A Jobbik elnöke nemzeti válságtanács összehívását kezdeményezte. A kormánypártok politikai blöffnek tartják, az LMP sem rajongott az ötletért, a Mi Hazánk szerint Gyöngyösi Márton alkalmatlan, de azért akadnak támogatói is az elképzelésnek.
Gyöngyösi Márton az Országgyűlés frakcióit hívta közös tanácskozásra azzal a céllal, hogy megvitassák a válsághelyzetet. A Jobbik elnöke sajtótájékoztatóján úgy foglalta össze ezt, hogy „a forint bezuhant, az infláció elszabadult, az Európai Uniótól Magyarországot megillető forrásokat a kormány jogállamiságot tipró intézkedései miatt nem tudták lehívni, és az ország halad egy régóta nem látott recesszió felé”.
A Jobbik politikusa úgy véli, hogy nem a háborúban, hanem a kormány unortodox gazdaságpolitikájában keresendő a válság oka, a feladatuk pedig az lenne, hogy megtalálják a kiutat, de „a kormány szenved és vergődik, két nap alatt olyan intézkedéseket hozott, amelyek magyar családok százezreit sodorták válságba”. Gyöngyösi Márton itt a kataszabályozás módosítását, valamint a rezsicsökkentés megváltoztatását említette.
Gyöngyösi Márton hangsúlyozta, hogy a bizalmat helyre kellene állítani, aminek két módját látja: a kormány lemondása vagy újratervezés. Utóbbiban szeretnének segíteni azzal, hogy az összes parlamenti frakciót tanácskozásra hívták. Ebből viszont nem lett semmi, mert a kormánypártok frakcióvezetői, Kocsis Máté és Simicskó István elutasították a kezdeményezést.
A Jobbik elnöke közzétette a két kormánypárti politikus válaszlevelét, amelyben többek között így fogalmaztak:
Az Ön által kezdeményezett politikai blöffhöz a kormánypártok nem kívánnak asszisztálni. A Fidesz és a KDNP mindig is ellenezte azt a megszorításokra épülő politikát, amit Önök a baloldalon képviselnek. Nem tudjuk támogatni azt a programjukat, ami a rezsicsökkentés és az árstopok eltörlésén, a családtámogatások megszüntetésén alapul, és a magyar emberekkel fizettetné meg a háború árát.
A Fidesz és a KDNP frakcióvezetői szerint Gyöngyösi Márton szövetségesei a parlamentben 3240 milliárd forintnyi adóemelésre tettek javaslatot a költségvetéshez, „ezzel veszélyeztetnék a gazdasági stabilitást, felelőtlenül növelnék a költségvetési hiányt és az államadósságot”.
Kocsis Máté és Simicskó István azzal zárták válaszukat:
Önök egy olyan tipikus baloldali receptet alkalmaznának, amivel egyszer már tönkretették az országot. Erre tekintettel az egyeztetésen nem tudunk részt venni.
Gyöngyösi Márton ezután Novák Katalinhoz fordult, levélben arra kérte a köztársasági elnököt, hogy hívjon össze egy nemzeti válságtanácsot.
A nemzeti válságtanács összehívására vonatkozó kérdésünkre az MSZP közölte:
az MSZP az embereket sújtó kormányzati megszorító politikával szemben nyitott minden olyan kezdeményezésre, amely kifelé vezető utat mutathat a Fidesz elhibázott politikája által okozott válságból. Mi elfogadtuk a Jobbik elnökének a meghívását is, bár a tanácskozást maga a kezdeményező mondta le.
A szocialisták hangsúlyozták, hogy „az a helyzet, amiben most vagyunk, kizárólag az Orbán-kormány felelőssége, bárhogyan is szeretné másra hárítani azt. 12 év elhibázott gazdaságpolitikáját valós kormányzati cselekvéssel kellene orvosolni. Minden, amit Orbán és a Fidesz most tesz, az az eddigi ígéreteik nyilvános meghazudtolása”.
Az MSZP-nél úgy gondolják, hogy ne várjon támogatást egy olyan miniszterelnök, „aki eltitkolta a valós helyzetet az emberek elől”:
Hazudtak a stabilitásról, hazudtak a rezsiről, hazudtak az orosz energia áráról, hazudtak a veszélyhelyzetről, és szinte mindenről. Szánalmas, ahogyan a miniszterelnök most összefogásra és segítségnyújtásra, megértésre szólít fel egy olyan helyzetben, amelyet részben ő idézett elő. Ne várjon összefogást, támogatást egy olyan miniszterelnök, aki eltitkolta a valós helyzetet az emberek elől, és nyilvánosan hazudott arról, mire készül. Ne várjon támogatást egy olyan miniszterelnök, aki a saját kormányának milliós fizetését emeli, ahelyett, hogy rendezné az alulfizetett pedagógusok, ápolók, közszolgálati dolgozók bérét.
A szocialisták a mostani intézkedésekről elmondták, hogy a kata megváltoztatását vissza kell vonni, az áramszámlákhoz nem szabad nyúlni, és segíteni kell azoknak, akik nem tudják a rezsijüket fizetni. Emellett adómentessé tennék a minimálbért, csökkentenék az alacsony fizetések adóját, felzárkóztatnák a kisnyugdíjakat, és rendeznék a közszolgálatban dolgozók, a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók bérét.
A Párbeszéd szerint ma súlyos gazdasági, szociális és morális válság van. Az MSZP-hez hasonlóan úgy látják, hogy „Orbán Viktor miniszterelnök hazudott a választási kampányában, és most a magyar családokkal fizetteti meg kudarcos politikájának és folytonos hazugságainak árát”, az „Orbán-csomag megszorításai” kilátástalanságba sodorják a családokat.
A Párbeszédnek van válságkezelő csomagja – ahogyan a Covid-járvány alatt is készített, benyújtva a parlamentnek –, és minden olyan aktivitást támogat, amely a magyar családok érdekeit szolgálja. A Párbeszéd szerint az igazságtalan, környezetileg és pénzügyileg fenntarthatatlan rezsihazugság helyett zöld és igazságos támogatási rendszerre, rezsibiztonságra van szükség. Mindemellett ne a magyar emberek viseljék a súlyos terheket, hanem a nagyvállalatok, a globális minimumadó hatálya alá eső multicégek
– fogalmaztak megkeresésünkre.
A Mi Hazánk Mozgalom lapunk kérdésére elárulta, hogy nem támogatják a kezdeményezést:
A Mi Hazánk nem támogatja az egyik leghiteltelenebb pártelnök, Gyöngyösi Márton akcióját, a frakcióközi egyeztetések színtere a heti Házbizottság, melytől a Jobbik rendszeresen távol marad.
A párt szerint Gyöngyösi Mártont a „21. századi pártok” kikosarazták, „most azokkal fogna össze, akik őt fasisztának titulálva, miatta sárga csillagot tűztek magukra 2012-ben”.
A Mi Hazánk köpönyegforgatónak nevezte a Jobbik elnökét, felidézve korábbi, egymásnak ellentmondó szavait az uniós tagságról. A párt hozzátette: „Gyöngyösi kacskaringós életútjával a Jobbik utolsó elnökeként alkalmatlan még egy kis szervezet egyben tartására is, nemhogy pártközi egyeztetésre”.
Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője egy „átfogó válsághelyzetben” minden nemzeti egységet előmozdító javaslatot alapvetően helyesnek tart, de Facebook-posztjában egyértelművé tette, hogy az LMP nem venne részt a Jobbik által kezdeményezett egyeztetésen.
Legfőképpen azért nem, mert ahogy mindannyian tudjuk, a kormány nem fog eljönni erre az eseményre. A kezdeményezés egyetlen értelme az lehetne így, hogy az ellenzék egységet mutat. Erre azonban akár a diagnózis, akár a terápia szintjén kevés esélyt látunk. Érdemi eltérések vannak az ellenzéki pártok között tartalmi kérdésekben: az elmúlt két évet arra szántuk, hogy ezeket próbáltuk meg teljesen eltüntetni, és finoman szóval se volt ez egy sikeres időszak
– fejtette ki a politikus, így folytatva: azt remélték, hogy ezt felismerve jelentette be többek között Gelencsér Ferenc és Gyöngyösi Márton is, hogy önállóan politizálnának, és élesebb tartalmi vitákat szeretnének az ellenzéken belül.
Ungár Péter szerint most mégis úgy tűnik, hogy „az első adandó helyzetben újra visszatérünk a régi nyomvonalhoz, ahol egy teljes hasonulási versenyt akarunk csinálni az ellenzéki politikából, és egymást hergelve olyan helyzeteket teremtünk, ahol minél több másik szereplőről tudjuk kimondani, hogy nem akarja az ellenzéki egységet. Mi ebben a versenyben tényleg nem akarunk részt venni”.
Annak is kevés hasznát látják, ha összejönnek, és egy végeláthatatlan sajtótájékoztató keretében „heten egymás után két-két percben elmondjuk kicsit más szavakkal, hogy a Fidesz nem veszi komolyan az ellenzéket. Mi nem látjuk, hogy ez az állítás bármilyen szinten zavarná a kormánypártot, ők maguk is leginkább ezt kommunikáljuk”.
Az LMP inkább azon dolgozna, hogy ne a Fidesz döntésén múljon, komolyan veszi-e őket. Ungár Péter aláhúzta, hogy ehhez szavazókra van szükség, a szavazókhoz ügyek képviseletére, ezért ők inkább arról beszélnek a nekik járó nyilvánosságban, hogy a közalkalmazottak fizetését akár adóemelések árán is emelni kell, a klímabérletet pedig már hetekkel ezelőtt be kellett volna vezetni.
Összességében szerintünk kicsit kevesebb kormányrángatásra, kicsit kevesebb nagyot mondásra, ugyanakkor sokkal több őszinteségre van szükség. Márpedig, ha ehhez tartjuk magunkat, akkor nemet kell mondanunk arra, hogy összellenzéki szinten alig néhány hete arról beszéljünk, hogy a parlamenti mandátumot se kellene felvenni, majd most hirtelen nemzeti egységet akarunk teremteni egy olyan kormánnyal, amely ezt nem kívánja megtenni az ellenzéki pártokkal. Mi igyekszünk mindkét kilengéstől távol tartani magunkat, attól pedig végképp, hogy ezeket váltogassuk
– foglalta össze Ungár Péter.
Gelencsér Ferenc Gyöngyösi Mártonnak adott válaszában világossá tette: egyetértenek abban, hogy közös fellépésre van szükség, a kormány pedig ilyen helyzetben nem utasíthatja el a segítő kezet, csak azért, mert tőle független szakértőktől vagy az ellenzéktől érkezik. A Momentum elnöke szerint a válság túlmutat a pártpolitikán, és a megoldást sem politikusok zárt ajtók mögötti egyeztetése fogja elhozni, „most a releváns pénzügyi szervezetek és szakértők bevonásával kialakított közös stratégiára van szükség”.
A Momentum a jelenlegi helyzetben ezért csak olyan egyeztetéseknek látja értelmét, ami nem csak a politikusokra korlátozódik. A pénzügyi szervezeteknek, a kormánynak és ellenzéknek közösen kell megoldást találnia a forintválságra. Ezen a kerekasztalon többek között az MNB elnökének, a kormányfőnek, a gazdasági miniszternek, az EU-s tárgyalásokkal megbízott miniszternek, a többi ellenzéki párt frakcióvezetőjének és a Költségvetési Tanács elnökének is jelen kell lennie.
A kerekasztalon a Momentum kész felajánlani a kormánynak a saját javaslatait, mind tágabban a forintválság enyhítésére, mind konkrétan az uniós pénzek hazahozatalára.
(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2022. május 24-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)