Az év fája verseny 2010-ben indult el Magyarországon, azóta minden évben megszavazhatják a magyarok kedvenc fájukat. Nem a fajtájának különlegessége vagy a kora, mérete számít, hanem, hogy mekkora jelentősége van a helyi közösség életében. Idén 12 fa jutott a döntőbe, amelyekre lehet az interneten keresztül voksolni. Az Ökotárs Alapítvány által életre hívott kezdeményezés szorosan kapcsolódik az európai gyökerekhez, célja, hogy felhívják a figyelmet a körülöttünk lévő természeti értékekre.
Idén is március 21-én, az Erdők Nemzetközi Napjától május 10-ig, a Madarak és Fák napjáig lehetett jelölni egy, a helyi közösség számára fontos egyedi fát fotóval, amelynek nem kell szépnek lennie, sem ritka fajba tartoznia, bár előnyt jelent, ha őshonos és ha közterületen áll. Hős fát is választanak, azok sorából, amelyek története valamilyen környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódik, és életterét veszély fenyegeti, amiért aktívan kiállnak az emberek. Barátok, iskolai osztályok, munkahelyi közösségek, civil szervezetek vagy bármilyen csoport jelölhette kedvenc fáját, amely minél több ember számára fontos, annál előrébb kerül a benevezettek sorában.
A szakmai zsűri minden évben kiválaszt 12-15-öt, amelyekre július elejétől október 1-jéig az interneten keresztül voksolhat a közönség, az utolsó napokban a szavazás állását elrejtik. Október első hetében hozzák nyilvánosságra az eredményt. A legnépszerűbb nemcsak a címet nyeri el, hanem egészségügyi felmérésben is részesül, hivatásos faápoló csapat által, majd automatikusan bekerül az EPA által meghirdetett 2002 óta Csehországból indított európai versenybe a 15 induló ország jelöltjei közé. Utoljára az Európai Év Fája címet 2019-ben nyerte hazánk által nevezett lombos, az 1900-as évek előtt ültetett, a pécsi Havi-hegy Boldogasszony temploma előtt tavasszal halvány rózsaszín virágba boruló mandulafa. Azelőtt 2016-ban a bátaszéki kápolnának védelmező árnyékot nyújtó 400 éves, 17,5 méter magas molyhos tölgyet választották az európai országok nevezettjei közül a legkülönlegesebbnek.
Magyarországon az Év fája címet minden évben más fa kapja meg, de korábban benevezett fák is lehetnek részesei újra a versenynek. Külön díjat kap az Országos Erdészeti Egyesület által szintén évente megválasztott jelölt is.
Idén a következő magyarországi fákra lehet szavazni:
A Facebook-oldalon osztották meg a pályázatot beküldők a nevezett fák történetét.
A Hétágfa Tanösvény galagonyafái Kistótfaluban
Az Európában őshonos galagonya több formája ismert általában tövises bokor, cserje, ritkábban kisebb méretű 2-4 méter magas fa. A kistótfalui facsoport különlegessége, hogy bár ritkán haladja meg az 5 métert a galagonya, itt 8-10 méter magasra nőttek és közel 100 éve borulnak virágba, ősszel pedig vörös terméstől roskadozik. A túrázok számára bekerült a kiemelt látnivalók sorába a 2,5 kilométer tanösvény emblematikus pihenőhelye. A baranyai falu lakosai a kezdetek óta használják a gyógyhatású növény levelét, termését szív- és vérnyomásbetegségek kezelésére, virágait ízletes szörp vagy tea készítésére.
A 250 éves fekete nyárfa Miskolcon
A Közép- és Dél-Európában folyók mentén őshonos fekete nyár csúcsos lombkoronája az észak-itáliai táj gyakori látványa volt. Mára a kihalás szélére került, ezért felkerült a Környezetvédelmi Világszervezet Vörös Listájára. Hazánkban Miskolcon, ráadásul lakótelepi környezetben, az Erenyő-patak partján már 250 éve áll, az egykori puhafaliget utolsó matuzsálemén tucatnyi madárfaj fészkel. A Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003-ban helyi védettségű természeti értékké nyilvánította.
Jobbágyi hársfa
A Jobbágyiban élők számos hársfát ültettek, a Nagy-Hársas-hegy is innen kapta nevét. Hársfa ad árnyékot a Lourdes kiskápolna és a faluház udvarán, ahol posta, óvoda, bölcsőde működött, most közösségi házként üzemel, ezért az ide 1930-ban telepített fáról mindenkinek van egy-egy kedves emléke. A helyiek számára a hársfavirág illata szülőföldjüket juttatja eszükbe, bárhol is legyenek a világban.
Páfrányfenyő a keszthelyi kastély parkjában
A híres botanikus, Kitaibel Pál először 1799-ben járt Keszthelyen, a kastély főurának, Festetics I. Györgynek ő küldte ajándékba a páfrányfenyő magját, aki annyira megszerette a fát, hogy még a névjegykártyájára is felkerült az erről készült grafika, közvetlenül hőn szeretett Phoenix vitorlása mellé. A páfrányfenő a világ egyik leghosszabb ideig élő fafajtája, a Távol-Keleten őshonos. Európába kerülése után majd ötven évvel már a keszthelyi kastélykertben növekedett. A gyógyászatban Gingko bilobaként ismert, ami az agyi vérkeringés serkentésére, a fejfájás és migrén ellen hatásos. A szerelmesek kedvenc fotóhelyszíne, számos esküvői fénykép készült itt.
Perkátai öreg tölgy – az idős fák nagykövete
A Fejér megyei négyezer fős településen található a Győry-kastély, kertjében áll a perkátaiak emblematikus Öreg Tölgye, amit 1820 körül ültethettek, az épület átépítése során is meghagyták a tekintélyes fát. A helyi öreg fák nagykövete magánfinanszírozásból kapott egészségügyi kezelést, hírneve miatt 15 százéves társa élethosszító ápolására jutott adományokból. Zoknigyűjtés, rajzpályázat helyszíne volt, és a mézeshetek kiindulópontja.
Platán „híd” a tatai Angolkertben, a Cseke-tó felett
Az Esterházy család megrendelésére Bőhm Ferenc által tervezett tájkerttel egyidős, azaz több mint 240 éves platánfa nem sokkal ültetése után megdőlt, így hídszerűen növekedett a Cseke-tó fölé. Az Angolkert egyik legjellegzetesebb ősfájának mielőbb szüksége lenne életmentő kezelésre a beküldő szerint, ugyanis kérge korhadásnak indult.
A gyógyító fa – Budapest, Népliget
A svéd természettudós, a tudományos növényrendszertan megalapozójának tiszteletére, Karl von Lynnéről sétányt neveztek el 1978-ban a Népligetben. Platánsorát egy katedrális hajójához hasonlította az egyik fát nevező beküldő, férje utáni gyászából gyógyította ki a napi kocogásai közben látványa, hetekkel később egyre jobban fel tudta emelni fejét a gyökerektől a lombkoronáig. Sok különleges fa otthona a Budapest központjában méltánytalanul elhanyagolt Népliget, a platán mellett számos botanikai különlegességnek ad helyet, ami mellett sok arra járó nap mint nap elsétál.
Aggastyán (Micsky hársak) – Dánszentmiklós
Dánszentmiklós helytörténeti emlékei közé tartoznak az újból benevezett Micsky hársak. Az öreg hársfakör tagjait ágról ágra hordták el, környezete 2020-ra szemétlerakóvá vált, civil összefogással ezt mégis sikerült felszámolni, így mára népszerű kirándulóhellyé lett. A lakosok indítványozták védetté nyilvánítását, ezért faápolók felmérték a facsoport állapotát, tagjai pedig egyenként neveket kaptak tőlük tulajdonságaik alapján: Sittes, Üresfejű, Kémény, Láncos, Taplószáj, Reszelőfaló, Villás, és a legidősebb, a versenybe nevezett tagjuk az Aggastyán. Az utóbbi hatalmas gyökerei egy mélyedésben fonódnak össze, mely kényelmes ülőhelyet kínál az ott megpihenőnek.
A Lengyeli-legelő Fái – Pacsa határában
Zala megyében, Pacsa és Szenpéterút határán fekszik az egykori Lengyeli faluról elnevezett legelő, amely a közel kétszáz éves vadkörte- és tölgyfáival a pásztorszoborral, forrással és gémeskutakkal együtt helyi jelképnek számít. A háborítatlan, számos vadon élő állat otthonának számító helyen a matuzsálemi fák végnapjaikat élik, ugyanis hamarosan erre fog kiépülni az M76-os út.
Kőrisfa a Bakáts téren – Budapest
A ferdén növő Kőrisfa a Bakáts tér 2021-es felújítását egyszer már túlélte, pedig a korábbi tervek kivágásra ítélték. Bár úgy tűnik, mintha ki akarna dőlni, de a fototropizmus miatt nő így, keresi a fény útját. A terület állandó módosításai ellenére megtalálta a helyét, mert lombkoronája már függőlegesbe korrigált. Dinamikus gyökérvizsgálattal megnézték a stabilitását, szélterhelés esetén ellenállását, amin kiderült, a fa biztonságos és jó állapotban van. A lakóktól a balesetveszélyes helyzetek elkerülése miatt kapott egy élénk horgolt „pulcsit”, hogy messziről észrevegyék a gyalogosok az út fölé hajló törzsét.
Angyalföldi Gesztenyefa – Budapest
A gesztenyefa közel 120 éve áll, a múlt század közepén köré épült egy óvoda, eleinte együtt nőtt a gyerekekkel. Sok generáció cseperedett fel az udvaron lombjai alatt játszadozva. Most az óvoda közössége nevezte be a szívükhöz közel álló gesztenyefát, amely kiállta az idő próbáját, a többszöri felújítások ellenére még mindig áll, és szeretnék, hogy ez így is maradjon.
Kincses Makkfa – Nagykőrös
A Nagykőrös határában álló kocsányos tölgy a legidősebb a döntősök sorában, az 1400-as években ültethették. A 35 méter magas 650 centiméteres törzskörátmérővel bíró ősfa mellett két idős vackorfa is áll. 1705-ben Herbeville osztrák tiszt hatalmas erdőpusztítást végzett a környéken, mivel a puskapor főzéséhez nagy mennyiségű fára volt szüksége, a makkfát mégis megkímélte. A huszadik század csatái során sem sérült meg, 2000-ben a Natura pusztai tölgyesek kijelölése során védelme alá vette, kezelését elvégezték, így tekintélyes kora ellenére is kiváló állapotban van, ami egyrészt annak is köszönhető, hogy kevéssé látogatott a ligetes otthona. A fáról a helyiek között egy szájhagyomány útján generációkról generációkra terjedő népmese is fennmaradt, ami a fa tövében talált kincsről szól.
(Borítókép: A Karl von Linné sétány részlete platánfákkal a Népligetben 2018. október 22-én. Fotó: Róka László / MTI)