Inflációkövetővé tennék a pedagógusbéreket, kiemelten kezelnék a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó tanárokat, bevezetnék a kedvezményekre feljogosító pedagógusigazolványt, illetve egy lakhatási támogatást is kilátásba helyezett a kormány. Mindezt persze csak akkor, ha Magyarország megkapja rá az uniós pénzeket.
A kormány célja, hogy 2028-ra a pedagógusok átlagbére elérje a magyarországi diplomás átlagbér 80 százalékát, a bérfejlesztés eredményeként elért bérszínvonal megőrzése érdekében pedig az infláció mértékének megfelelő indexálást is vállalnának 2029-ig – ez derült ki a kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott, a 2021–2027-es időszakra szóló „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” elnevezésű stratégiából.
A dokumentum szerint, amennyiben Magyarország megkapja a bérfejlesztésre szánt uniós összeget, akkor a kormány a korábbiaktól eltérően inflációkövetővé tenné a pedagógusbéreket.
A most belengetett változásra 978,7 millió eurót, vagyis mintegy 400 milliárd forintot szánnának.
A Népszava cikke szerint a kabinet ezzel lényegében elismerte azt, amire az érdekvédelmi szakszervezetek már évek óta próbálják felhívni a figyelmet.
A rendkívül alacsony kezdő fizetések mellett komoly gondok vannak a 2013-ban bevezetett pedagógusi életpályamodellel, az egyik fő probléma, hogy a bérek csak jelentős szolgálati idő után emelkednek elfogadható szintre, a legmagasabb fizetési fokozatot például csak 42 év után lehet megszerezni.
A most benyújtott dokumentum alapján a tervek között szerepel többek között az is, hogy a jövőben kiemelten kezeljék a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó tanárokat, nekik többletjuttatást biztosítanának. Emellett bevezetnék a pedagógusigazolványt, illetve a lakhatást is támogatnák.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke úgy véli, a program jó kiindulópont lehet, de konkrét lépésekre is szükség lesz, méghozzá mihamarabb, mert már most több mint tízezer tanár hiányzik a rendszerből.
(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)