte el a polgármesteri széket.
Mindennek hangsúlyozása azért fontos, mert az elmúlt időszak sajtóhíradásai – melyek a kerület médiacégét és a kerületi lapot övező konfliktusról szóltak – épp azt az arculatot tükrözték vissza, amit maga Baranyi Krisztina is sugallni akar magáról, nevesül, hogy ő egy pártok felett álló, független személyiség, aki ébren őrködik a sajtószabadság felett – meséli a kerületi ügyekre rálátó forrásunk.
Az elmúlt hónapok eseményei azonban azt jelzik, az önálló entitás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a döntéseket több esetben egyedül akarja meghozni, ezért sok energiát nem fektet sem az őt támogató ferencvárosi pártokkal való egyeztetésbe, sem a velük közös előkészítésébe, de még az esetlegesen bekövetkező károk csökkentésébe sem.
A polgármesteri hatalomgyakorlás mikéntjére épp a Ferencvárosi Média Nonprofit Kft. és a 9 Magazin szerkesztősége közti konfliktus irányította rá a figyelmet.
Ahhoz, hogy a ferencvárosi politikában történjen valami, a helyi képviselők tíz, azonos irányba mutató voksa szükséges. Tíz képviselője egyik pártnak sincs a 17 tagú testületben, ezért a döntésekben egyeztetési kényszer van – magyarázza egyik forrásunk, akinek beszámolója alapján rekonstruáltuk az ügyet. Ennek köszönhető, hogy a kerület működik, van mögötte politikai teljesítmény, de ez nem a polgármester munkájának eredménye. Önjáró hozzáállására a pandémia időszaka világított rá, amikor egy személyben gyakorolhatta a képviselőtestület jogköreit. Ekkor – más polgármesterekkel ellentétben – egyáltalán nem egyeztetett a pártokkal. E vezetői gyakorlat állatorvosi lova lett az ekkor létrehozott Média Kft., mely már megszületésekor számos „betegséget” hordozott magában.
A pártok abban egyetértettek, hogy az előző, fideszes ciklus kézi vezérlésű médiaviszonyaival szakítani kell, a helyi újság és tv új cégbe integrálására még a Momentum tett javaslatot, de ennek gyakorlati kérdéseit, a részleteket nem járták körül. Baranyi Krisztina rendkívüli jogkörével élve egy személyben döntött a cég megalapításáról.
Ahhoz, hogy az önkormányzat cégformátumban működtesse a médiát, közszolgáltatási szerződést kell kötnie saját cégével. A cég a szerződés alapján kiállít egy számlát, ez alapján fizet neki az önkormányzat. Ezen azonban van 27 százalék áfa, amelyet a cég beutal a központi költségvetésbe. Ezzel nem is lenne gond, ha a beszállítóitól vissza tudná igényelni. Csakhogy a lapnál dolgozó újságírók katások, náluk 0 százalék az áfa, a nyomdaipari termékeken pedig csak 5 százalék, azaz már eleve lyuk volt a médiacég költségvetésében, éves szinten nagyjából 8 millió forint. A legutóbbi ferencvárosi képviselő-testületi ülésen ennek a problémának a létezését Vágvölgyi B. András, a kerületi lap, a 9 Magazin főszerkesztője, és a médiacég vezetője, Hagymási Zoltán is elismerte. A főszerkesztő azt is jelezte, hogy épp ebből adódóan több újságíró nincs is kifizetve.
Fenntartói oldalról is megfogalmaztak problémát. Az egyik ferencvárosi képviselő példátlan konstrukciónak tartotta, hogy
az önkormányzat által finanszírozott lap irányvonalára semmilyen ráhatása nincs a testületnek.
Több párt is jelezte, hogy álláspontjuk szerint a lap helyi szintű közszolgálatisága rovására jelennek meg benne véleménycikkek, a Momentum ennek kiegyensúlyozását többször is javasolta, konkrét rendelettervezetet is írtak rá. A polgármester azonban ezekben az észrevételekben is a sajtó függetlenségének csorbítását látta, nem is változott semmi, egészen május 27-ig, amikor is a médiacég vezetője váratlanul kirúgta Vágvölgyit. Ezt azzal indokolta, hogy szerződést szegett azzal, hogy nem járt be a munkahelyére, és ennek okát nem igazolta.
Baranyi Krisztina a kirúgást egyértelműen a független sajtó elleni támadásként értelmezte, és mivel ez Hagymási Zoltán döntése volt, azonnal lapátra akarta tenni a kiadó vezetőjét. A júniusi testületi ülésen el is távolították Hagymásit, arról azonban parázs vita alakult ki, hogy ki lenne helyette a legmegfelelőbb szakember – magyarázta neve elhallgatását kérő forrásunk. Az MSZP Kálmán Olga, a DK elnökségi tagjának férjét, a jelentős médiatapasztalattal rendelkező Hoffmann Györgyöt javasolta; míg Baranyi először Pataki Mártont, majd Gőz Gabriellát. A testület végül Hoffmannt választotta meg. E döntést a többnyire közösségi oldalán kommunikáló polgármester viszont megvétózta. Úgy fogalmazott:
Polgármesteri vétót emelek azok ellen a döntések ellen, amelyek bedarálják és pártkifizetőhellyé teszik a ferencvárosi független médiát. A választóinktól arra kaptunk felhatalmazást, hogy a helyi sajtó szabadon, politikai befolyásolás és szervezeti függőség nélkül működhessen.
Míg Hoffmann György hosszú és szerteágazó médiakarrierjéről, illetve felesége pártkötődéséről sokat cikkezett a sajtó, alig esett szó azokról a személyekről, akikre a pártfüggetlen működés és szakmaiság garanciájaként tekintett Baranyi Krisztina.
Az egyik ilyen Pataki Márton, aki óbudai szocialista képviselő volt, majd az Együtt budapesti elnöke lett, így Baranyi akkori párttársa volt, médiával kapcsolatos tapasztalatairól azonban nincsenek információk.
A másik pedig Gőz Gabriella, akiről az írta egy kerületi lap, hogy a VIII. kerület önkormányzati cégének éléről egy nappal a belső vizsgálati jelentés tárgyalása előtt távozott. A szakember szintén az Együtt nevű egykori párt fontos tisztségviselője volt, őt delegálták Óbudán a választási bizottságba. Gőz 2003 és 2007 között Gyurcsány Ferenc közvetlen sajtós munkatársaként dolgozott, férje, Horváth Lóránt, Gyurcsány Ferenccel közösen szervezte anno az Amőba nevű baloldali csapatépítő játékot.
A polgármesteri vétó tehát nem elsősorban a sajtószabadság és pártfüggetlenség megőrzésének szólt, hanem annak, hogy nem az ő bizalmasa kapott vezetői mandátumot. Ez a döntése azonban azt is jelenti, hogy
jelenleg nincs a médiacégnek utalványozásra, következésképp a lap működtetésére jogosult vezetője, így a 9 Magazin nem is jelenhet meg.
A pártok többsége számára egyébként Hagymási Zoltán alkalmas vezetőnek mutatkozott a médiacég élén, elmozdítását mégis megszavazták.
Bár a fent jelzett áfaproblémát a cég vezetője többször jelezte az önkormányzat felé, annak megoldására szándék a polgármester részéről nem mutatkozott. Közben teltek a hónapok, a kiadó vezetője és a főszerkesztő forráshiányból eredő konfliktusa pedig – információink szerint – egyre jobban eszkalálódott. Ugyanis miután világossá vált, hogy a cég nem kap pluszforrást, Hagymási – ahhoz, hogy a meglévő pénzből is kiadható legyen az újság – költségeinek lefaragására megszorító intézkedéseket készített elő. Ennek az olcsóbb papír mellett a honoráriumok esetleges csökkentése is része lett volna, ami oda vezetett, hogy idén márciusra a lap több újságírója tiltakozásul nem kötött szerződést a kiadóval, nem akarták elkészíteni a márciusi lapszámot, Nagy Emese Ildikó főszerkesztő-helyettes beadta a felmondását.
Vágvölgyi B. András főszerkesztő függetlenségét hivatott demonstrálni a sajtóban, hogy 2021-ben róla (is) egy olyan pályázat keretében döntött a Baranyi Krisztina által összeállított szakmai testület, melynek – mások mellett Hargitai Miklós, akkori MÚOSZ-elnök, Metz Edina, a Főszerkesztők Fóruma képviselője, és Majtényi László, az ORTT korábbi elnöke is tagja volt.
Az önkormányzati törvény szerint azonban az önkormányzat hatáskörét érintő ügyben csak olyan bizottság dönthet, melyben a képviselők többségben vannak. Ez a grémium valójában tehát nem döntött, csupán a tisztségre alkalmas öt jelöltet javasolt, közülük Baranyi Vágvölgyit választotta, és nevezte ki ugyancsak rendkívüli jogkörével élve, saját hatáskörében.
Valójában ez mérgesítette el végérvényesen Hagymási Zoltán és a főszerkesztő, Vágvölgyi B. András viszonyát, a munkavégzés helyszíne körüli munkáltatói kifogás tehát csak e feszült helyzet – feltehetően nem legszerencsésebb – feloldási kísérlete volt.
„Ha a polgármester időben észlelte, és komolyan vette volna a cég körüli vészjelzéseket, ma nem itt tartanánk” – mondta az Indexnek az ügyre rálátó forrás. Vágvölgyi munkájára – úgy tudjuk – a jövőben is számít az önkormányzat, éppen ezért szavazták meg a pártok Hagymási Zoltán cégvezetői felmentését. Vágvölgyi is maradna, ezt jelzi legalábbis, hogy pert helyezett kilátásba, amennyiben nem helyezik vissza munkakörébe. Hogy valóban ő lesz e a jelenleg hibernált lap új vezetője, egyelőre nem tudni, ugyanis a lapvezetői pályázat kiírásáról nem született döntés.
Még az is lehet, hogy nem is lesz rá szükség, ugyanis nem egyértelmű, hogy Baranyi Krisztina polgármesteri vétója érvényes-e. Annak feltétele ugyanis, hogy a megvétózott döntést 15 napon belül újra tárgyalja a képviselő-testület. Erre a végső határidő július 8-a volt, az ülést össze is hívták, de az határozatképtelenség miatt elmaradt. Legközelebb kedden ülhet össze a testület, ekkor újra szavazhatnak a médiacég vezetőjéről, de az sem zárható ki, hogy ismét határozatképtelenség akadályozhatja az exlex helyzet feloldását. A vétóról, következésképp pedig a Baranyi Krisztina polgármester által teremtett új helyzetről a végső szót az önkormányzat törvényes működését felügyelő Budapest Főváros Kormányhivatala mondhatja ki.
Az üggyel összefüggésben több kérdést is feltettünk írásban Baranyi Krisztina polgármesternek, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
(Borítókép: Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a Karácsony Gergely főpolgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatón a városházán, 2019. november 25-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)