A magyar úszás és vízilabda sportvezetői ültek össze Tusványoson egy panelbeszélgetésre. Wladár Sándor három érmet vár az úszóktól Párizsban, a vízilabda-válogatottak számára pedig mindkét szakágban reális célkitűzés az éremszerzés a 2024-es olimpián.
A 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretei között került sor az Olimpia és vizes vb után című panelbeszélgetésre a magyar vizes sportok sportvezetőivel és ikonikus alakjaival. A beszélgetésen részt vett Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) elnöke, Vári Attila, a Magyar Vízilabda-szövetség (MVSZ) elnöke, Gór-Nagy Miklós világbajnok vízilabdázó, Bíró Attila, a világbajnoki ezüstérmes női vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, valamint Dala Tamás, a Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ vezetője, egykori BEK-győztes vízilabdázó. A beszélgetés meglepetésvendége Darnyi Tamás volt, aki 1992 óta először állt a nyilvánosság elé közönségtalálkozón.
Wladár Sándor kiemelte, hogy a világon először tudta azt megvalósítani Magyarország, hogy négy hónappal az esemény kezdete előtt átvette a 2022-es vizes világbajnokság megszervezését, és mindezt úgy valósította meg, hogy a FINA utólag minden idők legjobbjának nyilvánította azt.
A hazai rendezésű világbajnokságon a férfi vízilabda-válogatott végül a csalódást keltő hetedik helyen végzett, ennek következményeként pedig közös megegyezéssel távozott a szövetségi kapitány Märcz Tamás, akit a Ferencváros vezetőedzője, Varga Zsolt váltott.
Vári Attila elmondta, a magyar vízilabda-válogatottal szemben mindig óriási az elvárás, a világesemények nagy részén pedig jellemzően egy-egy mérkőzésen múlik, hogy négy közé jut-e a csapat.
Ha az nem sikerül, akkor teljesen más irányt vehet az adott világverseny.
Vári hozzátette, valóban csalódást keltő a világbajnoki hetedik hely, azonban az elsődleges cél a 2024-es párizsi olimpia, ezért most nagyobb hangsúly van a fiatalításon. Az augusztusban kezdődő, spliti Európa-bajnokságon azonban az MVSZ elnöke szerint nem lehet más a cél, kizárólag a címvédés.
Gór-Nagy Miklós kiemelte a magyar vízilabdázás azon sajátosságát, hogy az élsportolók jellemzően kettős karrierépítésben gondolkodnak, és a sport mellett tanulnak is.
A világbajnok vízilabdázó szerint az, hogy tanult emberek alkotják a válogatottat, segített a folyamatos megújulásban és abban, hogy a medencében minden helyzetre tudnak válaszokat találni.
Gór-Nagy azt is hozzátette, hogy a magyar vízilabdázók rendkívül motiváltak, amit elősegít a sportág múltja és a környezet is. Dala Tamás ezzel kapcsolatban azt mondta el a panelbeszélgetésen, hogy az infrastrukturális fejlődés mellett az is jó hatással van a fiatal sportolókra, hogy az uszodában olimpiai, Európa- és világbajnokok sokaságával vannak egy légtérben.
A férficsapattal ellentétben azonban sikeres világbajnokságot zárt a női vízilabda-válogatott, amely ezüstérmes lettek a Hajós Alfréd uszodában. A felkészülés részeként Bíró Attila és a válogatott Csíkszeredán edzőtáborozott, amivel kapcsolatban a szövetségi kapitány elmondta,
az ott töltött idő legalább annyira szólt a csapatépítésről, mint a vízilabdáról.
Bíró elmondta, a világbajnoki döntő elvesztése miatt csalódott, és egyáltalán nem biztos benne, hogy lesz hasonló lehetősége még a válogatottnak arra, hogy hazai pályán nyerjen aranyérmet valamelyik világeseményen. Emellett kijelentette, a jövő évi fukuokai világbajnokság előtt is tervben van székelyföldi edzőtábor, és reméli, ha nem is jövőre, de a 2024-es párizsi olimpián a válogatott fölérhet a csúcsra.
Az MÚSZ számára azonban nemcsak az élsport, hanem a tömegsport is rendkívül fontos, tekintve, hogy az úszás életmentő készség is lehet. Wladár Sándor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy már a jelenlegi számok is biztatóak, de az elkövetkező években szeretnék azt elérni, hogy 250 ezer gyermek tanuljon úszni a program keretein belül. Ebben nagy segítséget jelent az, hogy az ország minden pontján történtek infrastrukurális beruházások, az úszószövetség elnöke szerint pedig már nincs ebből a szempontból vakfolt Magyarországon.
A jövővel kapcsolatos kérdésként került elő, hogy a párizsi olimpián hány érmet várnak a medencés úszóktól, valamint a vízilabdázóktól.
Wladár az úszóktól három érmet vár 2024-ben, Vári pedig mindkét vízilabda-válogatottól dobogós helyezést remél,
viszont hozzátette, a kvalifikációs rendszer miatt Európából az olimpiai kvótát is rendkívül nehéz megszerezni, az viszont elvárás, hogy ezt az akadályt sikeresen vegyék pólósaink mindkét szakágban.
A közelmúlt és a jelen két nagy úszócsillaga, Hosszú Katinka és Milák Kristóf is szóba került a beszélgetésen, a szakemberek viszont Párizsban már elsősorban Miláktól várják az érmeket. Darnyi Tamás csak szuperlatívuszokban tudott beszélni mindkét sportolóról, Hosszú Katinkával kapcsolatban pedig kiemelte, hogy a háromszoros olimpiai bajnok idén megszerezheti századik érmét világversenyeken.
Az egykori klasszis szerint a kiemelkedő eredményekhez szükség van kivételes képességekre, azonban a sporttudományok fejlődésével a befektetett munka egyre nagyobb hangsúlyt kap sportszakmai és mentális téren egyaránt.
(Borítókép: Szép Zoltán, Gór-Nagy Miklós, Vári Attila, Wladár Sándor, Bíró Attila, Dala Tamás és Darnyi Tamás. Fotó: Kaszás Tamás / Index)