Már jóval az ukrajnai háború és a nyomában járó energetikai válság előtt is a közbeszéd része volt az energiafelhasználás-csökkentés. A lehetséges módozatok kutatásának intenzitását ugyanakkor mérsékelte, hogy a kormány 2013-ban döntött a rezsicsökkentésről, így a lakossági árérzékenység kisebb nyomást helyezett a döntéshozókra. Ez azonban most változhat.
A fenntarthatóság témájának jelentőségét már évekkel korábban jelezte, hogy az önkormányzatok egyedi ötletek mentén döntöttek a lakosság leginkább rászorult tagjainak támogatásáról. Újpest Önkormányzata például még 2019-ben több tízezer kerületi lakos számára tette lehetővé díjmentesen az energiatakarékos LED-izzókészlet átvételét. A kezdeményezés Újpest energiafogyasztásának csökkentését célozta. A támogatásban részesült háztartások összesen – éves szinten – az akkori árakon 80–100 millió forintos megtakarítást érhettek el villanyszámlájukban a IV. kerület számításai szerint.
Néhány napja a II. kerület polgármestere, Örsi Gergely is elővette az újpesti példát, megkezdték a LED-izzók iránti lakossági igények felmérését. A tervezett pályázaton a kerületi lakók mellett a társasházak közös képviselői is indulhatnak, hogy így az épületek közös helyiségeinek fényforrásait is takarékosabbra cserélhessék. A budai kerület az Interreg Central Europe pályázatán (egy nemzetközi konzorcium tagjaként) is indult, annak érdekében, hogy egy olyan energiaközösséget hozzon létre, mely a megújuló energia előállítását, elosztását tárolását és megosztását is lehetővé teszi.
A cél az, hogy például a társasházak az önkormányzattal összefogva telepíthessenek napelemeket a tetőkre, azaz a háztartások olcsóbb, fenntarthatóbb és önellátó energiával működhessenek.
Ehhez az önkormányzat felmérése szerint csak az önkormányzati tulajdonú középületek tetején 8975 négyzetméter napelem helyezhető el, bár ehhez még módosítaniuk kell a városrész településképi rendeletét. Ha minden a terv szerint alakul, ennek révén az intézményeik fosszilis energiafogyasztásának jelentős része kiváltható.
A Budavári Önkormányzat a biodiverzitást növelő, klímahatékonyságot javító beruházások támogatásával kísérletezik, ennek megfelelően homlokzati zöldfalak (az épületek homlokzatára felfutó vadszőlő, a borostyán vagy a lonc) telepítését ösztönzi. A zöldfal ugyanis javítja a mikroklímát, csökkenti a hőszigetjelenséget, közvetett módon pedig még a klímaberendezések energiafelhasználása is mérsékelhető.
Belváros Önkormányzata önként vállalt ellátásként szerepelteti támogatási rendszerében – egyebek mellett – a kedvezményes élelmiszervásárlási lehetőségét. Az V. kerületben a fűtéstámogatás összege egyszemélyes háztartás esetén 16 800 forint/hó, többszemélyes háztartás esetén 10 080 forint/fő. Az energiahatékonyság jegyében most a lépcsőházak világításkorszerűsítésére, a homlokzat hőszigetelésére és a közös fűtési rendszer modernizálására is költhetnek a társasház felújítási pályázat nyertesei. Az önkormányzat költségvetésékben erre 200 millió forintot különítettek el, ezt idén összesen 350 millió forintos keretösszegre emelik.
Múlt szombaton nyílt meg a Hunyadi téri csarnokban a Terézvárosi Önkormányzat energiatanácsadó irodája is, ahol szombatonként délelőtt „energiamentor-önkéntesek” várják a lakosok kérdéseit, igény esetén pedig felmérést is végeznek.
Ezzel párhuzamosan a fűtéstámogatásra jogosultak körét is bővítették azzal, hogy a jövedelemhatárt egy főre eső havi jövedelem esetében 135 ezer forintra, egyedül élő esetén 165 ezerre emelték. A jelentős inflációra tekintettel a támogatási összeg megemelését is ígérik. A lakhatási támogatás pénzbeli forrására azok pályázhatnak, akiknél az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 114 000 (egyedül élő személy esetén a 128 250 forintot). A VI. kerületben a társasházak lakóközösségei homlokzatfelújításra vissza nem térítendő támogatást szerezhetnek.
A VII. kerület is az energiaközösség irányába mozdult el, erre egy 270 millió forintos költségvetésű pályázat nyújt fedezetet. A projekt jelenlegi fázisában az energiaközösség magját jelentő napelemek beszerzése zajlik, melyek majd az önkormányzat Erzsébet körúti irodaépületére, a Klauzál téri csarnokra és a Szövetség u. 15. alatti társasház tetőire kerülnek fel. A társasházak az energiahatékonyságot célzó korszerűsítési munkálatokra-, magánszemélyek a nyílászárók felújítására kaphatnak vissza nem térítendő támogatást.
Józsefvárosban a fűtési támogatás megduplázása mellett Pikó András polgármester egyszeri, rendkívüli rezsitámogatás bevezetését is tervezi azoknak az átlagon felett fogyasztóknak, akik alacsony jövedelmük alapján rászorulók. A kifejezetten energiahatékonysági felújításokat támogató pályázatot idén ősztől az önkormányzati lakások bérlői előtt is megnyitná.
A VIII. kerület új szót is alkotott: ételinfláció.
Az élelmiszerárak emelkedésének ellentételezésére olyan tartós élelmiszer-adományozási rendszert akarnak létrehozni, amely az ételinfláció miatt leginkább bajba jutott családok segítését szolgálja.
A lakosság közüzemi díjtartozásának és fűtésének támogatása mellett a XIII. kerület önkormányzata a társasházak és lakásszövetkezetek energiahatékonyságának fejlesztését állította a rezsiharc fókuszába. Az elmúlt 26 évben közel 3 milliárd forinttal támogatták a társasházak és lakásszövetkezetek megújítását, ez összesen 48 ezer albetétet érintett.
Zugló Önkormányzata is lépéseket tervez, jelenleg több területen vizsgálja a segítségnyújtás lehetőségét: egyrészt felülvizsgálnák a már működő fűtéstámogatási rendszerüket, aminek része lenne a támogatási rendszer kiterjesztése is. (Ez jelenleg erősen szociális alapú pénzbeni támogatás, ami igénylés esetén adható, a rászorultságot jövedelemigazolással kell alátámasztani.) Másrészt online energiatanácsadást indít, ahol az önkormányzat szakértői segítenek a zuglóiaknak a rezsiköltségek lefaragásában. Ez azt jelenti, hogy e-mailben tehetik majd fel a kérdéseiket, amelyekre a szakértők válaszolnak majd. Jelenleg a részletek kidolgozása zajlik.
A lakásfenntartási, illetve tartozásrendezési támogatás mellett Újbuda Önkormányzatának tervei között egy olyan krízisalap létrehozása szerepel, amelyből a legnehezebb helyzetbe került lakókat támogatnák. Erről várhatóan a szeptemberi képviselő-testületi ülésen születhet döntés.
A Csepeli Önkormányzat tűzifa programjában a beteg, elkorhadt és az előzetes szakmai vélemény alapján kivágott fákat, valamint a Csepeli Városgazda Faipari Osztályának melléktermékeit – kérelemre – a rászorulóknak adják. Alkalmanként nagyjából 1,5 köbméter tűzifát és két láda brikettet osztanak szét, ezzel évente körülbelül 100-150 család fűtési problémáját enyhítik.
(Borítókép: Egy férfi az izzólámpát LED-es lámpára cseréli. Fotó: illustration by Thomas Trutschel/Photothek via Getty Images)