Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint az egészségügyi dolgozók közül sokan kényszervállalkozók, mert a munkáltatók nagy része eddig arra ösztönözte a munkavállalókat, hogy a katás adózási formát válasszák, hogy ezzel egészítsék ki az egyébként is alacsony fizetésüket. 

A FESZ egyelőre nem tudja, hogy pontosan kiket és hogyan érint majd a módosított katatörvény, abban azonban biztosak, hogy munkaerőhiány lesz az egészségügyben. Az elnök elmondása szerint a műszakokat régóta csak ezek az úgynevezett bérnővérek, vállalkozóként is dolgozó orvosok és szakdolgozók biztosítják. 

Weltner János sebész főorvos szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a kórházak a hagyományos munkaviszonnyal alkalmaznák ezeket a dolgozókat, erre azonban nincs esély. 

Kórházi szinten nyolcvan százalék körül van már most is a bérköltség, nyilván a meglévő forrásokból nem fognak tudni átcsoportosítani további bérekre, esetleg egy-egy nagyon kulcspozícióban lévő munkatárs esetében ezt meg lehet majd tenni, de általános megoldásként ez biztos nem működik

– nyilatkozta a főorvos az RTL Híradónak.

Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász úgy látja, komoly ellátási problémák jöhetnek a katatörvény módosításával, ami ráadásul a magánegészségügyre is hatással lehet, mivel ott is sokan vállalkozóként dolgoznak. Arról, hogy pontosan hány egészségügyi dolgozó van, aki mellékesen katás vállalkozó is volt, sem az Országos Kórházi Főigazgatóság, sem az egészségügyi tárcát irányító Belügyminisztérium nem vezet nyilvántartást.