Egyre nagyobb bajba kerülnek a gyógyászati segédeszközöket forgalmazók, ugyanis 3400 termékből már több százat nem tudnak közfinanszírozott ár alatt beszerezni. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint az egészségügyért felelős államtitkárság nem tesz lépéseket az ügyben, pedig áremelések szükségesek.
Hazánkban jelenleg körülbelül 960 ezer beteg használ a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által támogatott termékeket, segédeszközöket, így például többek között inkontinenciabetétet, pelenkát, sztómazsákot, kerekesszéket, hallókészüléket vagy kompressziós harisnyát. Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) adatai szerint
a gyártók idén már ötven terméket visszahívtak a támogatotti körből.
Legutóbb a Hartmann-Rico Hungária Kft. a MoliCare nevű pelenkát hívta vissza a NEAK-finanszírozásból, de ugyanígy döntött az Essity Hungary Kft. is, mert azon az áron, amit az egészségbiztosító megszabott, nem tudta eladni a termékeit – írja a Napi.hu.
A jelenleg támogatott, közel 3400 termékből több százat nem lehet közfinanszírozott ár alatt beszerezni a világpiacon, ugyanakkor Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint kiszabott forgalmazási kötelezettség van a támogatott termékekre. A problémát súlyosbítja, hogy a gyse-ellátás csaknem száz százaléka importból származik.
Az állami költségvetésből 2021-ben tízmilliárd forintot biztosítottak az inkontinenciatermékek támogatására.
Egy rászoruló a vényre felírt, támogatott inkontinenciatermékért havonta átlagosan 2500 forintot fizet.
Rásky László példát is említett: az Essity által az idén eddig kivont termékekre 2021-ben a támogatások 28,4 százaléka jutott, míg darabszámban a kiszolgált termékek 21,8 százalékát ezek az eszközök adták. Ugyanez a Hartmann termékei esetében négy százalék, illetve 3,4 százalék volt tavaly.
Ilyen termékkivonás már a biztonságos ellátást veszélyezteti, ugyanis az igénylők többsége mindig ugyanazt a márkát választja, mert megszokta egy-egy termék használatát.
Tizenöt éve lépett életbe a gyógyszer- és gyse- (gyógyászatisegédeszköz-) ellátást szabályozó törvény és végrehajtási rendelete. A cél az volt, hogy visszaszorítsák az állami gyógyszer- és gyse-kiadásokat.
Az egészségbiztosító a korábbi gyakorlat szerint meghatározott időközönként ártárgyalásokat folytatott a gyse-gyártókkal és -importőrökkel. Mindez 2002-ben teljesen megszűnt, vagyis húsz éve ugyanazokon a közfinanszírozott árakon zajlik a gyse-ellátás. A forgalmazó által benyújtott áremelési kérelmet a NEAK bírálja el, miközben a cégeknek kérelmenként háromszázezer forint igazgatásszolgáltatási díjat kell fizetniük.
Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára elmondta: az állam a támogatott eszközökre százalékos támogatási kulcsokat határoz meg, ami a legalacsonyabb árú, úgynevezett referenciaeszközökre jár, a közgyógyellátottak pedig csak akkor mentesülnek az ellátási díj befizetése alól, ha megvásárolják a referenciaeszközt.
A referenciaeszköznél drágább termékek támogatása fix összeg, tehát azokért a betegeknek arányosan jóval többet kell fizetniük, ezért a betegek többsége ezekre inkább nem áldoz.
Ha már nem éri meg a gyse-forgalmazóknak pelenkát, kerekesszéket vagy sztómazsákot forgalmazni, három lehetőségük van:
Rásky szerint Magyarországon az egészségügy évente 150 ezer embert lát el inkontinenciaeszközzel. Ebből körülbelül negyvenezret a fekvőbeteg-ellátásban, a többi mintegy 110 ezret pedig a járóbeteg-ellátásban. A gyse-támogatásra fordított állami támogatás összege viszont drasztikusan lecsökkent. 2006-ban még 48, míg 2007-ben már csak 36,6 milliárd forintot biztosítottak a költségvetésből erre a célra. 2013 és 2019 között aztán folyamatosan nőtt a támogatás: 2013-ban 51,5, 2019-ben pedig már 72,5 milliárd forint volt a gyse-támogatás összege.
Az állami támogatás tehát nőtt, az ellátás színvonala viszont ellenkező tendenciát mutatott.
Rásky szerint a NEAK nem törekedett az eszközök fejlesztésére, nem volt tapasztalható érdemi innováció,
továbbá az árrések csökkenésével a kereskedelmi láncok szereplőinek lehetőségei is folyamatosan szűkültek.
A pandémia jelentősen visszavetette a forgalmat és ezzel együtt a támogatási szükségletet is: 2020-ban 71, tavaly 72 milliárd forintot fordítottak gyse-támogatásra, miközben az előirányzat 2021-ben nyolcvanmilliárd volt.
Rásky László szerint viszont százmilliárd forint alatti összegből nem lehet tisztességes és hatékony gyse-támogatási rendszert működtetni.
Az OSZ legfőbb javaslata az, hogy a NEAK bírálja el pozitívan a benyújtott áremelési kérelmeket. Rásky szerint a NEAK-nak az idén tavasszal végrehajtott központi áremelésnél alkalmazott módszer szerint kellene eljárnia, így a biztosító bizonyos termékcsoportokban meghatározná a legmagasabb árat, amit a forgalomba hozók kérelmezhetnek.
A főtitkár meglehetősen borúlátó. Szerinte
ha a NEAK és a Pénzügyminisztérium nem szorgalmaz áremelést, egyre több termékkörben lesznek kivonások és egyre nagyobb problémák jelentkezhetnek az ellátásban is.
A szakember úgy látja, az inkontinenciaellátás mellett rövid távon a sztómaterápiában és a mozgássérültek ellátásában lesznek nagy gondok, de a kötszer- és a diabéteszellátást is hátrányosan érinti a jelenleg fennálló helyzet.
A Napi.hu érdeklődött a NEAK-nál a megfogalmazott kritikákról. Az egészségbiztosító szerint a finanszírozott inkontinenciabetétek és nadrágpelenkák ellátása biztosított a gyse-boltokban és a patikákban is. A betétek közül idén négy terméket töröltek a támogatotti körből, jelenleg 53 termék érhető el NEAK-finanszírozással. A nadrágpelenkákból 19 terméket a forgalmazó vagy a gyártó döntése alapján kivettek a finanszírozotti kategóriából, de 142 termék továbbra is elérhető támogatással.