Az Európai Bizottság jelentése az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépés hatékonyságát, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét vizsgálta meg minden tagállamban. Magyarország esetében a jelentés minden vizsgált területen súlyos, rendszerszintű problémákat azonosított, így Magyarország csaknem 28 milliárd euró vissza nem térítendő uniós forrástól eshet el, ha nem felel meg a jogállamisági feltételeknek.

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, az Ökotárs Alapítvány, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Transparency International Magyarország közös közleményükben azt írják, aggasztónak találják, hogy érdemi javulás egyik területen sem tapasztalható, bizonyos területeken pedig még tovább is romlott a helyzet.

A közlemény szerint az idei jelentésnek van egy fontos újítása is, mégpedig az, hogy konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára, hogy megfeleljenek az uniós alapértékeknek. A jelentés készítésekor az Európai Bizottság többek között a civil szervezeteket, újságírókat és bírókat is megkérdezett a jogállamiság helyzetéről. Ezzel a lehetőséggel élt januárban a közleményt jegyző kilenc civil szervezet, és közösen válaszoltak a bizottság kérdéseire. 

Az igazságszolgáltatás függetlenségének ügyében a jelentés az Országos Bíró Tanács és a Kúria esetleges önkényes döntéseit találja aggályosnak. A Bizottság számon kérte a Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályokat, és úgy látja, az ügyelosztás terén sem oldódtak meg a már korábban is jelzett súlyos problémák. Ez azt jelenti, hogy a Kúria például nem mondja meg, hogy az egyes tanácsokon belül kik lesznek azok a bírák, akik az adott perben ítélkezni fognak.

A jelentés szerint az ügyészség továbbra sem küzd eléggé elszántan a közpénzeket érintő visszaélések ellen, ráadásul a vádhatóság nem ellenőrizhető módon dönt a korrupciós eljárások megszüntetéséről. Súlyos problémának találják azt is, hogy a közbeszerzési eljárásokban a valódi verseny szintje is alacsony: 100 közbeszerzésből 39-re egyetlen cég tesz csak ajánlatot. Továbbá a vagyonnyilatkozati rendszer súlyos hiányosságait is kiemeli.

A Bizottság úgy véli meg kell erősíteni a médiahatóság, illetve a Médiatanács függetlenségét, mivel a tanács tagjait a kormánypárt egymaga jelöli. Kiemelték továbbá azt is, hogy jogszabályban kellene biztosítani az állam és az állami cégek általi hirdetések tisztességes és átlátható elosztását a médiatermékek között.

A jelentésből a Pegasus-ügy sem hiányzik: Magyarországon a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést nem a bíróság, hanem a kormány saját maga engedélyezi. A Bizottság a külső kontroll hiányában az aggodalmát fejezte ki az ügyvédek megfigyelése miatt, mert az gyengíti a függetlenségüket és aláássa az ügyvédi titoktartás intézményét.

A fékek és egyensúlyok rendszeréről a jelentés azt írja, Magyarországon továbbra is probléma a társadalmi egyeztetés teljes hiánya, valamint az, hogy a kormány a koronavírus-járvány miatt kapott felhatalmazását olyan törvények megalkotásához használta, amelynek nem volt köze a járvány kezeléséhez.

A Bizottság úgy véli, az állami szervek az európai és magyar bírósági döntéseket nem hajták végre megfelelően, valamint problematikusnak tartja, hogy a közhatalmú szervezetek is megtámadhatják a bírói döntéseket az Alkotmánybíróság előtt. A jelentésben arra kérik a magyar kormányt, hogy szüntesse meg a civil szervezetek szabad működését megnehezítő akadályokat.

A civil szervezetek közös közleménye szerint sajnálatos, hogy a Bizottság csak a civil szervezetek helyzetéről fogalmazott meg ajánlást, és hogy a jelentés nem tért ki arra, hogy a kormány felszámolta azokat az intézményeket, amelyeknek feladata az volt, hogy a végrehajtó hatalom ellensúlyai legyenek.