Dráguló lakbérek, növekvő kereslet és óvatos bérbeadók várják azokat a fiatalokat és szüleiket, akik a felvételi ponthatárok kihirdetése után kezdenek bérlakást keresni. A lakáskiadásnak számos buktatója van a bérbeadó, de a bérlő számára is. A közjegyzők tapasztalatai szerint az ingatlanbérleti szerződések többsége még mindig az internetről letöltött minták alapján készül. Ha a bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják, akkor az biztosan egyértelmű lesz, megfelel a jogszabályoknak, a vállalt kötelezettségek pedig szerződésszegés esetén bírósági eljárás nélkül, gyorsan végrehajthatók.
Az elmúlt hónapokban gyorsuló ütemben nőttek a lakbérek, a KSH–ingatlan.com legfrissebb adatsora szerint májusban az előző hónaphoz képest országosan 2,6, Budapesten 2,5 százalékkal. Nem csak a lakbérek nőnek, hanem a kereslet is jelentős, a lakosság majdnem kilenc százaléka él bérelt ingatlanban az Eurostat összesítése szerint.
A bérleti szerződések túlnyomó többsége még mindig házilag készül, az internetről letöltött szerződésminták alapján. Ezek a legtöbbször nem az adott jogviszonyra szabottak, akár egymásnak ellentmondó kikötéseket és jogszerűtlen szankciókat is tartalmaznak. Nem szabályozzák például, hogy mikor kell kiüríteni egy ingatlant, milyen állapotban kell visszaadni, mi a rendes felmondási ok vagy hogyan kell megfizetni a lakbért.
Gyakran olyan fogalmak szerepelnek bennük, amelyek jelentésével a felek nincsenek tisztában, vagy amelyek túl általánosak és jogvitához vezethetnek.
Az ilyen szerződésekkel az a legnagyobb gond, hogy éppen akkor nem nyújtanak védelmet, amikor vitás helyzet áll elő.
Sokan a bérleti szerződés elkészítésén szeretnének spórolni, pedig egy-egy ilyen hiba akár több hónapnyi bérleti díj összegébe is kerülhet. Ezért megéri közjegyző vagy ügyvéd segítségét kérni a bérleti szerződés elkészítésében. Ha a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják, akkor az biztosan egyértelmű lesz, megfelel a jogszabályoknak, a vállalt kötelezettségek pedig szerződésszegés esetén bírósági eljárás nélkül, gyorsan végrehajthatók. Nemcsak a bérbeadó kap garanciát arra, hogy fel tudjon lépni a nem fizető, az ingatlanban kárt okozó bérlővel szemben, hanem a bérlő is biztos lehet benne, hogy nem követelhetnek tőle a rögzítettnél magasabb bérleti díjat, és nem tehetik ki ok nélkül az ingatlanból.
Az elmúlt években egyre népszerűbb az a jogi megoldás, hogy a bérbeadók a beköltözés feltételéül szabják, hogy
a bérlő közjegyző előtt tegyen nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a szerződés megszűnésekor kiköltözik az ingatlanból, illetve fizeti a lakbért, és megtéríti az okozott károkat.
Az ilyen kötelezettségvállaló nyilatkozat segítségével szintén közvetlenül végrehajtást lehet indítani a nem fizető vagy kiköltözni nem akaró bérlővel szemben.
Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hangsúlyozza:
Egy ingatlan kiadásánál mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérleti szerződés megkötésétől kezdve a bérlő van birtokon belül. A bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, azaz őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból.
A kamara elnöke szerint azonban gyakran előfordul, hogy a bérlő nem akar kiköltözni, annak ellenére, hogy megszűnt a bérleti jogviszony. Ilyen helyzetben közjegyzői okirat nélkül elképzelhető, hogy csak hosszú, akár évekig tartó pereskedés árán lehet elérni a bérlő kiköltözését vagy az elmaradt bérleti díjak teljes behajtását.
1. Nézzük meg az ingatlant szerződéskötés előtt!
A bérleményt mindig személyesen nézzük meg, és győződjünk meg annak állapotáról még a szerződéskötés előtt. Soha ne érjük be a hirdetésben látott képekkel! Még akkor is megéri a fáradságot, ha a tőlünk kétszáz kilométerre tanuló gyerekünk részére keresünk lakást. Ha ezt nem tesszük meg, könnyen előfordulhat, hogy csak az aláírás után szembesülünk azzal, hogy az ingatlan nem felel meg a leírtaknak. Utólag pedig már nem hivatkozhatunk arra, hogy túl magas a bérleti díj.
2. Csak írásban szerződjünk!
Nem elég a szóbeli megállapodás vagy a kockás papírra írt szerződésféleség! Megfelelő szerződés nélkül nemcsak a bérlő, hanem a tulajdonos is kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet, például, ha nem fizet vagy nem hajlandó kiköltözni a bérlő az ingatlanból. Az adófizetés elkerülése érdekében sokan trükköznek, de többszörösen pórul járhat az, aki írásbeli szerződés nélkül vagy a valós bérleti díjnál alacsonyabb összeget ír bele a szerződésbe. Mindig írásban – a jogokat és kötelezettségeket pontosan, a valós helyzetnek megfelelően rögzítve – kell szerződni. Ez azért is fontos, mert a lakásbérleti szerződés érvényesen csak írásban jöhet létre.
3. Bízzuk a szerződést szakemberre!
A házilag gyártott szerződések sok visszaélésre és vitára adhatnak okot, hiszen a felek jellemzően nem ismerik részletekbe menően a polgári törvénykönyvet vagy a lakástörvényt, és nincsenek tisztában a jogaikkal. Ha biztosra akarunk menni, akkor forduljunk ügyvédhez vagy közjegyzőhöz. A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés – vagy a bérlő által közjegyzőnél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat – alapján ráadásul, ha a bérlő nem fizet vagy elmarad a díjakkal, közvetlenül végrehajtható a lejárt követelés, behajtható a tartozás, kiköltöztethető a bérlő. A jogszerű szerződés ugyanakkor a bérlőt is védi, hiszen a bérbeadó nem követelhet a rögzítettnél magasabb bérleti díjat tőle, illetve azt nem követelheti idő előtt, és nem rakhatja ki indokolatlanul a lakásból.
4. A szerződés időtartamát rögzíteni kell!
Fontos, hogy pontosan rögzítsük a bérleti szerződés időtartamát, és ne keverjük össze a határozott idejű szerződést a határozatlannal. Ennek elsősorban a szerződés megszűnésénél van jelentősége. A határozott idejű szerződés később határozatlan idejűre módosítható, illetve ez fordítva is igaz. Ehhez azonban a szerződés lejárta után mindenképpen szerződésmódosítás szükséges, ugyanis ingatlan esetében a határozott idejű szerződés automatikusan nem alakul át határozatlanra.
5. Ne felejtsük ki a szerződésből a fizetés módját!
A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles megfizetni. Ha nem rendelkezünk erről másképp, akkor a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. Érdemes a szerződésbe beleírni azt is, készpénzben vagy átutalással egyenlíti-e ki a bérleti díjat. Készpénzes fizetés esetén tanácsos az átvételi elismervényeket aláíratni a bérbeadóval az aktuális havi díjak kiegyenlítéséről.
6. Ne tévesszük el a felmondási határidőket!
A bérleti szerződést egyik fél sem mondhatja fel kénye-kedve szerint, a felmondásnak törvényben meghatározott feltételei vannak, ráadásul felmondani csak írásban lehet, a határidők betartásával. Ha nincs rögzítve, akkor csak rendkívüli felmondás lehetséges valamelyik fél szerződésszegő magatartása miatt. Rendkívüli felmondással például akkor élhet a bérbeadó, ha a bérlők magatartásukkal súlyosan zavarják a többi lakót, rongálják a lakást vagy nem fizetik a bérleti díjat; a bérlő pedig akkor, ha a bérleménnyel kapcsolatban megtévesztette a bérbeadó (például nincs használatbavételi engedélye, beázik stb.).
7. Figyeljünk a jogellenes kikötésekre!
Nem ritka, hogy az egymás közt írt bérleti szerződésekbe jogellenes kikötések kerülnek, mert a bérbeadó szeretné minél jobban bebiztosítani magát minden eshetőségre. Fontos tudni azonban, hogy a bérleti szerződésbe sem írható bele bármi, így nem lehetnek benne olyan kikötések, amelyek elősegítik az önbíráskodást. Azt például biztosan nem lehet szerződésbe foglalni, hogy nem fizetés esetén a bérbeadó zárat cseréltet vagy elzáratja a közüzemi szolgáltatásokat, ezek helyett más, jogszerű megoldásokat kell keresni.
8. Írjuk bele, hogy mit szabad és mit nem!
A későbbi viták elkerülése érdekében a kötelezettségek mellett azt is ajánlatos a szerződésbe pontosan beleírni, hogy milyen jogok illetik meg a lakáshasználót. Tarthat-e például háziállatot, lakhat-e ideiglenesen/tartósan vele együtt más személy a lakásban, vagy lehet-e dohányozni az ingatlanban.
9. Nem szabad a kauciót jogtalanul visszatartani!
A gyakorlatban elterjedt megoldás, hogy a bérbeadó a bérlőtől biztosítékot (kauciót) követel, amely a bérlőt terhelő bérleti díj, költség és esetleges károkozás fedezetét képezi. A kaució elsősorban arra szolgál, hogy fedezze például az esetlegesen meg nem fizetett bérleti díjat. A kaució összegét, valamint azt, hogy mire terjed ki, és mi lesz a sorsa a szerződés lejártakor, fontos írásban, még a beköltözés előtt rögzíteni. A kauciót a szerződésben meghatározottak szerint lehet felhasználni, attól eltérő okokból (például késedelmes bérleti díj fizetése miatti „kártérítés” címén) nem tartható vissza.
10. Készíttessünk kiköltözési nyilatkozatot!
Ha szeretnénk elkerülni a bérbeadók rémálmát, hogy nem költözik ki a bérlő, ezt közjegyző előtt tett „kiköltözési nyilatkozattal” lehet kiküszöbölni. Ebben az egyoldalú nyilatkozatban a bérlő arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérleményt visszaszolgáltatja. Ellenkező esetben a közjegyzői okirat alapján hatósági intézkedéssel kiköltöztethető a lakásból. Az okiratba bele lehet foglalni a bérleti díj, bizonyos esetekben akár a rezsi, a közüzemi költségek és a lakáshasználati díj megfizetését is, amelyek így szintén pereskedés nélkül, közvetlenül behajthatók, ha a bérlő nem teljesíti a kötelezettségeit. Ebben az esetben akkor is van lehetőség az elmaradt díjak gyors érvényesítésére, ha a bérlőt az aktuális jogszabályok – például egy moratórium – miatt nem lehet kiköltöztetni a lakásból.
Cikkünk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével készült.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)