Tíz civil szervezet egyeztetett álláspontja szerint a minisztériumok által előkészített jogszabálytervezetekről való egyeztetés Magyarországon az utóbbi években megszűnt.

Nagy jelentőségű, az állampolgárok tömegeit érintő törvényjavaslatok (például a kata megszüntetése) kerültek úgy az Országgyűlés elé, hogy azokról a kormány semmilyen előzetes egyeztetést nem folytatott sem az érintettekkel, sem a szakmai vagy civil szervezetekkel vagy általában a szélesebb nyilvánossággal

– olvasható a Transparency International Magyarország holnapján. Hozzáfűzik, hogy a törvénymódosítás alapvetően üdvözlendő lenne még akkor is, ha mindezt az Európai Bizottsággal való megegyezés és az EU-s pénzekhez (az úgynevezett Helyreállítási Alaphoz) való hozzáférés érdekében teszik, de szerintük a héten benyújtott T/705. számú törvényjavaslat nem nyújt valódi garanciákat erre, ugyanis a 2011-es, korábbi jogszabálynak sem a tartalmával volt probléma, hanem azzal, hogy a társadalmi egyeztetés a gyakorlatban nem valósult meg. 

„Hogy mennyire gondolja komolyan a kormány a társadalmi részvétel erősítését, arról sokat elmond, hogy magát a társadalmi egyeztetés erősítéséről szóló törvényjavaslatot is bármiféle társadalmi vagy szakmai egyeztetés nélkül nyújtották be, noha ez a jelenlegi szabályok alapján is kötelező lett volna” – írják. 

Ezzel szemben az Index úgy tudja, Navracsics Tibor a témában múlt héten egyeztetést kezdeményezett a Transparency International Magyarországgal. Információink szerint a tiltakozást kezdeményező civil szervezet vezetője nyári szabadsága miatt nem ért rá, ezért csak augusztus végén jöhet létre a megbeszélés a területfejlesztési miniszterrel.

A jogszabály-módosításban a civil szervezetek előrelépésnek tartják, hogy a korábbi egyeztetésre szánt „megfelelő idő” helyett nyolc nap áll rendelkezésre véleményezni, ami ugyanakkor szerintük kevés a megalapozott vélemény megalkotására. 

Aggályosnak tartják, hogy a rendelet betartását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrizné évente, amely a Miniszterelnökség alá tartozik. Azt is kifogásolják, hogy a bírság pénzbüntetést jelentene, ami véleményük szerint csak az állami pénzek átcsoportosítását jelentené, más elrettentő erővel nem bírna. Ehelyett azt javasolják, hogy az ilyen kötelezettségszegések ne válhassanak a jogrendszer részévé, erre egy megfelelő mód lenne: ha nem kerül sor a nyilvános véleményeztetésre, az adott törvényjavaslat ne kerülhessen az Országgyűlés elé.

Azt is indítványozzák a civil szervezetek, hogy ha a jogszabály szerinti, tízszázaléknyi kivételek közé esik, ennek részletes indoklását a miniszter csatolja a törvényjavaslathoz, kötelezettségszegés esetén pedig semmisítse meg az Alkotmánybíróság a kifogásolt törvényjavaslatot. „Mindehhez valódi kormányzati elkötelezésre lenne szükség” – fűzik hozzá. 

 (Borítókép: Szabó Réka / Index)