A hagyományoknak megfelelően Orbán Viktor is beszédet mondott a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor színpadán. A kormányfő részletezte a kihívásokat, a magyar kormány álláspontját, és kitért 2030-ra is.
Az idei tusványosi beszédet az első percekben bekiabálásokkal, valamint egy „Van, ami örök: Erdély román föld” feliratú molinóval zavarták meg. A biztonsági személyzet intézkedését úgy kommentálta a miniszterelnök, hogy „csak olyan udvariasan, mint a budapesti rendőrök a hidakon a narkósokkal”.
A magyar kormányfő beszédének gerincét öt kihíváscsomag részletezése adta. Az első a demográfia volt, ezzel kapcsolatban kijelentette: „jóval több a temetés, mint a gyermekáldás”, az önfenntartásra nem vagyunk képesek, és bár a helyzet javult, de a probléma nem oldódott meg. Orbán Viktor úgy látja, „előbb-utóbb ellakják tőlünk az országot, a Kárpát-medencét”.
A második pont a migráció.
Ez már nem a Nyugat, hanem a poszt-Nyugat. 2050 körül be is következik a végső demográfiai váltás, a kontinens azon részén a nagyvárosokban 50 százalék fölé emelkedik a nem európai származású emberek aránya
– vélekedett Orbán Viktor. Szerinte Európa két fele között csata zajlik, a Nyugat harcot folytat Közép-Európa ellen. Megemlítette Brüsszelt és Soros Györgyöt, „ránk akarják kényszeríteni a migrációt”. A kormányfő fontosnak tartja, ne kényszerítsék ránk azt a sorsot, amit mi nem akarunk.
Harmadik pontként a genderről beszélt Orbán Viktor, leszögezve:
A mi pozíciónk egyszerű: az apa férfi, az anya nő, hagyják békén a gyerekeinket, és ezt fogadtassák el Soros György hadseregeivel is. Ez az élet legfontosabb kérdése. Sosem lesz ennek a nyugati bolondériának többsége nálunk. Vannak ezek a gendermicsodák, a transzgender például, de mi Transzilvániát tudunk legfeljebb kimondani, amit Erdélynek hívnak.
A kormányfő ezután kitért a háborúra. Világossá tette, hogy a kritizálók nem adták vérüket ebben a háborúban, a magyarok viszont igen, eddig 86 magyar ember halt meg. Orbán Viktor úgy véli, hogy
ha az Egyesült Államok elnökét a döntő órában Donald Trumpnak hívják, és sikerült volna meggyőzni Angela Merkelt, hogy ne távozzon, akkor ez a háború nem robbant volna ki.
Ezt követően felsorolta a nyugati stratégia négy pillérét a háborúban:
Orbán Viktor kijelentette, hogy „olyan kocsiban ülünk, aminek mind a négy kereke defektet kapott”, mert az ukránok az orosz hadsereg fölénye miatt nyugati fegyverekkel és kiképzőkkel sem fogják megnyerni a háborút, a szankciók nem billentik meg Moszkvát, Európa viszont bajban van, ráadásul a világ demonstratíve nincs velünk.
A kormányfő arra számít, hogy orosz–ukrán béketárgyalás nem lesz,
aki erre vár, hiába vár. Oroszország biztonsági garanciákat akar, a háborút csak orosz–amerikai tárgyalások tudják lezárni.
Orbán Viktor úgy gondolja, hogy az európaiak eljátszották az esélyüket 2014-ben, amikor a németek és a franciák nem tudták kikényszeríteni a minszki megállapodás végrehajtását, a II. világháború után ismét ott találja magát Európa, hogy a legfontosabb biztonsági kérdésben megint az amerikaiaknak és az oroszoknak lesz szavuk.
Az ötödik kihíváscsomagnak az energia és a gazdaság kérdését nevezte a miniszterelnök. Kifejtette, hogy a háborúval azok járnak jól, akiknek van saját energiaforrásuk, így például Oroszország is jól jár, mert bár kevesebb energiát adnak el, de a magas ár miatt több a bevételük, jól járnak a kínaiak és a nagy amerikai cégek is, szemben az Európai Unióval.
A rezsicsökkentésről elárulta, hogy 2021-ben 296 milliárd forintot fizetett az állam ennek fenntartására, 2022-ben a mostani árakon ez 2051 milliárd forint lehet, de sikerül megvédeni a rezsicsökkentést abban a formában, hogy az átlagfogyasztásig mindenkinél marad a korábbi ár.
A recesszióval kapcsolatban az a magyar dilemma, lehetséges-e lokális kivétel a globális recesszióból. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy Magyarország lokális kivétel legyen.
Orbán Viktor a beszéde végén elmondta: új megállapodást kell kötni az Európai Unióval, Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és Kínával.
Ez kell ahhoz, hogy 2024-re vissza tudjunk kapaszkodni a régi növekedési pályára. De ne felejtsük el, hogy a legfőbb horizont 2030 környéke a gondolkodásunkban. Elemzéseink szerint ekkorra fognak felhalmozódni és megsokszorozódni a világ problémái. Egy nagy válság lesz például az Egyesült Államokban, de ebben az idősávban jelentkeznek az eurózóna legjelentősebb problémái is. Az unión belül ekkor lesznek új politikai viszonyok, mi, közép-európaiak ekkor leszünk nettó befizetők. Eljön a pillanat, amikor Magyarország nem pénzt kap az uniótól, hanem befizet. Többet fizet be, mint amennyit kap. Csehország már ennek közelében van, de mi is ott leszünk ekkortájt. Aki fizet, az rendeli a zenét – ez meg fogja változtatni a mi helyzetünket is
– részletezte az előttünk álló évtizedet a kormányfő, aki szerint ezért 2030 körül kell csúcsformában lennünk.
A beszéd további gondolatait percről percre közvetítésünkben találja.
(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Kaszás Tamás / Index)