A magyarországi parlamenti választások és népszavazás lebonyolítása jó volt, de problémát okozott az egyenlő feltételek hiánya − áll a szervezet magyar választásokról szóló végleges jelentésében.
Bár a versengő felek nagyrészt szabadon kampányolhattak, a kormánykoalíció és a kormány üzenetei és tevékenységei között jelentős átfedések voltak. A jelöltek regisztrációja inkluzív volt, és a választóknak különböző alternatívákat kínált, de az elfogult híradások korlátozták a választók lehetőségét arra, hogy tájékozott döntést hozzanak − írta a szervezet.
A végleges jelentés harminc ajánlást tartalmaz a választások lebonyolításának javítására és az arra irányuló erőfeszítések támogatására, hogy a választások „még inkább összhangban legyenek az EBESZ valamennyi országa által vállalt kötelezettségekkel, valamint a demokratikus választásokra vonatkozó egyéb nemzetközi kötelezettségekkel és normákkal”.
A legfontosabb ajánlások a következők:
Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-posztjában üdvözölte azt, hogy a szervezet
megerősítette, amit a magyar állampolgárok és mintegy 900 nemzetközi megfigyelő már áprilisban is megállapíthatott, azaz hogy az április 3-án megtartott parlamenti választások és a népszavazás lebonyolítása szakszerű és jól szervezett volt, a jogszabályi környezet pedig megfelelő alapot biztosít a demokratikus választások lebonyolításához.
A végleges jelentés gyakorlatilag ugyanazokat az állításokat tartalmazza, mint a közvetlenül a választás után kiadott gyorsjelentés. Mint azt megírtuk, akkor az egyik leglényegesebb megállapításuk az volt, hogy a választáson nem voltak egyenlők az erőviszonyok.
Bár a jelöltek szabadon kampányolhattak, a kampány kifejezetten negatív volt, és a pálya a kormánypártoknak lejtett.
A misszió megállapította, hogy a jogi keret megfelelő alapot biztosít a demokratikus választás lebonyolításához, de több esetben nem érvényesültek a nemzetközi standardok. A választás napja békésen telt, a megfigyelők jól szervezettnek, rendezettnek és gördülékenynek értékelték a folyamatot.