Ugyanakkor a túlzott aggodalmakat és a váratlan helyzeteket megelőzendő, egyre több európai ország számol azzal, hogy Oroszország a tíznapos éves karbantartás után sem fogja újraindítani az Északi Áramlat 1-et. Valószínűleg Moszkva ezzel akar nyomást gyakorolni a Nyugatra az Ukrajnának szállított fegyverrendszerek miatt. Az sem véletlen, hogy a Gazprom az elmúlt időszakban 40–60 százalékkal csökkentette a Németországba irányuló szállításokat.

Magyarországról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy 12 százalékkal csökkent a beérkező földgáz mennyisége, ennek ellenére 44 százalék körüli a magyar gáztárolók töltöttsége.

Az biztos, hogy az Európai Bizottság is készül arra, ha az oroszok végleg elzárnák a gázcsapokat, legalábbis ez derül ki az Economist összeállításából. Ennek része lehet, hogy

• érdemes lenne gázról más fűtőanyagra (olajra vagy szénre) váltani azokban az erőművekben és ipari létesítményekben, ahol ez megoldható,
• olyan piaci eszközöket (aukciókat, tendereket) kell bevezetni, amelyekkel a kormányok a nagy ipari felhasználók gázfogyasztásának visszafogását ösztönzik,
• tájékoztató kampányok indítását is javasolják a hűtés és a fűtés visszafogására, de emellett kötelező előírásokra is szükség lesz.

A G7 összeállításában kitér arra is, hogy Magyarországnak is van földgázellátás-biztonsági vészhelyzeti terve. Ennek lényege az, hogy az állam minimalizálja a földgázhiányból következő károkat, és a következményeket távol tartja az úgynevezett védett fogyasztóktól, vagyis alapvetően a lakosságtól és a lakossági távhőszolgáltatástól. A 2020 szeptemberében született dokumentum itt olvasható.

A folyamat kulcsintézménye a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az energiapolitikáért felelős minisztérium, amely jelenleg a Palkovics László által vezetett Technológiai és Ipari Minisztérium.

A földgázellátási válsághelyzetnek három szintje van:

• Az első az előrejelzési szint, amely akkor hirdethető ki, ha konkrét információkhoz jutunk arról, hogy rövidesen jelentős mértékben romlani fog a gázellátás (csökken az import). Ilyenkor informálási és tájékoztatási kötelezettségeket rögzítenek: a földgázipari vállalkozások naponta jelentenek mindent az MEKH-nak.
• A második a riasztási szint, ahol már válsághelyzeti bizottság alakul a földgázellátási szektor résztvevőiből a kisebb, még a piac által kezelhető ellátási zavarok és a rendkívül magas gázkereslet elemzésére és kezelésére. A bizottság a miniszternek javasol aztán intézkedéseket. 
• A legmagasabb a vészhelyzeti szint, amikor már a piaci intézkedések után sem képes a rendszer kielégíteni a gázkeresletet, úgyhogy nem piaci alapú intézkedéseket kell hozni azért, hogy a védett felhasználóknak mindenképpen legyen gázuk. Védett felhasználó a lakosság, a szociális otthonok, kórházak, tehát a nem ipari felhasználók.
  

Lekapcsolási sorrend

És akkor életbe lép egy újabb, 2020 áprilisában hozott kormányrendelet. Ez azt rendszerezi, hogymilyen sorrendben vágják le az üzemeket a szolgáltatásról. Először a földgázt használó áramot előállító erőművek jönnek, amelyek könnyebben át tudnak állni kőolajra, aztán következnek a nem élelmiszert előállító nagy ipari felhasználók, illetve a helyzet súlyosságától függően a rendeletben megszabott sorrend lép életbe.

Ezeket az intézkedéseket már alkalmazták egyszer, méghozzá 2009 januárjában. Akkor ugyanis az orosz–ukrán gázvita egy pontján nem kaptunk gázt, ezért elrendelték a  nagy ipari fogyasztók korlátozását. Másnap enyhült a kemény hideg, és Ausztria felől érkezett földgáz, így feloldhatták egy nappal később a korlátozásokat.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)