Az Országgyűlés hétfői ülésnapjának napirend előtti felszólalásaiban a témák között szerepelt a vízhiány, a zöldpolitika, a gazdaság, az infláció, a forint gyengülése, a gázembargó és a határvédelem is.
Keresztes László Lóránt azzal kezdte a napirend előtti felszólalásokat, hogy meghatározó kérdés a vízhiány, a szárazság és az aszály. Az LMP-s politikus hangsúlyozta, hogy ez már az éghajlatváltozás hatása, és az is látható, hogy akár a mostani, akár a korábbi kormányoknak milyen súlyos felelősségük van az érdemi felkészítőlépések megtételének hiányában.
Az ellenzéki képviselő kiemelte, hogy a nagy tavaink csodálatos természeti értéket jelentenek, de komoly veszélynek vannak kitéve, amelynek az egyik forrása az éghajlatváltozással van összefüggésben, a másik veszély
a mohó és gátlástalan gazdasági szereplők miatt leselkedik ezekre a tavakra.
Keresztes László Lóránt megjegyezte: ehhez sokszor kormányzati felhatalmazást is kapnak. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy jól értették-e Lázár János szavait, és valóban törvényi védelem jön a környezetpusztító beruházásokkal szemben, illetve leállítják-e a balatonaligai projektet?
Csepreghy Nándor válaszában ismertette, hogy terveik szerint az ősszel beterjesztik az Országgyűlés elé a beruházásokról szóló kerettörvényt. Az államtitkár szerint két szempontot kell összeegyeztetni: a természeti kincsek megóvása és a teljes körű hozzáférhetősége garantálható legyen. A kerettörvény garantálni fogja, hogy bármilyen beruházás történik, bármilyen környezetvédelmi területen, a helyi, demokratikus legitimációval rendelkező önkormányzati közösség véleményét ki fogják kérni.
Csepreghy Nándor végül arra kérte Keresztes László Lórántot, hogy
ne az általánosan elfogadott ellenzéki hozzáállással próbáljanak közelíteni ehhez a törvényhez.
A Balaton körüli építkezésekről alkotmánybírósági döntés is született, erről itt számoltunk be.
Tordai Bence napirend előtti felszólalásában kijelentette, „a klímakatasztrófa ránk rúgta az ajtót”, és már nem kell magyarázni, hogy fontos a fenntarthatóság, illetve durva energiaválság van. Azt is kifejtette, hogy szerinte az emberek fizetik meg az elhibázott zöld-, gazdaság- és külpolitikának az árát. Arról is beszélt, hogy ökológiai válság van, terjednek a betegségek, példaként említette a koronavírust. Tordai Bence hangsúlyozta: élelmiszerválság és energiaválság van, népbetegségek vannak, járványok, és ezeket leginkább a legkiszolgáltatottabb csoportok szenvedik meg.
Tordai Bence szerint a globális kapitalizmus válságban van, de a kormány vadkapitalizmusa súlyosbítja Magyarországon ezt a válságot, roncsolja a demokrácia minőségét, kizsákmányolja a természetet. A párbeszédes politikus szerint ezért van szükség zöld jövőre, zöld Magyarországra, és ezért van szükség a Párbeszédre.
A frissen megválasztott pártelnök elmondta: a hétvégi kongresszusukkal korszakhatárhoz érkeztek, az elmúlt években jelentős sikereket értek el, a zöldpolitika képviselőjeként jelentősen formálták a közgondolkodást, de a jövőben nem csak az ellenzéki együttműködésén, illetve a rendszer szétfeszítésén fognak dolgozni, hanem azon, hogy minél erősebb legyen a zöld pólus.
Tordai Bence büszke rá, hogy egy női többségű elnökségben dolgozhat, azt szeretné, ha hamarosan egy női többségű, zöldkormányban is dolgozhatna. A Párbeszéd vállalja a kisebbségek, a magyar romák, az LMBTQ-közösségek képviseletét. Azt is mondta: budai győzelmeik óta tudják, „ahol több a zöld, ott kevesebb a narancs”.
Farkas Sándor államtitkár a párbeszédes politikus kijelentését rosszul idézve arról érdeklődött, hogy mit jelent az, hogy szétfeszítenék az ellenzéket. Az államtitkár azt mondta, várják ezt a pillanatot, bár szerinte ezen kívül is szétesett az ellenzék.
Az ökológiai válság témájával kapcsolatban elmondta: a magyar vidék, a magyar természetvédelem messze magasabb szinten áll, mint azt az ellenzékben gondolják, mert az ellenzék csak beszél, míg a kormány teszi a dolgát. Szerinte felsorolni is nehéz, hogy mennyi intézkedést hajtottak végre az ökológia ügyében. Arról is beszélt, hogy a kormány a következő hónapokban ki fog alakítani egy vízgazdálkodási programot. A kormány célja az, hogy élhető, biztonságos környezetet teremtsen, de ez nem történik meg azonnal.
Toroczkai László szerint mindenki láthatja, hogy hatalmas baj van Magyarországon, egyre terhesebbé válik az energiaválság, az élelmiszerválság, az infláció és a forint értékének romlása. A Mi Hazánk elnöke azzal folytatta, hogy az igazságról kevesen beszélnek. A krízis két fő okának a globális folyamatokat és a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját tartja, majd megjegyezte: a kormány a globális okokról beszél, a balliberális ellenzék pedig nem fog szembemenni a „globális gazdáikkal”, a Mi Hazánk viszont harmadik oldalként elmondja az igazságot.
A Mi Hazánk frakcióvezetője úgy látja, hogy az Európai Unió vezetése, a „brüsszeli bürokraták azoknak a globális nagyvállalatoknak a tenyeréből falatoznak”, akik részben haszonélvezői a káros gazdasági folyamatoknak, és ezek a brüsszeli bürokraták bizonyos ideológiai kérdésekben zsarolják Magyarországot az uniós források visszatartásával.
Toroczkai László szerint a kormány azt felejti el hozzátenni, hogy Magyarországon a korrupció mértéke kiemelkedő. A politikus azért tartja elhibázottnak a kormány gazdaságpolitikáját, mert úgy véli, hogy nem a nemzetgazdaság építésére fordították a forrásokat, hanem elherdálták azokat. Toroczkai László arra volt kíváncsi, hogy milyen engedményeket hajlandó tenni a kormány az uniós pénzek érdekében, és a honvédség parancsnokának ukrajnai látogatása már része-e a „behódolásnak?”.
Tállai András válaszában érdekesnek nevezte Toroczkai László felszólalását, és rögzítette: az ellenzéki képviselő következtetései nem fedik a valóságot. Az államtitkár a gazdaságpolitikáról elmondta, hogy a járvány jelentős kihívás elé állította az országot, de ebből úgy jöttek ki, hogy a munkanélküliség újra csökkent, miközben beruházási növekmény volt és uniós szinten kiemelkedő gazdasági növekedés.
A kormánypárti politikus szerint, ha igaz lenne Toroczkai László vádja, amely alapján nem megfelelően használták fel a rendelkezésre álló forrásokat, akkor hogyan tudna teljesíteni a gazdaság, hogyan minősítették fel a hitelminősítő intézetek Magyarországot, és még reáljövedelem-növekményt is ki lehetett mutatni. Tállai András arra is emlékeztette a Mi Hazánk frakcióvezetőjét, hogy jelenleg háború van, az energiaárak emelkedése kihat az inflációra, de Magyarországra a rezsiválság nem gyűrűzik be.
Vajda Zoltán arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban igazán rendkívüli események történtek,
a kormány tagjai igazat mondtak, de a saját propagandájukkal is szembementek.
Varga Judit igazságügyi minisztert idézte, aki szerinte arról beszélt, hogy nagyon nagy megszorítások vannak a költségvetésben. Vajda Zoltán azt is mondta, hogy Varga Judittól „tudtuk meg”: Varga Mihály miatt nincs béremelés. Az MSZP-s képviselő szerint ez leegyszerűsíti a problémát, a kormánypárti képviselők győzzék meg Varga Mihályt, és tárgyaljanak a béremelésekről még a nyári szünet előtt.
Vajda Zoltán azt is megemlítette, hogy Navracsics Tibor miniszter „bevallotta”: a burjánzó korrupció miatt zárták el az uniós forrásokat, Nagy Márton miniszter pedig recesszióról beszél, és semmi jóval nem kecsegtet.
Az MSZP-s képviselő kijelentette: katasztrofális irányba halad a magyar gazdaság. Mit tesz a kormány? – tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: brutális megszorításokról szóló költségvetést fogadna el.
Vajda Zoltán szerint azonban azt kell csinálni, hogy valóban véget kell vetni a háborúnak, de az EU-val folytatott háborúnak is, átfogó antikorrupciós csomagra van szükség, csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez, el kell fogadni a globális minimumadót, mielőbb be kell vezetni az eurót, növelni kell a jóléti kiadásokat.
Az ellenzéki politikus kiemelte: a kormány vonja vissza a költségvetés tervezetét, készítsen újat, mert egy új költségvetéssel valóban segíteni lehetne az ország gazdasági és pénzügyi helyzetén, a jelenlegi tervezet „Soros Györgyön segít, és a hasonló befektetőkön”.
Dömötör Csaba államtitkár szerint az Orbán-kormány egészségügyre és oktatásra is többet költött, mint a 2010 előtti kormányok. Azt is mondta, hogy az Orbán-kormány nagy hangsúlyt fektetett a béremelésekre, 70 százalékkal nőttek a nettó átlagbérek, illetve mindenkinek emelkedtek a bérei.
Az államtitkár szerint három alapvető különbség van a válságkezelés ügyében a kormány és az ellenzék között. Kifejtette: a baloldal eltörölné a rezsicsökkentést, adókat emelne, megszorításokat hozna, továbbá a baloldalon nyíltan lobbiznak azért, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat, a városokban élőket dugódíjakkal sarcolnák.
Dömötör Csaba azt mondta, hogy a megszorításmániát kirakhatnák a kitűzőjükre, „a baloldal képtelen az ország érdekeit nézni”. Az államtitkár sajnálja, hogy nem értették meg az áprilisi országgyűlési választás üzenetét.
Gelencsér Ferenc azzal kezdte felszólalását, hogy történelmi léptékű forintválság van, majd emlékeztetett Orbán Viktor még ellenzékben elhangzott véleményére, mely szerint akkor lesz baj, ha nem tudják megoldani a bizalmi válságot, és a miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak. A Momentum elnöke szerint akkor igaza volt Orbán Viktornak.
Játékpénzzé silányították a magyarok fizetőeszközét
– fogalmazott Gelencsér Ferenc, azzal folytatva, hogy bizalomhiány van, az üzleti világ és a piac nem bízik a magyar kormányban, és bár a háború sem segített, de a forint gyengülése már korábban megindult.
Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta, hogy a válságot a kormány idézte elő, kétharmaddal pedig a kormány felelőssége is ezt megoldani. Gelencsér Ferenc arra az esetre, ha nem tudják hazahozni az uniós forrásokat, segítséget ajánlott, a javaslataik között említette többek között, hogy a jegybank folytasson értelmezhető monetáris politikát, váltsák le az MNB elnökét, csökkentsék az energetikai kitettséget, engedélyezzék a szélerőművek építését, hosszabbítsák meg Paks 1 üzemidejét, kössenek békét az EU-val, csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez és tegyenek lépéseket az euró bevezetésére.
Tállai András a pártelnökké és frakcióvezetővé választáshoz gratulált Gelencsér Ferencnek, de a felszólaláshoz nem, szerinte az ellenzék álma, hogy a befektetők ne adjanak pénzt, így az ország ne tudjon működni, de valójában nincs bizalmi válságban Magyarország. Az államtitkár világossá tette, hogy meg kell védeni a magyar embereket attól, hogy elveszítsék a munkahelyüket.
Ha reálisan nézné, hogy mi a probléma Európában, akkor tudná, hogy az energiaválság a probléma.
Tállai András kifejtette, hogy az energiaárak a többszörösére emelkedtek, ez a magyar gazdaságot nehéz helyzet elé állítja, de sikerrel vívják a küzdelmet. Megjegyezte azt is, hogy Németország külkereskedelmi mérlege már mínuszban van. Tállai András kitért arra is, hogy a forint árfolyama kicsit gyengébb, mint a régiós valutáké (ezt a kijelentést nevetés kísérte az ellenzéki padsorokból), inflációban viszont jobban állunk, a költségvetés stabil, a gazdaság állja a kihívások próbáját.
Z. Kárpát Dániel „Miért venne el többet a kormány a családoktól, a gyermeket nevelőktől az áfával, mint amennyivel az adófizetők támogatják őket?” címmel napirend előtt arról beszélt, azokat kéne segíteni, akik alapvető élelmiszereket, pelenkát, babaételt vagy gyerekruhát vásárolnak, mert ők „egy uniós rekorder, brutális áfával szembesülnek”.
A jobbikos politikus pártja javaslataival kapcsolatban azt mondta: az áfát nullázza le a kormány az alapvető élelmiszerek és a gyermeknevelési cikkek esetén. Z. Kárpát Dániel szerint
ez nem kegy az önök részéről, hanem azt jelenti, hogy az adófizetőktől elvett pénzösszeg egy részét tessék visszacsoportosítani a gyermekeseknek, a családosoknak, a pályakezdőknek, vagy azoknak, akik a szülőföldjükön szeretnének boldogulni, de kényszerből nem biztos, hogy ezt a következő időszakban meg tudnák tenni.
A Jobbik a rendvédelmi illetményt is növelné, illetve van egy szimbolikus javaslatuk, amelynek értelmében 40 ledolgozott évet követően a férfiak is legyenek jogosultak arra, hogy legalább „a nem annyira bőkezű nyugdíjrendszer áldásaira szorítkozhassanak”, továbbá ide kapcsolódik a szülőtámogatási javaslatuk is.
Jöjjön szembe a rögvalóság, éljék át azt a szégyent, hogy egy mezőgazdasági országban az alapvető élelmiszerek áfája hogy robbanhat ki még regionális szinten is ennyire durván
– fogalmazott a jobbikos képviselő, majd arra kérte a kormánypárti politikusokat, hogy támogassák pártja javaslatait. „Nem könyöradományt kérek a számukra” – tette hozzá Z. Kárpát Dániel.
Vitályos Eszter államtitkár válaszában azt mondta, rendkívül fontos a családok ügye, illetve emlékeztetett rá, hogy ma van a népesedés világnapja, a kormány célja pedig az, hogy a magyar családokat megerősítsék, megvédjék őket, és a biztonságukat szavatolják. Az államtitkár szerint ezeket kizárólag a polgári kormány tudja biztosítani.
Bár a Jobbik 2010 előtt nem volt kormányon, és először 2010-ben került a parlamentbe, Vitályos Eszter arról beszélt Z. Kárpát Dánielnek intézve szavait, hogy 2002 és 2010 között hagyták, hogy a magyar családok a devizahitelezés csapdájába essenek, és inkább a bankok oldalára álltak.
Az államtitkár szerint 2010 után sem változtattak a politikájukon, a bankok helyett a külföldi energia- és közmű-szolgáltató cégek oldalára álltak. Azt is mondta, hogy 2012 óta folyamatosan támadják a rezsicsökkentést, 2022-ben pedig „ennek a helyzetnek a legmélyére is eljutottak, hogy a hatalom megszerzése érdekében, akár magyar családok gyermekeit is harcolni küldenék az orosz–ukrán háborúba”, a nők 40-et pedig annak idején nem támogatták.
Arató Gergely kiemelte felszólalásában, hogy a klímaválság és szociális válság után most találkoztunk a gazdasági válságot jelző adatokkal: a forint korábban nem tapasztalt mélységbe zuhant, és „brutális” hiányadatok vannak. A DK képviselője felsorolta: a családoknak hónapok óta tervezett nyaralásról kell lemondaniuk, egyre többen teszik vissza az áruházak polcaira az árut, hónapról hónapra nehezebb megélni.
Arató Gergely kijelentette, hogy a válság oka és okozója Orbán Viktor, akinek egyszemélyes felelőssége van. A képviselő arra szólította fel a kormányt, hogy tegyék a dolgukat vagy álljanak félre, majd emlékeztetett: az áremelkedések a háború előtt kezdődtek, ezért nem háborús, hanem „orbáni infláció” van. A DK politikusa felszólalásában többször is elmondta, hogy a Fidesz tönkretette az országot.
Dömötör Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy minden nehézség ellenére gazdasági növekedés volt és lesz, az ipari termelés is bővül, rekordszinten a foglalkoztatottság, de nem tagadják az európai gazdaság előtt álló nehézségeket. A bajok fő okozójának a háború nyomán kibontakozó inflációt, azon belül az energiaárak megugrását nevezte.
Az államtitkár aláhúzta, hogy az euró gyengült a dollárhoz képest, és gazdasági értelemben nem a háborús agresszor, hanem Európa fizeti meg a háború árát. A kormánynak pedig cselekednie kellett, ezért döntöttek az árstopokról és azok fenntartásáról. Dömötör Csaba úgy látja, hogy az ellenzék megszorításokat, adóemelést szeretne, „még az adót is megadóztatnák”, ebből a szempontból a költségvetési módosító javaslataik is tanulságosak. A kormánypárti politikus megjegyezte: a baloldal 1995 óta retrórádiózik, folyamatosan a megszorítások című számot rakják be.
Simicskó István „Brüsszeli szankciók helyett valós nemzeti megoldások” címmel arról beszélt: megjósolni sem lehet, hogy meddig tart még az orosz–ukrán háború, katonai, és ami talán még súlyosabb, gazdasági értelemben sem, ez mindenki számára óriási kihívást jelent, nagyon nehéz tisztán látni a világválságban. Ennek két oka van: elsősorban a háború maga, a másik az elhibázott brüsszeli szankciós politika, „amellyel saját magunk helyzetét is megnehezítjük”, és egész Európát nehézségek elé állítják. 2022-re az energetika vált a legfontosabb kérdéssé, ez izgatja leginkább a világ közvéleményét. Magyarország a béke mellett állt ki, ma is a békéért kiált, de vannak, akik háborús uszítással teszik le a voksukat a háború mellett.
„Brüsszelben azt látjuk, hogy újabb és újabb szankciókban gondolkodnak”, de ezeket Oroszország hatékonyan kezeli – mondta Simicskó István. Hozzátette: a szankciók egyre elmélyülő energia- és élelmiszerválságot fognak okozni, amelynek az lesz a következménye, hogy „Európa helyet bérelhet a vesztesek kispadján”, mert a szankciókkal „Európa csak vesztes lehet”. Simicskó István hangsúlyozta: a gázembargó is „eszement ötlet”, ezzel szemben a KDNP továbbra is a kormányt támogatja, amely a józanságot képviseli. Simicskó István bízik benne, hogy az ellenzék is látja a kormány érveinek az igazát, bár látják, hogy a „brüsszeli bürokratákat támogatják”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az EU és a kontinens olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek közül egy is bőven sok lenne. A háború rendkívüli biztonsági fenyegetést jelent, ezt Magyarország pontosan tudja, hiszen a szomszédunkban zajlik a háború, ugyanakkor csak részben van szó a fizikai kihívásokról, mert itt van az energia- és a gazdasági biztonságunkat érintő kihívás is. Ezeket az EU-nak egyszerre nem sikerült kezelni. Az eddigi válaszok nem segítették sem a háború végét, sem Európa versenyképességét, amely jelentős mértékben romlott. Az energiaellátás biztonsága alapvetően megkérdőjeleződött, már a háború előtti időszakban is.
A miniszter a Magyarországra irányuló földgázszállításokkal kapcsolatban elmondta, a szállítások súlypontja áttevődik a déli szállítási útvonalra, az országba egy nap mintegy kb. 30 millió köbméternyi földgáz érkezik, több mint a fele a déli szállítási útvonalon; Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül érkezik meg.
Az Oroszországgal megkötött hosszú távú gázvásárlási megállapodás keretében a nominált mennyiségnek naponta 88-89 százaléka érkezik meg, ez a csökkenés abból ered, hogy az Ausztrián érkező mennyiségnek az eredetileg nomináltnak a felére csökkent. A miniszter azt is bejelentette: az MVM-nek és az MSZKSZ-nek (Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség) felhatalmazást adtak arra, hogy vegyen még a hosszú távú szerződéseken felül is földgázt, annyit, amennyi fizikailag a fűtési szezon kezdetéig be tudnak tárolni az ország gáztározóiba.
Magyarország kormánya még csak tárgyalni sem kíván a gázembargó kérdéséről
– jelentette ki Szijjártó Péter.
Kósa Lajos arról beszélt, hogy kettős nyomás van a magyar határon, keletről a menekültek érkeznek, délen pedig azok száma növekszik, akik erőszakos módon, illegálisan próbálnak átkelni a határon, miközben Magyarország az Európai Uniótól nem kap érdemi segítséget a határvédelemben. A kormánypárti képviselő úgy látja, hogy a Frontex inkább egy olyan utazási irodára hasonlít, ami prospektusokat osztogat a migránsok között, ahelyett, hogy segítenének. A kormány a déli határ védelmében fokozza az erőfeszítéseket, új határvadász alakulatokat hoznak létre, amiről itt írtunk bővebben.
Válaszában Szijjártó Péter megerősítette, hogy Magyarország az elmúlt hónapokban kettős nyomás alá került, az elmúlt években hozzászoktak, hogy a déli határ gyakorlatilag ostrom alatt van, az ott szolgálatot teljesítő rendőrök és katonák emberfeletti munkát végeznek. A külügyminiszter kitért arra is, hogy keletről 833 ezernél is több menekültet fogadott be Magyarország, a háború elől menekülők közül mindenkit beengednek és ellátnak.
(Borítókép: Képviselők szavaznak az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 4-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)