„A magyar stratégia ideológiamentes, de nemzetiérdek-alapú, így mindig azt az irányt kell követnie, ami jó a magyar politikai közösség számára. Ehhez konzervatív, néha klasszikus liberális és néha szociáldemokrata lépéseket kell az adott kormánynak megtennie, szövetségre lépni olyanokkal, akikkel nem feltétlenül ért egyet, és néha ki kell állnia azok mellett, akikkel ideológiai alapon egyetért” – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója kedden Brüsszelben, az MTI-nek adott nyilatkozatában.
„Ez a fajta mérlegelés a záloga a túlélésnek egy olyan összetett világban, amelyben most élünk” – hangsúlyozta.
Orbán Balázs a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli irodája által szervezett konferencián mutatta be A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyvének angol nyelvű változatát.
Nyilatkozatában azt mondta: a könyv megírásának szükségességét a jelenlegi európai helyzet adta. Kiemelte, a magyarok 30 éve szerezték vissza szuverenitásukat, és lassan 20 éve váltak az európai, a transzatlanti és globális együttműködés részeivé. Előtte hosszú éveken keresztül küzdöttek a szuverenitásért, az önálló döntés jogáért, ilyen helyzetben nehéz volt a hosszú távú stratégiai víziókra, az elérendő kormányzati célokra koncentrálni, és a geopolitikai környezetre reagálni.
Véleménye szerint könyve segíti a gondolkodást egy olyan világban, amely folyamatosan változik, egyre összetettebbé válik, miközben szem előtt kell tartani a nemzetért és a következő generációkért vállalt felelősséget. Művében arról írt, hogyan kell egy nemzetnek a saját történelméből, földrajzi helyzetéből, társadalmi és kulturális adottságaiból minden helyzetben a nemzeti érdekre összpontosítani és a nemzeti érdekképviselethez szükséges eszközöket megtalálni ehhez. Hangsúlyozta: egy olyan helyzetben, amikor a jelenkori válságok előre nem várt változásokat okoznak, a nemzeti érdeket központba helyező stratégiai sorvezető sok segítséget tud nyújtani.
Orbán Balázst lapunknak adott interjújában a könyvről is kérdeztük.
Orbán Balázs kitért arra is, hogy az európai integráció generációk vívmánya, de erre nem szabad mint adottságra gondolni, mivel nem biztos, hogy fennmarad, ha nem dolgoznak a jövőképén.
Ehhez azonban fontos megérteni azokat az országokat, akikkel egy politikai közösségben és több tucat szakpolitikai területen együttműködünk, és közösen hozunk döntéseket.
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti delegációjának elnöke a könyvbemutatót megnyitó beszédében kiemelte, Orbán Balázs műve magyar és európai színtéren egyaránt arra figyelmeztet, hogy a „naivitás kora” lezárult a nyugati politikában: olyan kihívásokkal kell szembenézni, amelyek a valóságból és a múltból merített tapasztalatokra épülő válaszokat igényelnek.
A szerző a nemzeti önérdek megfogalmazását és követését nem bűnnek, hanem az élet zálogának tekinti, a 21. századba emelve a klasszikus politikai gondolkodás egyik fontos tételét: a nemzeti érdek megfogalmazása a biztonságos és járható út, válságos és békeidőben egyaránt.
Gál Kinga hozzátette: Magyarország kérdése nem az, hogy Nyugathoz vagy Kelethez tartozik, „Nyugat és Kelet határán élünk, ez az otthonunk, amiért sokat harcoltunk, amit örökségbe kaptunk, és amit felelősen gondozva kell továbbadnunk. A könyv határozott állítása, hogy a Nyugat vagy Kelet félrevezető kérdés, magyar szempontból a két világ nem elválik egymástól, hanem összekapcsolódik.”