Mit jelent az, hogy a bíróságok augusztus 20-ig ítélkezési szünetet tartanak? Teljesen leállt a magyar igazságszolgáltatás? Elnevezése ellenére a szünet nem egészen azt takarja, hogy a bíróságok bezártak volna, vagy hogy ne lennének tárgyalások. Inkább csak azt, hogy speciális szabályok érvényesülnek. Megmutatjuk, hogy mik.
A hazai bíróságokon nyaranta öt hét ítélkezési (törvénykezési) szünetet tartanak, amelynek kezdete július 15-e, a bíróságok napja. Az egykori Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2000. június 24-én döntött úgy, hogy a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává nyilvánítja.
Az 1869. évi IV. törvénycikk mérföldkő volt a magyarországi hatalommegosztás történetében, hiszen különválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól. A törvénycikk, amelyet a képviselőház 184 igen szavazattal 109 ellenében fogadott el, deklarálta a bírói függetlenséget, leszögezve, hogy a bíró kizárólag a törvénynek, illetve a törvényerejű szokásoknak van alávetve. Emellett szabályozták a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit, továbbá a bíró elmozdíthatatlanná és áthelyezhetetlenné vált. Az Alkotmánybíróság a 33/2012. (VII. 17.) AB határozatban az 1869. évi IV. törvénycikket nem megkerülhető történeti kútfőnek, a magyar történeti alkotmány részének nevezte.
2001 óta a bíróságok napján minden bíróság zárva tart. Idén az ítélkezési szünet augusztus 20-ig tart, így a szünetet követő első munkanap augusztus 22-e (hétfő) lesz.
„A távolabbi tapasztalatból elegendő az idén 800 éves Aranybullát említeni. A IX. törvénycikke a Kúriát már létező ítélkező helyként említi. Ennél is fontosabb, hogy az Aranybulla különbséget tett a bíró hivatala és személye között. A bíró csak a ráruházott hivatal birtokában gyakorolhatta hatalmát, nem személyes előjogként. A bíró függetlensége az államhoz, azon belül a bírósághoz kötve létezik. Ez a törvény, ez a jog Magyarországon már 800 éve. A közelebbi történeti tapasztalat […] a rendszerváltozás. Minket illetően: az az emberfeletti erőfeszítés, amely megakadályozta Magyarország bíróságának szétszakadását, pártosodását. Az akkori vezetők pontosan tudták, hogy ha beengedik a társadalmi konfliktusokat a bíróságra, ha különféle érdekcsoportok prédája lesz a magyar igazságszolgáltatás, akkor nincs jövője. Ezért nem engedték. Ezt ma megköszönjük nekik. Nem engedték, mert tudták, hogy független és pártatlan bíróság nélkül nincs, mert nem maradhat fenn sem ország, sem társadalom. Akié a bíróság, azé a jog. Akié a jog, azé a hatalom. A bíróságok távoltartása ezért a belső vagy külső érdekvitáktól olyan sziklaszilárd alapot jelentett, amely máig megőrizte a ráépülő magyar igazságszolgáltatást és ezáltal az alkotmányos kormányzást.”
Főszabály szerint az ítélkezési szünetben a bíróságok nem tartanak tárgyalásokat. Elnevezése ellenére a szünet nem egészen azt jelenti, hogy a bíróságokon teljesen leáll a munka, vagy hogy ne lennének tárgyalások. A fogalom jól ismert a nemzetközi gyakorlatban is, az Európai Unió Bírósága szintén tart törvénykezési szünetet. A szünet nem csupán a bíróságok működését érinti, kedvező az ügyfelekre, az üzleti szférára és a jogi képviselőkre nézve is, hiszen erre az időszakra esnek a nyári szabadságolások.
A törvénykezési szünetnek a polgári ügyekben a határidő számításánál van jelentősége.
A polgári peres ügyekben ugyanis – bizonyos kivételekkel – a határidőkbe nem számít bele az ítélkezési szünet időtartama.
Így tehát, ha a bíróság határozatában 15 napot ad egy nyilatkozat megtételére, és azt július 14-én vettük át, azt egészen szeptember 5-ig megtehetjük. Vagy ha a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár majd le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel.
Ez a határidő-számítás azonban a büntetőügyekre nem vonatkozik, és a polgári ügyek között is vannak kivételek. Például ha a felek közösen kérték vagy a törvény kizárja az alkalmazását. Bizonyos esetekben a jogszabály soron kívüli eljárási kötelezettséget ró a jogalkalmazókra, így ezek az ügytípusok kivételt képeznek, vagyis a határidők számításának általános szabályai irányadók az ítélkezési szünet alatt is az alábbi esetekben:
A polgári pereken kívül a közjegyzők előtt zajló fizetési meghagyásos eljárásokban sem ketyegnek a határidők a törvénykezési szünetben. Speciálisan érvényesül a szabályozás a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekben. Mivel ott a keresetlevelet a közigazgatási szervhez kell benyújtani, amely szervek hatósági tevékenysége nyáron sem szünetel, a közigazgatási keresetindításra előírt határidők tehát zavartalanul folynak.
Büntetőügyekben a határidők számítását a törvénykezési szünet nem érinti.
Ítélkezési szünetben is eljárnak a büntető bírák:
Indítvány alapján a bíróság dönt a kényszerintézkedések alkalmazásáról, például a letartóztatás elrendeléséről vagy a gyanúsított szabadlábra helyezéséről.
Az ítélkezési szünet alatt a bíróságok elnökei készenléti és ügyeleti beosztás készítésével gondoskodnak a folyamatos működésről. A kezelőirodák – rövidített ügyfélfogadási időben – nyitva tartanak a bíróságokon, ahol az ügyfelek benyújthatják beadványaikat és betekinthetnek az iratokba.
Az egyes bíróságok ügyfélfogadási rendjéről az adott bíróság honlapján lehet tájékozódni.
(Borítókép: Shutterstock)