Orbán Viktor idei tusványosi beszédének gerincét öt kihíváscsomag megnevezése és részletezése adta, ezek a demográfia, a migráció, a gender, a háború, valamint az energia és gazdaság voltak.

Mráz Ágoston Sámuel úgy látja, a beszéd fő üzenetei az energiaválságról, a háborúról és a lokális kivételesség stratégiájáról szóltak. Orbán Viktor a globális recesszióval kapcsolatban azt jelölte meg a kormány céljaként, hogy Magyarország lokális kivétel legyen.

Ezek közül a nemzetközi és hazai közvéleménynek a legfontosabb üzenet a béketeremtés mikéntje és lehetősége. Szellemileg a legizgalmasabb pont a lokális kivételesség

– fogalmazott az Index kérdésére a Nézőpont Intézet vezetője.

A miniszterelnök az előző években az illiberális állam kifejezést is Tusnádfürdőn tette a közbeszéd témájává. Mráz Ágoston Sámuel szerint a mostani is hasonlóan izgalmas beszéd volt, amiből többféle gondolatot, üzenetet, következtetést és stratégiai szempontot lehet kiolvasni.

Az illiberális–liberális megosztás is a nyugati világon belüli konfliktusról szólt, a mostani beszédben is szerepelt egy hasonló rész a posztnyugatról és a nyugati értékeket átvállaló Közép-Európa kettősségéről. Ez logikus és konzekvens folytatása volt a korábbi beszédnek.

Orbán Viktor többek között kijelentette azt is, hogy „egymással hajlandók vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni”. Az ellenzék részéről heves kritikák kísérték ezt, Gyurcsány Ferenc „náci szövegnek” nevezte a kormányfő mondatait.

Mráz Ágoston Sámuel úgy véli, hogy „túl a szokásos műbalhén” az ellenzék továbbra sem érti, hogy Orbán Viktor tabuk nélküli nyelven beszél, és elítéli a politikai korrektség tabusítási folyamatát. Az elemző hozzátette:

Önmagát zárja be az ellenzék, ha az átlagember által használt és értett kifejezések miatt műbalhét generál. Így soha nem fognak felnőni a feladathoz, és nem fogják éles versenyre kényszeríteni a Fideszt.

Orbán Viktor a beszéde végén elmondta: új megállapodást kell kötni az Európai Unióval, Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és Kínával. Mráz Ágoston Sámuel rögzítette, hogy a kormányfő a külpolitikai térben Magyarországot oda helyezte, ahova eddig is, tehát egy szuverén ország, amely a Nyugat része, és minden irányba a kölcsönös tisztelet politikáját folytatja, Oroszországgal, Kínával, az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal is önálló kapcsolatokra törekszik.

A Nézőpont vezetője hangsúlyozta: a beszédből kiderült, hogy Orbán Viktor továbbra is a közép-európai térséget tartja a nyugati értékek valódi őrzőjének.

A magyar szuverenitás védelme konzekvens eleme Orbán Viktor politikájának és beszédeinek. Magyarország nem más nagyhatalmak által diktált stratégiát hajt végre. Minden olyan félreértelmezésre, hogy a keleti nyitás nyugati zárást jelentene, ez a beszéd is egyértelmű választ ad

– hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel.

Emlékezetes marad

Nagy Attila Tibor szerint az idei beszéd nem volt olyan erősségű tartalmi útmutatással, újdonsággal megtűzdelve, mint az illiberális államról szóló korábbi, „mégis, egy ideig emlékezetes fog maradni”.

A politikai elemző úgy gondolja, hogy „a »kevert fajú népek« szóhasználat szokatlan, ám valójában következik az Orbán Viktor által hangoztatott migrációellenességéből, de megjegyezte azt is, hogy a miniszterelnök nem minden migrációt ellenez, például a külföldi vendégmunkások alkalmazásától nem zárkóztak el.

Nagy Attila Tibor úgy fogalmazott, hogy a kormányfő mostani és korábbi beszédeiből is kiderült, hogy egyfajta invázióként tekint a muzulmánok bevándorlására, ezt mutatja a történelmi párhuzam a poitiers-i csatával.

A nácizmus-fasizmus rémtettei után nem csoda, hogy a »kevert fajok« kifejezés felháborodást váltott ki. Ugyanakkor a miniszterelnök korábban utalt arra, hogy a muszlim világot nem tartja alacsonyabb rendűnek az európai életmódnál, viszont a kettő életmód (kultúra) harmonikus együttélését nem tartja lehetségesnek. Ez önmagában egy vitatható, de olyan álláspont, amely mellett fel lehet sorakoztatni komoly érveket. Nem kell ahhoz orbánistának lenni, hogy valaki észrevegye az Észak-Afrikából, Közel-Keletről származó bevándorlók és a nyugati lakosság együttéléséből származó számtalan gondot és kihívást

– mondta lapunk kérdésére az elemző, hozzátéve: Orbán Viktornak már a beszéd elhangzása előtt tudnia kellett, hogy ez a kifejezés hazai és nemzetközi vihart fog kavarni. A miniszterelnök óriási tapasztalattal rendelkezik, így nehéz elképzelni, hogy szótévesztés lett volna, „vélhetően maga a kormányfő akarta tudatosan, hogy beszédének ezt az elemét emeljék ki. Nem áll tőle távol a provokáció, most is ezt tette”.

Nagy Attila Tibor ugyanakkor világossá tette, hogy náci beszéddel vádolni Orbán Viktort túlzás:

Többször is elismeréssel beszélt a muszlim kultúra és vallás erejéről, sőt, az arab országokkal való együttműködés sem áll távol tőle. Az igaz, hogy az arab (muszlim) népesség Európába való áramlásával valóban nem ért egyet, ebben viszont maga mögött tudhatja a magyar választók többségét. Ő tehát már csak ezért sem bánja, ha beszédének ez a része válik a leglátványosabbá, mert az arabok (muszlimok) elutasítottsága a magyar társadalomban jelentékeny.

Nagy Attila Tibor úgy foglalta össze az elhangzottakat, hogy „ez az – egyébként jól előadott és felépített – beszéd a korábbi ideológia melletti kiállást mutatta, vagyis a magyar nemzet előtérbe helyezését, a családpolitikát, a keresztény gondolkodásmód igenlését, a muszlim bevándorlás elutasítását”. A beszéd külpolitikai részét illetően arra hívta fel a figyelmünket, hogy Orbán Viktor a korábbi megszólalásaiban nagy szerepet szánt a V4-es együttműködésnek, mondván: Magyarország Európai Unión belüli érdekeit ezen országcsoporton keresztül lehet hatékonyan érvényesíteni.

Az elemző részletezte: „Orbán kritikusai eddig kevésbé figyeltek arra, hogy a mostani beszédében kifejezetten borúlátóan nyilatkozott a V4-es együttműködésről. Orbán lényegében elismerte, hogy az orosz–ukrán háború következtében a V4 válságba jutott: a lengyelekkel nem tud a magyar vezetés dűlőre jutni, Csehország és Szlovákia pedig »Brüsszelnél« akar jó pontokat szerezni, arra viszont nem adott választ, hogy a V4-együttműködés helyett miként látja a magyar érdekek EU-n belüli hatékony érvényesítését”.

Megszólalónk feltűnőnek tartja, hogy nem került szóba az Emmanuel Macron vezette Franciaországgal való kapcsolat, pedig korábban a magyar miniszterelnök és a francia elnök jó emberi kapcsolatban voltak, együttműködésre is képesek voltak, például Manfred Weber európai bizottsági elnökségét együtt akadályozták meg.

A globális minimumadó kérdése ugyanakkor feszültséget vitt be a kétoldalú kapcsolatokba. Európai uniós szinten a magyar miniszterelnök rossz helyzetben van, de abban reménykedik, hogy enyhülni fog majd a nyomás. A beszédből kiderül, hogy a ciklus második felére kedvezőbb külpolitikai konstellációban reménykedik, különösen bízik abban, hogy a novemberi amerikai félidős választásokon meggyengül Joe Biden Demokrata Pártja, és a republikánusok fogják a többséget adni a Szenátusban és a Képviselőházban.

Nagy Attila Tibor ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy Oroszország elítélésében a két nagy amerikai párt között alapvetően konszenzus van, amelytől legfeljebb olykor Donald Trump tér el. Az is kérdéses, hogy a Magyarország számára fontos külpolitikai kérdésekben olyan republikánusok kerülnek-e majd az amerikai törvényhozásba, akik az orbáni nézeteket osztják, vagy Oroszország erőteljes meggyengítését szorgalmazzák, „ha utóbbiak, akkor Orbán nem sokat ér el akkor sem, ha Biden pártja rosszul szerepel a félidős választásokon, a magyar kormányfő ugyanis nem kíván csatlakozni Oroszország mindenáron való meggyengítéséhez, sőt a beszédben – és erre sem nagyon figyeltek fel – kizárta Ukrajna katonai győzelmét”.

(Borítókép: Orbán Viktor Tusnádfürdőn 2022. július 23-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)