A Magyar Mérnöki Kamara elnökségének szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalása szerint a kata szabályainak átalakítása ellehetetleníti az egyéni mérnöki vállalkozások jelentős hányadát, és attól tartanak, hogy közülük sokan, főként a nyugdíjasok visszaadják az ipart. A húszezres taglétszámú köztestület a részletszabályok kidolgozásához készséggel felajánlja a közreműködését.
Mint arról beszámoltunk, a kata szabályainak átalakítása miatt új adónemet vagy módosítást kérnek a károsult ágazatok. Az eddig is tekintélyes lista szerdán a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarával, ma pedig a mintegy húszezeres taglétszámú Magyar Mérnöki Kamarával bővült.
A mérnöki köztestület elnökségének az Indexhez eljuttatott állásfoglalása szerint a Magyar Mérnöki Kamarában tömörülő mérnökök (tervezők, szakértők, műszaki ellenőrök) jelentős része a kataadózás keretei között működik. Megbízóik jellegzetesen cégek, díjazásaik nagyrészt hárommillió forint alatti, illetve a nagyobb munkákat vállalók mérnöki vállalkozásokat alapítanak. Nagy számban vannak közöttük nyugdíjasok és mellékfoglalkozásúak is. Ezekben a szellemi munka a meghatározó, azaz minimális a saját beruházás, anyagköltség és eszközhányad.
Mérnökeink projektekhez csatlakozva eseti megrendelésekre, változó megbízók számára végeznek munkát. Így sem a mérnök, sem megbízója oldaláról fel sem vetődhet a színlelt foglalkoztatás gyanúja
– hangsúlyozza a kamara elnökségének képviseletében az elnök, Wagner Ernő által aláírt állásfoglalás.
A tervezők általában egy-egy munkafeladat során kapcsolódnak megbízóikhoz. Normál esetben vállalkozási díjuk a pár százezertől egy-két millió forintig terjed. Akik nagyobb munkafeladatot (például társasház, úttervezés vagy vízügyi tervezés egyes esetei) nyernek el, náluk elképzelhető hárommillió forinton felüli szerződéses összeg is.
A szakértők tevékenysége sokkal inkább elaprózott, hiszen munkájuk általában nem folyamatos munkavégzést jelent azonos partnerek számára.
A műszaki ellenőrök jellegzetesen egyidejűleg több kivitelezés munkáit tudják elvállalni, ami viszont gyakran havi számlázást jelent. Ez azonban nem fedi a munkaszerződés fogalmát, mert munkájuk egy-egy kivitelezésen ritkán haladja meg a heti öt-tíz órát, így van lehetőségük a héten belül több munkahelyen is megfordulni.
„Látható, hogy a kata felel meg leginkább annak a tevékenységnek, amit folytatnak, viszont a most elfogadott törvény, mivel kizárólag saját termékeikkel, szolgáltatásaikkal közvetlenül a lakosságot kiszolgáló egyéni vállalkozások, illetve főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja a katát, az egyéni mérnöki vállalkozások igen jelentős hányada ellehetetlenül” – olvasható az állásfoglalásban.
Vélhetően közülük számosan visszaadják az ipart (főként a nyugdíjasok, akik számára pedig igen jelentős a nyugdíjkiegészítés), illetve más adózási forma választására kényszerülnek.
Az állásfoglalás szerint a Magyar Mérnöki Kamara nagy részben megérti és támogatja a törvénymódosítás szándékát, céljait, főként a bújtatott foglalkoztatás lehetőségének a megszüntetését. Ugyanakkor a köztestület elnöksége rendkívüli módon nehezményezi az „átállás” teljesíthetetlen határidejét és az egyéb eljárási nehézségeket. Ez pedig nemcsak a vállalkozó mérnököket sújtja, hanem a megbízóikat is, hiszen a konkrét projektjeik megvalósíthatóságát veszélyezteti, a folyamatban lévő tervezési, kivitelezési, szakértői szerződéses feltételek módosítását, esetleg ellehetetlenülését is magában rejti.
Mindezek miatt a kamara támogatja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait a törvény korrekciójára, különös tekintettel a 2023. január 1-jei hatálybalépésre, továbbá, hogy a kata választási lehetőségei az egyéni vállalkozókon túl a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásokra is terjedjenek ki, akik eddig is választhatták ezt az adózási lehetőséget.
A kamara elnöksége szükségesnek tartja a részletszabályok kidolgozása során az építésgazdasági vonatkozások megfontolását, amihez készséggel ajánlják a közreműködésüket. Annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozó mérnökök számára reális választási lehetőségek nyíljanak, javasolják az átalányadózás feltételei között egy új, 70 százalékos költségelszámolási kategória bevezetését. „Meggyőződésünk, hogy a fenti korrekció hasznosan szolgálná azt az építőmunkát, amiben a magyar mérnök kulcsszereplő” – zárul a Magyar Mérnöki Kamara elnökségének állásfoglalása.
(Borítókép: Shutterstock)