A Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége, amely tizenkét szakmai kamarát tömörít mintegy háromszázezres tagsággal, levélben fordult Novák Katalin köztársasági elnökhöz, hogy megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek a katatörvény módosítását. Ezzel a szövetség szerint a parlament megfontolhatja a törvény adóév végével, 2023. január 1-jétől történő bevezetését.
A Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége Novák Katalin köztársasági elnöknek címzett és szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levelében emlékeztetett: a szövetségük több mint tizennyolc évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre és működik jelenleg is, hogy az egyes kamarák önállóságának sérelme nélkül, a kamarák együttműködésével növelje tagjai társadalmi súlyát és elismertségét, javítsa az információcserét, segítse az érdekérvényesítés lehetőségeit, fokozottan védje az egyes kamarák és tagjaik érdekeit.
A szövetség csütörtök délután egyhangú döntésével felhatalmazta a soros elnökséget a szakmai kamarák kérelmének előterjesztésére. Mint írták:
nem vitatva a parlament jogalkotási legitimációját, a tárgyban hivatkozott törvény megfontolásra történő visszaküldését javasoljuk.
A szövetség álláspontja szerint a törvény által bevezetni kívánt változások az adóév derekán lépnének hatályba, nem szolgálva ezzel a közellátás folyamatos biztosítását és a nemzetgazdaság érdekeit.
A tizenegy szakmai kamara elnöke – az aláírók közül egyedül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hiányzott – a levélben hangsúlyozta: amennyiben a köztársasági elnök asszony kérelmüknek helyt ad, úgy a parlament megfontolhatja a törvény adóév végével, 2023. január 1-jétől történő bevezetését. Így lehetőség nyílna arra, hogy az érintett piaci résztvevők működése a jelenlegi formában biztosított legyen az év folyamán, az utolsó negyedévre nem tolódnának át a feketegazdaság irányába, valamint kidolgozásra kerülhetne más alternatív adózási forma, illetve a meglévő adónemekbe történő átállásra több idő és jobb kommunikációs támogatás nyílna.
A levélben kitértek arra is, hogy a szakmai kamarák tagságát képező katás szolgáltatók nemcsak a magán-, a piaci, hanem az állami szektor megrendelésére is dolgoznak. Az év folyamán hatályba lépő változás
veszélyeztetheti többek között a nyomozó hatóságok, bíróságok által kirendelt ügyvédek, szakértők rendelkezésre állását, a közbeszerzéseken induló katás vállalkozások ajánlati vagy szerződési kötelmeit, valamint az egészségügyi szolgáltatók ellátási rendszerét. Továbbá hátrányosan érintheti az amúgy is nehézségekkel küzdő építőiparban érintett tervezők, műszaki ellenőrök és más kisvállalkozók szolgáltatásait, ami közvetlenül hat a családokra.
A levelet tizenegy kamarai elnök írta alá:
(Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök [k] és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka [j], mielőtt a díszegység felvonja Magyarország lobogóját az államfő beiktatási díszceremóniáján az Országház előtt, a Kossuth téren 2022. május 14-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)