Júliusig kétszer annyi honfitársunk kelt útra Horvátországba, mint az elmúlt évben. Legutóbb a legfontosabb közlekedési információkat igyekeztünk összeszedni a horvát Adriára utazóknak. Ezúttal a tengerparti nyaralás lehetséges kiadásait vettük számba.
Mint korábbi cikkünkben is megírtuk, Horvátország és a horvát Adria idén is az egyik kiemelt célpontja a magyar turistáknak. Az év első hat hónapjában 137 304 honfitársunk 540 435 éjszakát töltött déli szomszédunknál. 2022 előreláthatólag a horvát turizmus rekordéve lesz, az előfoglalások alapján idén 21,4 millió külföldi turistával számolnak, ami meghaladhatja a 2019-es csúcsot, amikor húszmillióan érkeztek az országba.
A horvátországi szállásárak valósággal kilőttek a csillagos égig. A Horvát Statisztikai Hivatal adatai szerint idén májusban
több mint tizenkét százalékkal magasabbak voltak a szállodaárak
2021 májusához képest. Egy négytagú család július végi egyhetes üdülése egy négycsillagos szállodában nyolcszázezer forintnál kezdődik. A Kvarner-öbölben ebben a kategóriában az abbáziai Bristol Hotel árai a legalacsonyabbak, igaz, az étkezést külön kell kérni.
Az egyes tételek külön-külön felszámítása nemcsak a hotelekben, hanem az étkezdékben is dívik. Míg korábban a legtöbb tengerparti vendéglőben a főételekbe a köretet is beleértették, mostanság külön tételként kerül a számlára. Például az egyik közepes árkategóriájú voloskói étteremben egy adag csevapcsicsáért, amelyet természetesen háromféle húsból, marha-, sertés- és bárányhúsból készítenek, tavaly 75 kunát számoltak fel, idén 65-öt, de a hasábburgonyáért további 26-ot. Így lesz a tavalyi 75 kunás árból 91. Egy pizzáért pedig átlagosan 70-80 kunát kérnek. Nem szólva arról, hogy a kunaárfolyam is évről évre nő: míg a 2000-es években 33-34 forint volt egy kuna, most 56-57 forintot is elkérnek a pénzváltók. A pénzromlás jövőre végre megszakad, de csak azért, mert horvát barátaink januártól euróra váltanak.
Apropó, euró! Egy ismerős azt állította, hogy Horvátországban már két árcédulát tűznek ki az árukra, egyiket kunában, a másikat már euróban. Egyelőre még nem mindenütt, majd csak szeptember 5-étől lesz kötelező két árcédula. Onnantól kezdve egészen 2023 végéig az árak kettős kijelzése marad érvényben. A szupermarketekben, boltokban, kioszkokban, piacokon azonban jelenleg általában csak kunában tüntetik fel az árat. Az kétségtelen, hogy a szálláshelyek előszeretettel kérnek eurót a szolgáltatásaikért, de ezt tették már évekkel ezelőtt is. A legtöbb étteremben a végösszeget euróban is feltüntetik, és nem mindig a legkedvezőbb átváltással.
A helyi éttermi árakon nem csak a magyar turisták tudnak nagyokat csodálkozni. A Jutarnji List napilap nemrégiben arról számolt be, hogy a német médiát valósággal sokkolták az adriai vendéglői árak. A Bajor Turisztikai Központ megbízásából készült felmérés szerint a válaszadók 69 százaléka válaszolta azt, hogy biztosan szeretne az idén nyaralni, és közülük sokan kedvelt turisztikai célpontként jelölték meg Horvátországot. A bajor rádió szerint a népszerű üdülőhelyeken, mint például Splitben, Dubrovnikban vagy Rovinjban nagyon magasak az árak. Arra a kérdésre, mennyibe kerül az ebéd egy négytagú családnak, azt a választ adták, hogy hétszáz kunába vagy többe, ami körülbelül 93 eurónak felel meg.
Visszatérve a szálláshelyekre, az ügyes internetező a háromcsillagos szállodák közt már találhat megfizethetőbb ajánlatokat is. A megfizethetőség fogalma persze relatív, horvát viszonylatban ugyanis egy kétágyas szobáért (éjszakánként, reggelivel) elkért 80-100 euró már annak számít.
Pénztárcabarát megoldás lehet egy jó fekvésű apartman választása.
Az egyik legnagyobb horvát online utazási iroda, az Adriatic.hr több mint tizennégyezer szállásegységet kínál a nyaralóknak: szállodákat, magánszállásokat, sőt a kalandvágyó turistáknak világítótornyokat is.
A horvátországi bolti árak háromszorosan is érzékenyen érintik a magyar turistákat: egyrészt – ahogy erről már szó esett – a horvát fizetőeszköz, a kuna tovább erősödött a forinthoz képest, másrészt az infláció déli szomszédunkat sem kerülte el, harmadrészt számításba kell venni a szezonális felárakat is.
Horvátországban is alapszabály: kisebb bolt, magasabb ár, nagyobb bolt, alacsonyabb ár. A Konzum, a Lidl, a Metro, a Spar vagy a Billa pénztárainál kevésbé érheti meglepetés a vásárlót, és jó eséllyel belefuthat „akcijába” is.
A legtöbb tengerparti szupermarketben rendszeresek a 30-40 százalékos árengedmények.
Az Opatija melletti Sparban például ezen a héten 10 dkg főtt sonka 6,99 helyett 4,49; a 160 grammos tonhalkonzerv 24,99 helyett 12,99; a 400 grammos fagyasztott lignje (tintahal) 44,99 helyett 34,99 kunát kóstál. Egy kilogramm burgonya 4-5, a paradicsom 12-16, a citrom 16-18 kuna. A húsok és a sajtok drágábbak, mint nálunk, igaz, az elmúlt hónapokban sokat sikerült lefaragni a hátrányból... Például egy kiló félkemény, zsíros gouda sajt 100-120, a 125 grammos camembert 12-14, a 440 grammos debreceni kolbász 28-30 kuna. Kitűnőek a horvát pékáruk, és mivel csak 5 százalékos áfát számolnak fel utánuk, az áruk is versenyképes. Egy 400 grammos rozskenyér 8-10 kuna, egy 75 grammos croissant 3 kuna.
Változatosak az italárak is. Egy tengerparti büfében egy korsó Ožujsko 27-28, egy kóla 20, fél liter ásványvíz 15, egy cappuccino 12, egy presszókávé 10 kunába kerül. Otthoni fogyasztásra a szupermarketben egyébként 32 kunáért akár négy 0,5 literes, dobozos Ožujsko is beszerezhető.
A borbarátoknak izgalmas élmény megkóstolni a helyi specialitásokat. Az egyik leghíresebb horvát vörösbor, a dingač szinte minden nagyobb üzletben beszerezhető. Az ára eléggé borsos, 90 kunánál kezdődik, és valahol a messzeségben végződik. Szintén Dél-Dalmáciából származik a plavac vörösbor, amely 30-40 kunáért megvásárolható. A fehérborok kedvelői a graševinát (olaszrizlinget), az isztriai malvaziját és a vrbniki žlahtinát választhatják, előbbi kettőt 30-35, utóbbit 45-50 kunáért.
Ha elfogyna a kunánk, semmiképpen se a helyi pénzváltóban próbálkozzunk a forintunkkal! Opatijában például a Money Exchange nevű valutaváltó alkalmazottja szemrebbenés nélkül közli az árfolyamot: 82 forint egy kuna... A néhány száz méterre lévő OTP Banka viszont 61-ért vált.
A strandokon gyakran közelharcokat kell vívni egy-egy üres napágyért, napernyőért. Az egynapi bérletük 40-45 kunánál kezdődik. Egy kajakot egy órára általában 80 kunáért, egy SUP-ot egész napra 300-ért kölcsönöznek, míg jet-skit egy órára ugyanennyiért. Egy motorcsónak bérlése (természetesen érvényes horvát ICC vezetői engedéllyel) egész napra 1500-2000 kunába is kerülhet. Ennél sokkal olcsóbb bringázni a parton: egy klasszikus kerékpár egy napra 140, míg egy e-bicikli 220-320 kuna.
A Plitvicei-tavakhoz a felnőttbelépő 16 óráig 300, 16 óra után 200, tanulóknak 16 óráig 200, 16 óra után 125 kuna. A Krka-vízeséshez a felnőttbelépő 16 óráig 200, 16 óra után 150, a tanulóknak 16 óráig 120, 16 óra után 90 kuna, hét év alatt ingyenes. A jegy tartalmazza a parkon belüli sétahajó és busz árát is. A Brijuni Nemzeti Park látogatása a felnőtteknek 230, a gyereknek 115 kuna. A pulai amfiteátrumba a felnőttek 70, a gyerekek 35 kunáért léphetnek be.
(Borítókép: Krk sziget régi halászfalujának távlati képe és kavicsos strandja az Adria partján 2011. szeptember 9-én. Fotó: Jászai Csaba / MTI)