Sokaknak élénk személyes emlékeik vannak még a bő másfél évtizede történt viharos és tragikus budapesti augusztus huszadikai tűzijátékról, amelyen a tömegben öt néző meghalt, ötszáz megsérült. Azóta is politikai csatározások borzolják ez idő tájt a kedélyeket, de újabban nem az időjárás a központi kérdés.
A korabeli sajtó az évtized viharának nevezte azt a természeti katasztrófát, amely 2006-ban csapott le a tűzijáték Duna-parti résztvevőire: egy gyermekre és egy férfira rádőlt egy fa, egy nő szívinfarktust kapott, ketten pedig a Dunában lelték halálukat, miután felborult velük a csónak, amelyről a tűzijátékot nézték volna.
Az akkori tragédia legfontosabb, egyúttal legmeghökkentőbb tanulsága, hogy a viharra számítani lehetett, hiszen a meteorológusok már két nappal az ünnepség előtt jelezték, ám a figyelmeztetést a felelős rendezők közül senki nem vette komolyan. Pedig a történtek fényében nagyon komolyan kellett volna venni.
A pánik éppen az esti rendezvény kezdetekor tört ki, amikor megnyíltak az ég csatornái, és a hirtelen jött felhőszakadást 120 kilométer per órás szél kísérte, amely fákat döntött ki, házak ablakait törte be. A városban egy csapásra apokaliptikus állapotok alakultak ki, az emberek fejvesztve menekültek, sokan egymást nyomták, taposták, a Batthyány térnél a tömegre dőlt egy emelvény, a rakparton egy sörsátrat kapott fel az orkán, gyereksírás, sikoltozás hallatszott mindenfelől.
A tragikus események után mindössze a miniszterelnöki hivatal egy főosztályvezetőjét bocsátották el az állásából, illetve fegyelmi eljárást indítottak az Országos Meteorológiai Szolgálat ügyeletese ellen, amiért nem ellenőrizte, hogy a viharról szóló riasztást tartalmazó e-mailt elolvasták-e az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon.
Senki mást nem vontak felelősségre, ám mégis megváltozott valami, hiszen az addig rutinszerűen megtartott nyár végi ünnepi látványosság körül azóta újra és újra fellángoló közéleti vita zajlik, amelynek a középpontjában immár az anyagiak állnak.
A koronavírus-járvány első évében, 2020-ban több tízezer aláírást gyűjtött egy petícióban Homonnay Gergely újságíró a tűzijáték eltörléséért. A kezdeményező úgy fogalmazott, hogy „a pandémia utáni újrakezdést sokkal jobban szimbolizálná, ha lemondanánk erről a grandiózus pénzégetésről, és (…) az erre szánt grandiózus összeget azoknak a megsegítésére használnánk, akiknek most nagy szükségük van erre”.
De tiltakozott a tűzijáték megtartása ellen a Momentum is. A párt álláspontja szerint a vírushelyzetben „egy felelős kormány nem dobhat ki több százmillió forintot ünnepségekre”.
Abban az évben végül augusztus 16-án le is fújták a tűzijátékot és a központi ünnepséget. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a döntést azzal indokolta, hogy a tiszti főorvos és az operatív törzs szerint nem érdemes kockáztatni.
Idén a kormány bejelentése szerint augusztusban Budapesten Európa legnagyobb tűzijátékát rendezik, amelynek költségeit a Magyar Turisztikai Ügynökség tíz évig nem teszi nyilvánossá. Nem is kellett sokáig várni az aktuális petícióra, a rendezvényt támadók azt kifogásolják, hogy amikor Magyarországon napról napra drágulnak az alapvető élelmiszerek, és nő az infláció, a kormány sok száz millió forintot költene a tűzijátékra. A tiltakozók azt javasolják, hogy az adófizetők pénzét egy környezetszennyező és drága mulatság helyett fordítsák a gazdaság stabilizálására.
A kormány álláspontja szerint azonban a tűzijátékot egy hónappal az esemény előtt lefújni drágább lenne, mint megtartani, ugyanis a költségeket már régen kifizették, és az előkészületek is jelentős anyagi forrást igényeltek. Ezt megerősítette a tüzijátékot szervező cég vezetése is, akik szerint mivel már az év elején elkezdték szervezni a tűzijátékot, a gyártótól érkező eszközök pedig folyamatosan jönnek be a raktárba, pár héttel a nagy esemény előtt sokkal veszteségesebb lenne lefújni a tüzijátékot, mint megtartani.
Minden terméket a gyártója feliratozza, hogy meddig lehet felhasználni. Ezek pedig direkt erre az eseményre lettek gyártva. Az előkészületek sok anyagi forrást igényeltek. Kvázi ott vagyunk, hogy megyünk Budapestre és a telepítést kell véghez vinnünk. A tűzijáték nagy rész már készen is van
– nyilatkozta Kovács Zoltán, a Nuvu logisztikai vezetője a Tényeknek.
A kormány ígérete szerint az idei fényjáték alkalmával mintegy 40 ezer pirotechnikai eszközt lőnek majd fel a Duna mentén, 4,3 kilométer hosszan a Margit híd és a Petőfi híd között.
A vidéki települések közül azonban Fóton, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban, Siófokon, Sümegen, Szentesen, Székesfehérváron és Törökbálinton is bejelentették, hogy elmarad az idei augusztus 20-i tűzijáték. Összeállításunkat a témában ide kattintva találja.
(Borítókép: Tűzijáték a Duna felett Budapesten a nemzeti ünnepen, 2019. augusztus 20-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)