A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény harmincnégy paragrafusából három már ma, augusztus 1-jén hatályba lépett. Ezek az adóalanyiság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, valamint az átmeneti rendelkezéseket tartalmazzák. A legtöbb előírás viszont csak szeptember 1-jén lép majd hatályba.

Csak magánszemélyeknek

Az új törvény szerint a tételes adó mértéke havonta (továbbra is) 50 ezer forint, amelynek teljes összegét az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára meg kell fizetni, a hónap 12. napjáig. Az a kisadózó, aki a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, az egyéni vállalkozásból származó bevételének naptári évben elért összegéből a 18 millió forintos keretösszeget meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót fizet.

A kisadózó nem fizeti meg a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott, vagy
• egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kivéve, ha az e törvény szerinti adóalanyiságába tartozó tevékenységet végez, ideértve különösen, ha az említett időszakban bevételt szerez.

A legjelentősebb változás, hogy a jelenleg nagyjából 450 ezer katás adózó jelentős része szeptembertől másik adózási megoldás után kell nézzen, hiszen a kata a továbbiakban 

A taxisoknak továbbra is megengedett, hogy ne csak magánszemélyeket szolgáljanak ki.

Az új törvény szerint kikerülnek ebből a rendszerből a mellékállásban dolgozó rokkantak és a nevelőszülők mellett a saját tulajdonú ingatlan-bérbeadásból jövedelmet szerzők is. Továbbá azok, akik a bt.-jükkel választották a katás adózást, akit adószámtörléssel vagy -felfüggesztéssel sújtott az adóhatóság a bejelentés évében vagy a megelőző 12 hónapban, az sem választhatja a kisadózói adóalanyiságot.

Átmeneti rendelkezések

Az új katatörvény szerint minden érintett vállalkozásnak nyilatkoznia kell az adóhatóság felé arról, hogy megfelel-e az új feltételeknek, és kisadózói adóalanyként folytatja-e majd az adózást. 

1. A kisadózói adóalanyiság bejelentésére vonatkozó nyilatkozat augusztus 1-jétől tehető meg. A szeptember 25-éig megtett nyilatkozat alapján az adóalanyiság szeptember 1-jétől jön létre.
2. Az adóalanyiság választására nem jogosult, augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50–56. §-a szerinti átalányadózás választását a 2022. adóévre vonatkozóan október 31-éig jelentheti be. A bejelentés módját és formáját az állami adó- és vámhatóság honlapján augusztus 15-éig közzéteszi.
3. Annak a kisadózó vállalkozásnak, amelynek augusztus 31-én megszűnik a kisadózói jogalanyisága, 2022-ben abban az esetben kell 40 százalékos mértékű adót fizetnie, ha az adóévben augusztus 31-éig megszerzett bevétele a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1,5 millió forint szorzatát meghaladja. Magyarán: a 40 százalékos adót nyolc hónap után csak a 12 millió forint bevétel fölötti rész után kell fizetni.

Tüntetések, javaslatcsomagok

Az új katatörvény elfogadása után tüntetéssorozat kezdődött; a legutóbb a Margit hidat zárták le a demonstrálók. De több szakmai szervezet is megfogalmazta kifogásait a törvénnyel szemben: például a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a kormányhoz, míg három szakmai (az építész, a mérnöki és az igazságügyi szakértői) kamara a pénzügyminiszterhez fordult a javaslataival. Valamennyi ajánlásban közös, hogy az új jogszabály bevezetését tolják ki január elsejére. A Jobbik pedig ígéretet tett arra, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a katatörvény alkotmányosságát megkérdőjelezve.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)