A dolog persze nem egyedi, hiszen Izlandon is használnak már jó ideje geotermikus energiát fűtésre, azonban a szegedi lesz az unión belüli legnagyobb léptékű városi távhőrendszer-átállítás.
Szakértők szerint a szegedi távfűtési rendszer átalakítása követendő példa lehet azon uniós államok és geotermikus energiakinccsel rendelkező városok számára, amelyek éppen azon igyekeznek, hogy függetlenítsék magukat az orosz gáztól, amely egyre bizonytalanabbá vált az ukrajnai háború miatt.
A geotermikus energia megújuló, itt van helyben és elérhető, hát akkor miért ne hasznosítanánk?
– mondta Medgyes Tamás geológus az AFP helyszíni tudósításában.
A 160 ezres lakosú Szeged egyike annak a 12 magyar városnak, ahol már részben használnak geotermikus energiát, azonban volumenében mindenképpen ez lesz a legnagyobb, ha jövőre átadják, mert 27 ezer lakást fognak ezzel fűteni, és 400 nem lakossági fogyasztót. A fűtéshez 27 termálforrás és 16 hőerőmű fogja nyomni a 250 kilométer hosszú vezetékrendszeren a geotermikus energiával melegített vizet.
Érdekes módon a szegedi távfűtési rendszert eredetileg gázalapú fűtésre tervezték. Nem véletlen, hogy Magyarország kőolajigényének 65, míg földgázszükségletének mintegy 80 százalékát Oroszországból szerzi be. Idáig több millió köbméter földgázt égetett el Szeged, míg el nem kezdtek fúrni, és szinte a város alatt rá nem bukkantak a termálforrásokra – mondja Medgyes Tamás a projektről. Ennek összértéke mintegy 50 millió euró, és egy részét uniós pénzekből fedezik.
A szegedi átállás pedig követendő példa lehet olyan francia, német, olasz vagy éppen szlovák városok számára, amelyek szintén rendelkeznek termálvízforrásokkal. Európában a megújulók közül a geotermikus energiából méltatlanul keveset hasznosítanak. Szakértők szerint az unió lakosságának nagyjából 25 százaléka él olyan területen, ahol a lakások fűtését meg lehetne oldani geotermikus energiával.
Kóbor Balázs, a szegedi távfűtési vállalat, a Szetáv igazgatója már jóval az ukrajnai háború kitörése előtt elkezdett foglalkozni azzal, hogy a városok miként tudják hasznosítani a termálvizek hőjét. Ötletével elkezdett a döntéshozóknál kilincselni. Végül 2015-ben Medgyessel együtt az önkormányzat megbízta, hogy készítsék elő a megújuló energiák hasznosítását a városi fűtőrendszerben.
A város maga az egyik legnagyobb környezetszennyező.
Évente mintegy 30 millió köbméter földgázt égettünk el a város fűtésére, ezzel 55 ezer tonna szén-dioxidot juttattunk a levegőbe
– sorolja a számokat Kóbor Balázs, majd hozzáteszi, ha átállna a város földgázalapú fűtésről geotermikusra, akkor azzal 60 százalékkal – 35 ezer tonnára – csökkenne a károsanyag-kibocsátás.
A Szeged körüli medence nagyon gazdag termálvizekben. Kétezer méteres mélységből 92-93 fokos forró vizet hoznak felszínre, amelyet aztán „hőcserélőkben” hasznosítanak. A termálvíz hőjével melegítik fel a távfűtés csőrendszerében keringő vizet, de maga a termálvíz nem kerül be a rendszerbe. A termálvizet utána visszajuttatják, visszapréselik a föld alá.
(Borítókép: A Tisza felett átívelő Belvárosi híd, a háttérben a Fogadalmi templom tornyai. Fotó: Molnár-Bernáth László / MTI)