Németh Zsolt a háború és Közép-Kelet-Európa viszonyáról tartott beszélgetésen azt mondta, Európa feje fölött az euróárfolyam, az infláció és az energiaárak emelkedése szempontjából „nagyon sűrű fellegek” gyülekeznek, ehhez társul a nemzetközi diplomáciában tapasztalható káosz.

Ebben a helyzetben Közép-Európa országai – benne például a magyar–lengyel kapcsolatok is – nagyon komoly szakítópróbának vannak kitéve, ezért a térség tagjai csak akkor tudnak erősek maradni, ha együttműködnek és közösen képviselik érdekeiket – fogalmazott a kormánypárti politikus.

Az MTI szerint Németh Zsolt előadásában kitért a média szerepére a közép-európai egység megőrzésében és a fegyverszállítások ügyére, illetve a szankciók kérdéskörére is. Kifejtette, hogy a manapság a hibrid hadviselés részeként működő média több felületen támadást indított a magyar–lengyel barátság ellen; szavai szerint Lengyelország vonatkozásában egyfajta Amerika-barátság sztereotípia figyelhető meg a magyar médiában, ennek ellenpéldája, a magyar–orosz barátság pedig a lengyel sajtóban jelent meg.

Mindkét országban szabad a média, szabadabb, mint sok nyugat-európai országban, ugyanakkor a nem megfelelő viszony esetén nagyon be tudja korlátozni egy országnak a politikai mozgásterét

– figyelmeztetett.

A fegyverszállításokkal kapcsolatban Németh Zsolt egyértelműsítette, hogy Magyarország és Lengyelország ebben a kérdésben két szélső álláspontot képvisel. A lengyelek az áldozatot, Ukrajnát segítik fegyverekkel, míg Magyarország – Kárpátalja békéjének megőrzése érdekében – az aktív békepolitikát szorgalmazza. Megjegyezte, ugyanez a két szélső pólus figyelhető meg a szankciókat érintően is, a magyar fél szerint a korlátozások csak hosszú távon hatnak, eredményük csak hónapok, esetleg évek múlva mutatkozik meg, holott a háború hatásai már most érezhetőek az egész kontinensen.

A külügyi bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy a két, egymástól eltérő álláspont ellenére lényegében csak politikai eszközvitákat folytatnak, a stratégiai célokat és Közép-Európa haladási irányát tekintve nincs vita Magyarország és Lengyelország között. Németh Zsolt megerősítette, a közös cél egy független, az Európai Unióhoz tartozó Ukrajna megteremtése, amely integrálódik a térség működésébe.

Ehhez azonban béke kell, ezért szükséges a minél gyorsabb békekötés, fegyverszüneti megállapodás a háborús felek között – hívta fel a figyelmet. Németh Zsolt szerint a két ország vitás kérdéseit tisztázni kell, amiben egyetértenek, abban össze kell fogniuk, a véleménykülönbség esetén pedig fontos, hogy ne akadályozzák, hanem segítsék egymást a saját érdekek mentén történő politizálásban.

Hangsúlyozta, Közép-Európát nem temetheti és nem is fogja maga alá temetni ez a háború, mint ahogyan a magyar–lengyel barátságot sem, utóbbiban viszont komoly odafigyelésre van szükség. Németh Zsolt összegzésében kiemelte, a két ország kapcsolataiban egyértelművé kell tenni az eszköz- és a célviták közötti különbséget, és a célokban kell megtalálni az egységet.

A pódiumbeszélgetésen Bakk Miklós, a Sapientia Egyetem oktatója a magyar–lengyel kapcsolatok múltjáról és jelentőségéről, Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az orosz–ukrán háború eddigi fejleményéiről, míg Jerzy Snopek korábbi budapesti lengyel nagykövet az ukrán háborúval kapcsolatos lengyel álláspontról tartott előadást.

Potápi Árpád János: Tusványostól Tusványosig

Potápi Árpád János szerint az ukrajnai háború körülményei között a nemzetpolitikában most a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) nem az új fejlesztési irányokról, hanem az eddig elért eredmények megőrzéséről kell gondolkodni.

A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Cselekvő nemzet című szerdai pódiumbeszélgetésen tért ki a nemzetpolitika előtt álló új kihívásokra. Mint elmondta: az elmúlt időszakban a nemzetpolitikában Tusványostól Tusványosig számolták az éveket, és a szabadegyetemen folytatott tanácskozások irányt szabtak.

Amióta azonban a világ belecsúszott a háborúba, kapkodják a fejüket.

Most nem az a cél, hogy meghatározzuk a következő évek fejlesztési irányait, hanem az a kérdés, hogy miként tudjuk az eddig elért eredményeket, a közösségeinket, a kiépített intézményrendszert megőrizni. Ami még fut, azt hogyan tudjuk befejezni. Hogyan tudunk minél kisebb sérüléssel kijönni ebből a helyzetből

– jelentette ki a politikus.