Az emberek kétharmada nem volt üdülni, és nem is tervezi, hogy az idén nyáron nyaralni megy – derült ki a Publicus Intézet kutatásából, amit telefonon és online készítettek június 30. és július 7. között.
A felmérésben részt vevők válaszaiból kiderült, hogy a Magyarországon élők negyedét az árak emelkedése és az euró és a dollár drágulása akadályozta meg abban, hogy nyaralást tervezzen. Az ellenzéki szavazók harmada, a Fidesz-szavazók 9 százaléka közölte, arra kényszerült, hogy változtasson vakációs tervein.
Az érettségivel rendelkezők 58 százaléka döntött úgy, hogy idén egyáltalán nem költ nyaralásra. Ötödük lerövidítette a szabadság időtartamát, 9 százalék pedig belföldi alternatívát keresett külföldi úti cél helyett.
A válaszolók szerint a legtöbb pénzt a szálláson és az étterembe járáson lehet megtakarítani, és a negyedük eszerint tervezett. 8 százalék az alkoholfogyasztást drágállotta, 46 százalékban viszont a résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy a nyaralás attól kikapcsolódás, hogy nem kell visszafogniuk magukat, ezért nem hajlandók semmin spórolni.
A 60 év feletti korosztály szinte teljesen lemondott a nyaralásról: csak az ötödük döntött az utazás mellett.
A harminc alattiak fele nem tud lemondani erről az élvezetről, de a diplomával rendelkezők – akiknek leginkább belefér az utazás – 59 százaléka megy valahová nyaralni.
A Publicus kutatásából, melyet a Népszava összesített, az derült ki, hogy minél alacsonyabb az iskolai végzettség, annál kisebb az esély a nyaralásra. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezőknek csak 23 százaléka válaszolta, hogy elutazna.
Tíz nyaralóból 6 biztosan a belföldi utazást választja, kevesebb mint a válaszadók negyede tervez külföldre utat, és 14 százalékuk gondolkodik mindkét lehetőségen.
Egyhetes pihenésekkel számolt a megkérdezettek többsége. A külföldre utazók kicsit hosszabb ideig nyaralnak, ha fizetős szállást választanak – átlagosan 8,3 napot. Akik ismerősnél kapnak szállást, átlagosan 7,8 napot pihennek.
Belföldön pont fordítva állnak a nyaralás időtartamához, mert a szívességi nyaralásra szánt idő átlagosan 8,3 nap, mivel nem kell fizetni a szállásért. Aki fizet a szállásért, az általában 6,9 napot szán rá. Otthoni pihenés esetében a legkisebb az időkorlát, mivel 9,8 nap pihenést vállalnak azok, akik nem költenek utazásra, hanem csak szabadságot vesznek ki a munkából.
A megkérdezettek hatoda 50 ezer forintnál kevesebbet költ, 45 százalékuk fejenként 50–150 ezer forintot tesz félre. Valamivel több mint ötödük 150–300 ezer forintból kapcsolódik ki. Csupán 6 százalékuk szánhat félmillió forintot az utazására, és csak minden 11. válaszadó szán 500 ezer forintnál is többet vakációra.
Nem csak a magyarok spórolnak idén a nyaraláson. Az Index megírta, hogy az olaszok is már csak minivakációt engedhetnek meg maguknak az infláció miatt.
(Borítókép: Varga György / MTI)