Az Országgyűlés keddi ülésén több megosztó javaslatról is zárószavazást tartottak. Az ellenzék kritizál, de még a kormány egyik minisztere sem ért egyet két kormánypárti elképzeléssel.
A parlament kedden elfogadta a 2023-as költségvetést, a vármegyék és a főispánok visszatérését, valamint arról is döntöttek, hogy 2024-től ugyanazon a napon tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat.
Lázár János már 2011-ben egyértelművé tette, hogy nem támogatja a vármegye kifejezés visszahozását, és álláspontja mellett továbbra is kitart. Facebook-posztjában viszont azt is jelezte, hogy az Alaptörvény módosítását kötelessége megszavazni:
Az álláspontom az elmúlt években világos volt, és nem változott: sem a kormánymegbízott, sem a megye átnevezésével nem értek egyet. Az előbbit nem szavazom meg, az Alaptörvény módosítását viszont, fenntartásaimmal együtt, kötelességem megszavazni.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke kommentben reagált az építési és beruházási miniszter posztjára:
Rendkívüli hősiességről és vakmerőségről tesz tanúbizonyságot azzal, hogy a NER kétharmados rendszerében következetesen kiáll az elvei mellett legalább a sorsdöntő ügyek vonatkozásában. A kata kivégzése, az EU froclizása miközben pénzért kuncsorgunk és a már most minden sarokszámában recsegő-ropogó költségvetés (alultervezett infláció, árfolyam, kiadások, stb.) igazán elhanyagolható kérdések, szóra sem érdemes. Csak így tovább, a haza mindenek előtt!
A Demokratikus Koalíció képviselői hétfőn kezdeményezték a költségvetés zárószavazásának napirendről való levételét. Közleményükben akkor úgy fogalmaztak, hogy
a Fidesz bukott költségvetése teljes mértékben irreális, mivel 377 forintos euróval számolva tervezték, ráadásul 5,2 százalékos inflációval, orbáni megszorítások, rezsiemelés és adóemelés nélkül.
A Varju László országgyűlési képviselő által jegyzett közleményben kifejtették, hogy „a kormány komolytalanságát és alkalmatlanságát kiválóan tükrözi, hogy az idei költségvetést is már harminchatszor módosították, a mostani tervezet pedig egyenesen irreális, valótlan számok szerepelnek benne. Mindeközben az országban dübörög az infláció, az orbáni megszorítások tönkreteszik a magyar családokat, és Magyarország lehetetlen helyzetbe kerül. Ennek a vége tisztán látszik, hogy bukás és kudarc, aminek a magyar emberek fizetik majd meg busásan az árát. A DK képviselői soha nem fogják nevüket és szavazatukat adni a nép kifosztásához”.
Z. Kárpát Dániel azzal számolt be a költségvetés elfogadásáról, hogy „jön az évtized pénzbehajtása”, majd hozzátette: csak áfából 1600 milliárd forinttal többet „hajtanak be” jövőre.
A Jobbik országgyűlési képviselője korábban a megszorítások költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Az ellenzéki politikus szerint közvetett hatásukkal együtt a kétezer milliárd forintos kormányzati megszorítások mértéke a Bokros-csomagéval vetekszik. Z. Kárpát Dániel arról beszélt: legsötétebb álmaikban sem gondolták, hogy egy kormány megengedheti, hogy a multicégek, bankok a fogyasztókra hárítsák a különadókkal rájuk rótt pluszterheket.
Az MTI tudósítása alapján azt is hangsúlyozta, pártja megszorítások helyett azoknak adna többletforrásokat, „akik a hátukon viszik ezt az országot", vagyis a kis- és középvállalkozóknak, valamint azoknak, aki Magyarországon szeretnének gyermeket vállalni, a szülőföldjükön szeretnének boldogulni. A jobbikos politikus úgy látja, a kormány a családtámogatások többszörösét vonja el az érintettektől azzal, hogy nem csökkenti nullára az alapvető élelmiszerek és a gyermekneveléshez szükséges cikkek általános forgalmi adóját.
A Momentum az „elszegényedés és a létbizonytalanság” költségvetésének tartja a 2023-as büdzsét. Közleményükben részletezték, hogy
hiába emelkednek az árak, hiába egyre nehezebb a megélhetés, a kormány különadókkal csak tovább növeli az emberekre nehezedő terheket. A hatalom a kata kivéreztetésével és a rezsicsökkentés eltörlésével emberek millióinak megélhetését sodorta veszélybe. Már ebben az évben érezni fogja mindenki a saját bőrén, hogy mekkora ára volt az elmúlt 12 év politikájának.
A Momentum frakciója többször jelezte, hogy tarthatatlan a költségvetés, de az összes olyan módosító javaslatukat leszavazták, „ami kiszámíthatóságot és létbiztonságot adhatott volna az embereknek”.
A párt szerint a kormánynak azon kellene dolgoznia, hogy „garantálja a magyar emberek biztonságát, jólétét és jövőjét. Ezért a magyar költségvetés középpontjában végre a magyar embereknek kellene lennie: a termelő beruházásokra és a versenyképesség növelésére és a magyar emberek jövőjére és jólétére kell hangsúlyt helyezni: biztos megélhetésre, jól működő kórházakra, korszerű iskolákra kell költenünk”.
Az MSZP frakciója a költségvetés elfogadása után tartott sajtótájékoztatót, Tóth Bertalan ezen arról beszélt, hogy a Fidesz „becsapta a szavazóit, végighazudta a választási kampányt, brutális megszorításokat vezetett be” a különadókkal és a kata megváltoztatásával, a rezsicsökkentést a jelenlegi formájában pedig „most fogja eltörölni a Fidesz”. A szocialisták frakcióvezetője úgy gondolja, hogy azokat a riadalmakat, amelyeket a Fidesz az ellenzéki szövetséggel kapcsolatban emlegetett kampányban, a kormánypárt valósítja meg.
Tóth Bertalan a 2023-ast a bizonytalanság és kifosztás költségvetésének nevezte, a szocialista politikusok többek között megemelték volna az egészségügyre fordítandó összeget, emelték volna pedagógusok bérét és létbiztonsági csomagot vezettek volna be, de leszavazták a módosító javaslataikat.
A Párbeszéd Facebook-oldalán arról olvashatunk, hogy a fideszesek ma nem csak a katásokat „csinálták ki”, de azt is megszavazták, hogy visszatérnek az ispánok, megyék helyett pedig vármegyék lesznek az országban.
Értjük a dolog abszurditását, annál is inkább, mert néhány évvel ezelőtt még maga a Fidesz–KDNP is leszavazta az erre vonatkozó indítványokat, nem tették bele a gránitszilárdságú Alaptörvényükbe, abba az egypárti tákolmányba, amelyet Szájer József pötyögött össze a repülőn az iPadjén. Szóval, korábban még maguk sem gondolták ezt komolyan ezt a főispánozást, most meg ezzel próbálják szánalmas és átlátszó módon elterelni a figyelmet arról a húsba vágó megszorító csomagról, amit Orbán-csomagként ismer most már az egész közvélemény
– vélekedik a Párbeszéd.
Csárdi Antal, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese kedden, a 2023. évi költségvetés zárószavazása előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy értékelt, a büdzsé már az elfogadása pillanatában megbukik, nem több, mint egy egyszerű „sajtpapír”; nem kezeli az ország előtt tornyosuló problémákat, így az energiaválságot, az élelmiszerválságot, az inflációt, a klíma- és ökológiai válságot sem.
A neoliberális gazdaságpolitika kritikátlan követésével a magyar kormány a multinacionális cégeket részesíti előnyben az állampolgárok helyett
– mondta az MTI szerint Csárdi Antal, hozzátéve, hogy a jövő évi költségvetést leginkább a kiskeresetűek, majd utánuk a középosztály szenvedi meg. Rámutatott: az LMP több mint száz módosító javaslatot nyújtott be, de a Fidesz–KDNP „olvasatlanul” lesöpörte azokat az asztalról.
Javaslataik között szerepelt az „adóelkerülő multinacionális nagyvállalatok” nagyobb teherviselése, ahogy az is, hogy az állam „legalább a saját alkalmazottait fizesse meg”, és vezessenek be inflációkövető béremelést a közszférában. Az LMP-s képviselő megjegyezte: a kormány ezt sem támogatta, ahogy a pedagógusbérek emelésére vonatkozó javaslatukat sem, és azt sem, hogy 12 éves „bűnös semmittevés után” kezdjék meg az energiafüggetlenség megteremtését.
A digitális óriáscégek megadóztatását javasolja a Mi Hazánk; a párt szerint 372 milliárd forint folyhatna be a magyar költségvetésbe jövőre, ha 15 százalékos digitális adót vetnek ki ezekre a vállalkozásokra.
Toroczkai László korábbi sajtótájékoztatóján az MTI szerint emlékeztetett: pártja elutasítja a jövő évi költségvetés tervezetét, mert az nem a nemzetgazdaság, hanem a multinacionális cégek érdekeit szolgálja, a fogyasztást adóztatja, nem azokat a globális multicégeket, amelyek ebből hatalmas bevételre tesznek szert. A párt egyébként a vármegyék és főispánok mellett a csendőrséget is visszahozná.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b), Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j2), Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (j), valamint a képviselők szavaznak az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 19-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)