Orbán Viktor 2019 után beszélt ismét a világpolitika nagy kérdéseiről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, majd a közönség kérdéseire is válaszolt. Ezekből szemezgetünk az alábbiakban.
Orbán Viktor a 31. Bálványosi Szabadegyetemen (Tusványos) a koronavírus-járvány miatt két év kihagyás után mondott ismét beszédet, amelyben a világpolitika aktuális kérdéseire kereste a válaszokat. Percről percre tudósításban az Index is beszámolt a beszéd főbb pontjairól, összefoglalva pedig itt olvashatja el a kormányfő gondolatait. Beszéde után a nézőközönség néhány kérdésére is válaszolt.
A miniszterelnök szerint az igazi Nyugat immár Közép-Európát jelenti, ahova a mára poszt-Nyugattá váló Nyugat-Európából keresztények, majd bevándorlók is megindulhatnak a jövőben. Orbán Viktor a gazdasági válság és az egekbe szökő európai és magyar inflációs adatok ellenére úgy látja, 2030-ra Magyarország a többi V4-es országgal együtt nettó befizetővé is válhat az unióban, amitől azt várja, hogy ezután „mi diktáljuk a tempót”.
Gazdasági elképzeléseit továbbá az energiaellátási portfólió sokszínűbbé tételében látja, valamint a miniszterelnök szerint sikeres tranzitgazdaság kiépítése a cél. Orbán Viktor elmondta, a szankciók következtében kevesebb gázt adnak el az oroszok, ennek ellenére mégis nagyobb a bevételük, az orosz–ukrán háborúban pedig szerinte az EU-nak és a NATO-nak
nem az oroszok vagy ukránok mellé, hanem közéjük kellene állnia.
Emellett kiemelte, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, emiatt szóba sem jöhet, hogy egyetértsünk velük, azonban az indítékaikat meg kell érteni. Szerinte az orosz vezetés már 2014-ben világosan, írásban jelezte az amerikaiak felé, hogy milyen biztonsági garanciákat kér, ebben pedig szerepelt az is, hogy Ukrajna semmiképpen ne legyen NATO-tag.
Orbán Viktor elmondta, hogy az USA nem vette komolyan Oroszországot, és kifejtette,
ha ma az amerikai elnököt Donald Trumpnak, a német kancellárt pedig Angela Merkelnek hívnák, akkor biztos, hogy elkerültük volna a mostani háborút.
A miniszterelnök többször is hangsúlyozta a 2030-as évet, amikor szerinte Amerikát és Nyugat-Európát is óriási válság éri el, és szerinte „ekkor jöhet el a mi időnk”. Orbán Viktor szerint az eurózónát is eléri a válság, ami szerinte az északi és déli országok fejlettségi szintjének különbségéből fog származni. Kérdés ennek fényében, hogy a gyenge forint miatt az EU-csatlakozáskor vállalt, euró bevezetésére vonatkozó kötelezettséget tervezi-e közép- vagy hosszú távon megvalósítani a kormányzat.
Orbán Viktor beszéde végén kiemelte, szerinte mi, magyarok jobb helyzetben kellene hogy legyünk, és többet adtunk a világnak, mint amennyit kaptunk. A miniszterelnök szerint
a világ tartozik nekünk, és ezt a tartozást be is fogjuk vasalni.
Tőkés László, valamint Orbán Viktor beszéde után a hagyományokhoz híven mindkét felszólaló megválaszolta a közönség kérdéseit. Tőkés László az 1991-es kárpátaljai autonómia-népszavazás kapcsán nosztalgiázott, majd kijelentette, a kárpátaljai magyarokkal kapcsolatban a kormány keze meg van kötve háborús időkben. A magyar mellett a román érdekeltséget is hangsúlyozta az ukrajnai nemzetiségi kérdésben.
Orbán Viktor a közönség kérésére nyilatkozott a svéd és finn NATO-csatlakozásról is. Elmondta,
a parlament várhatóan ősszel tárgyalja meg a kérdést, de addig is különös figyelmet szentel a török aggályoknak.
A szlovákiai Volvo-beruházással kapcsolatban a miniszterelnök kifejtette, a beruházásokért nagy harc zajlik, ahol „csapásokat adunk és kapunk”, majd elismerte, ezúttal ebben a versenyben a szlovákok voltak a befutók Magyarországgal szemben.
Az elsivatagosodás és az alföldi aszály szintén szóba került. Erre szűkszavú választ adott Orbán Viktor, szerinte változtatni kell az eddigi hozzáálláson. Elmondta, nemzetpolitikai kérdésekben Kárpátalján szerinte „rendben leszünk”, a Felvidéken pedig szükség van az összefogásra. A miniszterelnök a felvidéki helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott,
aki nem segít magán, azon az anyaország és a Jóisten sem tud segíteni.
Orbán Viktor kevésbé komoly kérdésekre is válaszolt: egy ötgyermekes kolozsvári férfi abban kérte segítségét, adja áldását a hatodik gyermekre, mert a felesége csak akkor lesz hajlandó vállalni. A miniszterelnök eleget tett a kérésnek, azonban jelezte, ilyen ügyekben nem tud segítséget adni. Ezzel kapcsolatban kijelentette, felesége, Lévai Anikó egyszer nemmel válaszolt arra kérdésre, hogy gondolkozott-e a váláson, azonban hozzátette,
azon már gondolkodott, hogy megölje.
Az utolsó kérdésre, amely a miniszterelnök által emlegetett 2030-as válságra vonatkozott, Orbán Viktor azzal zárta válaszát és ezzel az előadást is, hogy „nem kell mindenkinek katonának lennie, elég, ha mindenki katonaként gondolkodik”.
(Borítókép: Orbán Viktor Tusnádfürdőn 2022. július 23-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)