Mikor hangzott el először az illiberális állam, mint kifejezés Orbán Viktor szájából, és mit ért rajta? Mit mondott Oroszországról az elmúlt években? Milyen célokat tűzött ki Magyarország elé, és mit tartott az Európai Unió gyengeségének? Kiemeltük a kormányfő legfontosabb gondolatait, kijelentéseit, tételeit és üzeneteit a 2010 és 2019 között elhangzott tusványosi beszédeiből.
Orbán Viktor naptárában évente több nagy nyilvános beszéd is szerepel: februárban tartja országértékelőjét/évértékelőjét, általában felszólal március 15-én és október 23-án is, illetve egyik legfontosabb retorikai színpadjának ad helyszínt a július második felében megrendezett tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (amit leginkább Tusványosként emlegetnek). Utóbbi kiemelt zarándokhelyévé vált a fideszes politikai elitnek, de a programsorozat keretében ellenzéki közszereplőkkel, politikusokkal is szerveznek asztalbeszélgetéseket, vitákat.
A koronavírus-járvány miatt 2020-ban és 2021-ben elmaradt, idén 31. alkalommal tartják meg Tusványost, 2019 után pedig először tart beszédet Orbán Viktor. Három évvel ezelőtt és azt megelőzően is az itt elhangzottak tekinthetőek a kormányzati filozófia legfontosabb tételeinek, illetve geopolitikai iránytűt jelentenek az Orbán-kormány, és így az ország célkitűzéseihez.
Bár már 2010 előtt is – először 1998-ban – tartott tusványosi beszédet Orbán Viktor, most csak 2010-től foglaljuk össze legfontosabb kijelentéseit.
Első kétharmados választási győzelme után a miniszterelnökként visszatérő Orbán Viktor egy helyzetértékeléssel kezdte, és kifejtette, hogy a nyugati típusú kapitalizmus miért került válságba.
„Ezt a politikusok nem szeretik kimondani, az üzletemberek még kevésbé, de valójában nem átmeneti pénzügyi zavarokról van szó, hanem annak a rendszernek egy nagyon komoly válságáról, amelynek a jegyében az elmúlt száz-százötven évét élte Európa. Az történt, hogy a spekulatív pénzmozgások előnyt kaptak a munka- és az értékteremtéssel szemben, és a termelőkapitalizmus helyett egy spekulatív kapitalizmus jött létre az elmúlt néhány évtized eredményeképpen, aminek következményeivel most szembesülünk” – fogalmazott a kormányfő 2010-ben.
Arról is beszélt, arra kell készülni, hogy a „keresztény gyökerű civilizációnk” a világ nemzeti össztermékének kevesebb mint felét fogja előállítani a következő egy-két évtizedben, és mások meg fognak bennünket előzni. Orbán Viktor hangsúlyozta: ezért Európának átgondolt lépéseket kell tennie a lesüllyedés ellen.
„Ez látszólag csak ilyen gazdasági kérdésnek tűnik, de én még nem láttam olyan átrendeződést a világtörténelemben, olvasni sem olvastam olyanról, ahol a világméretű gazdasági erőviszonyok ilyen méretű megváltozását ne követte volna politikai és katonapolitikai átrendeződése is a világnak. Ezek komoly és súlyos dolgok. Ezekkel őszintén szembe kell nézni” – tette hozzá a kormányfő.
Oroszországról is szót ejtett, Orbán Viktor szerint, ha Európa nem akar még tovább süllyedni, akkor valamilyen módon ki kell egyeznie az országgal.
Nyilvánvaló, hogy Európának meg kell találnia az oroszokkal való sajátos együttműködés rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy az orosz gazdaság potenciálja összekapcsolódjon az európai gazdaság potenciáljával. Ez Közép-Európának döntő kérdése
– jelentette ki a kormányfő, aki azt is kiemelte, hogy a közép-európai államoknak a következő néhány évben nagyon szorosan kell együttműködniük, és megvédeniük saját érdekeiket.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy „Magyarországot a tudás földjévé kell tenni”, illetve „Magyarországnak egyszerűen hinnie kell a saját sikerében”.
2011-ben Orbán Viktor a pénzügyi-gazdasági válsággal összefüggésben azt mondta: a világ, legalábbis a nyugati világ egy korszakváltáson megy keresztül. Magyarország helyzetét pozitívan értékelte, „a zátonyoktól távolodó országok” csoportjába sorolta.
A kormányfő kifejtette, hogy a korszakváltás az előző történelmi korszak összeomlásával fog megtörténni, és onnan indul majd meg egy új újrakezdés. Az állam szerepéről azt mondta, az csak akkor lehet erős, hogyha világos a hivatása, világos a szolgálat, amit el kell végeznie, és világos a felelősség, amit viselnie kell.
Ha nincs hivatás, szolgálat és felelősség az állam mögött, akkor az állam hiába nagy, valójában erőtlen és sebezhető, korrupt lesz, részrehajlóvá válik, és érdekcsoportok befolyása alá kerül, ezzel egy időben pazarlóvá és önérdekűvé válik, vagyis bürokratizálódik
– mondta Orbán Viktor. Hozzátette: az új korszakban az állam szerepe megnő, de az csak akkor tudja betölteni a hivatását, hogyha mögötte egy közösség áll.
„Az a helyzet, hogy csak akkor lehetséges az új korszakban sikeres államokat fölépíteni, hogyha az állam mögött erős nemzet áll, olyan öntudatos közösség, amelyet az állam a munkájával szolgál” – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a magyarok a 2010-es választáson a korszakváltást „már zsigereikben megérezve” döntöttek úgy, hogy egy soha nem látott egységet és összefogást kell létrehozni, és ezt nevezik „kétharmados forradalomnak”.
A kormányfő azt is kifejtette, hogy a nyugati megoldásokat meg kell érteni, de a helyzet az, hogy „akiket követhetnénk, azoknak a fáklyája kialudt”, „az új korszakváltásban való helyes berendezkedés receptje Nyugaton ma nem szerezhető meg”, ezért „Közép-Európának egyfajta úttörő szerepet is bátran vállalnia kell”.
Beszédét azzal zárta, hogy a sikeressé válás előfeltétele egész Európában a nemzet megerősödése lesz, „vagyis a korszakváltás, beleértve ebbe a mi életünk korszakváltását is, a nemzet reneszánszát fogja elhozni az egész nyugati világban”.
„Az a tény, hogy válság van az európai ember civilizációjában, hogy válság van a keresztény civilizációban, akárhogy is írjuk le ezt a területet, amelyhez mi tartozunk, a Nyugat valamitől szenved, ez ma már közhelynek tűnik” – jelentette ki Orbán Viktor 2012-es tusványosi beszédében. A kormányfő szerint az a gondolat, hogy „Európa holdkóros módjára a saját vesztébe fog tántorogni”, jól mutatja számunkra a helyzet súlyosságát.
A kormányfő kifejtette, hogy az Európai Unió, az európai egység gondolata furkósbottá vált.
„Ma az Európai Unió, az ahhoz való tartozás, az európai egység egy olyan nemzetközi politikai programmá vált, amellyel kapcsolatban kritikát megfogalmazni, akárcsak érzékeny kérdéseket föltenni, a kánonon kívüli hangfekvésben beszélni nem egyszerűen csak illetlenség, hanem retorzióért, sőt kiátkozásért kiáltó tett” – fogalmazott Orbán Viktor, aki azonban arra hívta fel a figyelmet: Európában nemzeti reneszánsz van, és az is láthatóvá vált, hogy az európai nemzetek valójában nem akarnak összeolvadni egymással.
A kormányfő szerint Nyugat-Európa „egy ördögi körben vergődik”, amelyből nem találja a kiutat, „az európai válság lényegében Brüsszel válsága”, „nincs kit utánozni, nincs sikerrecept” Nyugaton, amelyet át lehetne fordítani Magyarországra, nekünk kell kigondolni a megoldásokat.
Óva intett azonban attól, hogy megtagadjuk Nyugat-Európát:
A képet ugyan, amelyet Nyugatról őrzünk, érdemes átalakítanunk, de nem szabad elfelejtenünk, hogy egy kontinenshez tartozunk, egy gazdasági rendszerben vagyunk, és egy csónakban ülünk, egy hajóban evezünk.
2012-ben is beszélt Oroszországról, amely olyan erőforrásokkal rendelkezik, amelyeket a saját maga gazdasági rendszerébe önerőből nem tud bevonni, nagyobbak a gazdasági forrásai, a potenciálja, mint aminek önerőből történő fölhasználására képes. Orbán Viktor tíz évvel ezelőtt azt mondta: az a gondolat, hogy Európának és Oroszországnak előbb-utóbb – és inkább előbb, mint utóbb – meg kell találnia a stratégiai együttműködés formáját, erősödni fog a következő időszakban.
A kormányfő hangsúlyozta: a közép-európaiak számára az a fontos, hogy a szerinte elkerülhetetlen Európa–Oroszország közötti együttműködés úgy jöjjön létre, hogy annak Közép-Európa ne vesztese, hanem nyertese legyen.
2013-ban Orbán Viktor többek között kifejtette, sosem arról akar beszélni, hogyan akarnak válságot kezelni, hanem arról, hogy a kialakuló új világrendben hogyan akarnak felépíteni egy olyan gazdasági és politikai rendszert, „amely garantálja, hogy amiért mi dolgoztunk meg, a mienk is maradhasson”.
Azt is mondta: „a magyar kormány nem válságkezelésre, hanem egy új, a személyiségi jogokat tiszteletben tartó, az emberi jogokat tisztelő, a szabadság eszméjét elfogadó, de mégiscsak új politikai és gazdasági rendszert próbál fölépíteni.”
Orbán Viktor kilenc lépést sorolt fel, amelyek 2010-től a magyarok által megtermelt értékek fölötti nemzeti kiterjesztés megerősítését szolgálják:
Beszéde végén Orbán Viktor a kettős állampolgárságra is kitért, amely szerves része az ország politikájának, „mert így teremtjük meg a lehetőséget, hogy összedolgozzanak a különböző államok területén élő magyarok”, és a „szétszakított nemzetből erős nemzetté tudjunk válni”.
A 2014-es újabb kétharmados választási győzelem után Orbán Viktor először használta az illiberális állam kifejezést a tusványosi beszédében.
Vagyis ami Magyarországon ma történik, értelmezhető úgy, hogy a mindenkori politikai vezetés ma arra tett kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke, amelyet el kell ismerni, a közösség, a nemzet életével szoros összefüggésben álljon, a kapcsolat megmaradjon, és ez a kapcsolat erősödjön. Vagyis a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam
– fogalmazott a kormányfő.
Az illiberális államról elmondta: nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz.
Orbán Viktor arról is beszélt, szerinte lehetséges, az uniós tagság nem zárja ki, hogy az Európai Unión belül egy illiberális, nemzeti alapokon álló új államot építsenek fel. Hozzátette: igaz, hogy rengeteg kérdés merül föl, rengeteg konfliktus alakul ki és rengeteg csatát kell megvívni.
„Miután a világ mostani rendje nem éppen a mi szájunk íze szerint való, ezért én azt gondolom, hogy inkább gondoljuk azt, hogy a bármi megtörténhet korszaka, ami most előttünk áll, bár sokak szerint bizonytalanságot hordoz, baj is lehet belőle, de legalább ennyi lehetőséget és esélyt is tartogat a magyar nemzet számára” – jelentette ki beszéde végén a kormányfő.
„Ki gondolta volna, hogy Európa nem tudja megvédeni a saját határait, még a fegyvertelen menekültekkel szemben sem?” – tette fel a kérdést 2015-ös beszédében Orbán Viktor. Akkor már elérte Európát a migrációs válság, amely aztán augusztus végén érte el csúcspontját.
A kormányfő kifejtette: az újkori népvándorlás felerősödése politikai folyamatok következménye, a tét pedig már az európai polgár életmódja, az európai értékek és az európai nemzetek megmaradása vagy eltűnése, a felismerhetetlenségig történő megváltozása.
Most már nem csupán az a kérdés, hogy mi, magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi ma Európának nevezünk. A mi válaszunk világos: azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké maradna
– jelentette ki Orbán Viktor.
Azt is kiemelte, hogy az európai baloldal a bevándorlás problémájában nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát. „A baloldal mindig is gyanakvással nézett a nemzetekre és a nemzeti identitásra” – tette hozzá a kormányfő.
Hét évvel ezelőtti beszédében azt mondta: a felerősödő migráció azzal is összefüggésben áll, hogy a Nyugat emberi jogi fundamentalizmusa morális bátorítást nyújt minden egyes embernek, függetlenül attól, hogy miért akarja elhagyni a hazáját. Orbán Viktor megjegyezte: természetesen vannak valódi menekültek, de sokkal többen vannak olyanok, akik az európai életforma előnyeit szeretnék élvezni.
„Mivel szabályos módon ennyi ember sohasem tudna bejutni az unió területére, egyre többen vállalják és fogják vállalni a törvénytelen bevándorlással járó veszélyeket” – fogalmazott a kormányfő. Azt is mondta: Brüsszel nem tudja megvédeni az európai embereket az illegális bevándorlók tömegeitől.
Az Európai Unióról szólva kifejtette, hogy a magyarok egy erős unióban érdekeltek, de őrültség egy nemzetek feletti Európai Egyesült Államok létrehozására törekedni, mert Európának az a természete, hogy nemzetek alkotják.
2016-os beszédében Orbán Viktor először és elsőként állt ki hivatalban lévő vezetőként Donald Trump elnökjelöltsége mellett, illetve az európai terrorcselekményekkel összefüggésben is javaslatokat fogalmazott meg. „Egyre többet és egyre erőteljesebben kell foglalkoznunk a biztonság kérdésével” – jelentette ki a kormányfő. Ezután felsorolta, mit kell az Európai Uniónak másként tennie ahhoz, hogy a félelem és a bizonytalanság eltűnjön az európai emberek életéből:
Orbán Viktor azt is kijelentette, hogy a kinyílt lehetőségek közül Donald Trump elnöksége volna a jobb Európa és Magyarország számára. Kiemelte, hogy a republikánus jelölt jó javaslatokat tett a terrorizmus megfékezésére. „Aligha tudtam volna jobban megfogalmazni európaiként azt, hogy mire volna szüksége Európának” – tette hozzá a kormányfő. Trump javaslata az volt, hogy létre kell hozni a világ legjobb titkosszolgálatát, a demokráciaexport politikáját abba kell hagyni, amely összefügg a migráció kezelésével.
2017-es tusványosi beszédében az addig eltelt egy év legfontosabb fejleményének Orbán Viktor a visegrádi négyek megerősödését nevezte meg. „Azt tudjuk mondani, hogy Varsó, Prága, Pozsony és Budapest egy hangon beszél, ami nagy dolog, hiszen karakterében különböző országokról van szó” – jelentette ki a kormányfő.
Arról is beszélt, hogy a küzdelemben, amely a globális elitek politikába delegált képviselői és a hazafias érzelmű politikai vezetők és országok közötti küzdelmet illeti, Magyarország a jó oldalon, a hazafiak oldalán áll.
Orbán Viktor kifejtette: Magyarország csak akkor lehet erős, ha úgy meg van szervezve világméretekben, hogyha bárhol, a világ bármely sarkában rálépnek egy magyar lábára, azért, mert magyar, akkor Budapesten egy vörös lámpának ki kell gyulladnia. „Ha ezt elértük, akkor Magyarország erős ország” – tette hozzá.
A hadiipar fejlesztésének és a honvédség megerősítésének célja a kormányfő öt évvel ezelőtti beszédében is megjelent. Beszélt arról is, hogy dimenzióváltásra van szükség a demográfia, a nemzetszervezés és a modern technológia magyar gazdaságba való beillesztésének kérdésében.
A következő évtizedek európai vezérkérdésének azt nevezte meg, hogy kik fognak élni Európában, európaiaké marad-e Európa, illetve Magyarország a magyarok országa lesz-e.
Orbán Viktor azt is kifejtette: sohasem lehetünk szolidárisak olyan eszmékkel, emberekkel és népcsoportokkal, amelyek azt a célt tűzik ki, hogy megváltoztassák azt az európai kultúrát, ami egyébként az európai kultúrának a lényegét, értelmét és célját adja.
A kormányfő kijelentette: létezik egy Soros-terv. Négy pontból áll:
Orbán Viktor úgy fogalmazott: „ha Európa jövőjéről beszélünk, akkor először azt a mondatot kell kimondanunk, hogy ahhoz, hogy Európa élni tudjon, és Európa az európaiaké maradjon, először is az Európai Uniónak vissza kell nyernie a szuverenitását a Soros-birodalommal szemben.”
Orbán Viktor a 2018-as kétharmados választási győzelmét követően, tusványosi beszédében kijelentette: a nemzeti és keresztény alapokon álló politikai rendszer stabilizálása sikerült, az alap szilárdnak, illetve tartósnak tűnik, és nem indokolatlan, hogy a következő négy évre a korszaképítést jelöljék meg feladatként, olyan nagy célokat tűzzenek ki maguk elé, amelyeket korábban elképzelhetetlennek gondoltak.
2030-as időhorizontban gondolkodva azt akarjuk, hogy az Európai Unió öt legjobb országa közé tartozzon Magyarország. Az öt legjobb ország közé, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Az öt legversenyképesebb ország közé tartozzunk '30-ra
– nevezte meg a célokat a kormányfő.
Magyarország energiafüggetlenségről azt mondta, hogy az is legyen meg 2030-ra: készüljön el Paks, és az új energiaforrások lépjenek működésbe.
Négy évvel ezelőtt Orbán Viktor arról is beszélt, „itt a pillanat, hogy újra felépítsük a Kárpát-medencét”, illetve Magyarországnak van egy ajánlata a szomszédai számára, „építsük meg közösen a Kárpát-medencét”, ha pedig végeztünk, akkor „az a feladat is itt áll előttünk, hogy felépítsük Közép-Európát”. Hozzátette: „Itt a lehetőség, hogy az előttünk álló években felépítsük Európa nagy, erős, biztonságos politikai és gazdasági térségét, vagyis Közép-Európát.”
A kormányfő öt tézist is megfogalmazott a közép-európai építkezés számára:
Arról is beszélt Orbán Viktor, hogy szerinte mit fog csinálni a következő négy évben Oroszország. Kifejtette: Oroszország úgy tekint magára, hogy nincs biztonságban, ha nem veszik körül ütközőzónák, ezért ezek kialakítására fog törekedni éppúgy, mint eddig. Ennek pedig Ukrajna az egyik áldozata. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott:
NATO-tagságot nem látok, európai uniós tagság realitása szinte zéró, és az új ukrán állam helyett jelen pillanatban adósrabszolgaság felé sodródó ukrán gazdaságot látok. Az oroszok célja, hogy visszabillentsék a korábbi állapotot, úgy tűnik, nem irreális.
A kormányfő hozzátette: ebben az összefüggésben kell gondolkodni az Európai Unió és Oroszország viszonyáról.
Az EU védelmére kitérve elmondta: nem élhetünk folyamatosan az amerikaiak pénzén és az ő biztonsági ernyőjük alatt, jó, ha itt vannak, kell a NATO, de Európának rendelkeznie kell saját önvédelmi képességgel, ezért szükség lesz európai haderőre.
„Ha a '68-as elit megy, akkor már csak egyetlen egy kérdésre kell válaszolnunk, hogy ki jön?”– tette fel a kérdést a kormányfő a 2019-es európai parlamenti választásokkal kapcsolatban, majd meg is válaszolta: mi jövünk. „30 éve még azt gondoltuk, hogy Európa a jövőnk, ma pedig azt gondoljunk, mi vagyunk Európa jövője” – jelentette ki Orbán Viktor.
A harmincadik alkalommal megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban mondott beszédében Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar nemzet birtokában van azoknak a politikai, gazdasági, és hamarosan birtokában lesz azoknak a fizikai képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, és amelyeknek segítségével független tud maradni.
„Az önrendelkezésünket visszaszereztük, az IMF hazament, Brüsszellel szemben sikeresen vívtuk meg a küzdelmünket, és a határainkat is megvédtük a migrációval szemben” – sorolta fel a kormányfő 2019-es beszédében. Úgy vélte, Magyarország biztató pályán van: rendezett pénzügyek, csökkenő adósság, erős növekedés, emelkedő bérek, izmosodó kis- és középvállalatok, gyarapodó családok és lendületes nemzetépítés. Ugyanakkor hozzátette: Magyarország biztató pályán való maradását nem belülről, hanem inkább kívülről fenyegeti veszély. Ilyen lehet a nemzetközi térből érkező veszély: az EU migrációs politikáját, illetve gazdasági intézkedéseit kritizálta.
Az európai gazdaságra minden elemzés és minden elemzésre alapot adó számadat szerint nehéz idők várnak. Nehéz idők jönnek. A kérdés nem az, hogy jönnek-e, hanem az, hogy mennyire lesznek nehezek. És az én személyes véleményem az, hogy nagyon nehezek lesznek
– fogalmazott Orbán Viktor még a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború előtt.
Kifejtette: Magyarország számára a legfontosabb, hogy egy új útvonalat tervezzen 2020-ra és 2021-re. Ennek a kormányzati útvonalnak azt a célt kell szolgálnia, hogy az ország, amikor halad rajta, akkor a külső rossz hatásokat képes legyen minimalizálni, és a még meglévő saját belső erőforrásokat mozgósítani tudja.
Orbán Viktor ismét szót ejtett az illiberális kifejezésről, amelynek szerinte rossz értelmezést adtak a liberálisok: azt, hogy ez egy fosztóképzővel ellátott kifejezés, egy álcázott demokrácia. Továbbá kitaláltak két tételt is, ami úgy szól, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, és a kereszténydemokrácia is szükségszerűen liberális. A kormányfő azt mondta: ez nem igaz, mert a liberális demokrácia csak ott létezhet a világon, ahol egyébként előzőleg keresztény kultúra is létezett.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „nem kell félnünk, amikor a korszellemmel szemben vállalkozunk arra, hogy egy illiberális politikai és államrendszert építsünk föl”, illetve azt is kijelentette, „az előttünk álló 15 évet azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembe forduljunk a liberális korszellemmel és a liberális internacionalizmussal.” „Mert Magyarországot csak így tudjuk megerősíteni” – tette hozzá a kormányfő.
Kétévi kényszerszünet után, idén július 19-én 31. alkalommal startolt el Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Orbán Viktor július 23-án tart beszédet, az Index percről perce tudósításban számol be az eseményről.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök előadása előtt a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2019. július 27-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)