Index Vakbarát Hírportál

Megszakíthatja-e a munkáltató dolgozójának nyaralását?

2022. augusztus 11., csütörtök 16:52

A leggondosabban előkészített szabadságot is felboríthatja egy váratlan telefonhívás. Megteheti-e a munkáltató, hogy hazarendeli a családjával tengerparti nyaraláson lévő dolgozóját? Ha igen, akkor köteles-e megtéríteni a szabadság megszakításával okozott károkat, többletköltségeket? A kérdésekre dr. Brózmann Attilától, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértőjétől kértünk választ.

Tizennégy egybefüggő naptári nap

A munkavállalót megillető szabadságot a munkáltató adja ki. Erről a dolgozót ugyan előzetesen meg kell hallgatnia, de a kérései nem kötik. Ez alól kivétel, hogy

a munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

A munkáltatónak a szabadságot úgy kell kiadnia, hogy a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól évente egy alkalommal legalább 14 egybefüggő naptári napon mentesüljön. A tizennégy egybefüggő naptári nap számításakor a kiadott szabadságnap, a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

A munkáltató két esetben jogosult arra, hogy a szabadság kiadásának közölt időpontját módosítsa, illetve a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakítsa:

A Munka törvénykönyve e feltételek tartalmát nem határozza meg, pontosabb meghatározás hiányában mindig a munkáltató felelőssége annak értékelése, hogy az adott körülmények megalapozott indokként szolgálnak-e a dolgozó szabadsága módosításának vagy szabadságról történő visszahívásának, az indok jogszerűségét pedig a munkáltatónak kell bizonyítania vita vagy egy esetleges bírósági eljárás során.

A szabadság megszakítása

Brózmann Attila szerint a szabadság megszakítását megalapozó körülményeknek jellemzően a közvetlen munkaszervezés szempontjaitól függetlennek és olyannak kell lenniük, amelyek jelentős mértékben akadályozzák a szabadság tervezett időpontban történő kiadását. Ha a munkáltató a munkakörök ideiglenes átcsoportosításával vagy más munkavállaló rendkívüli munkavégzésének elrendelésével meg tudja oldani a felmerült problémát, nem szakíthatja meg a szabadságot. Szabályosan csak akkor élhet ezzel a lehetőséggel, ha 

a kérdéses feladat előre nem látható módon merült fel, és annak el nem végzése a munkáltató számára aránytalan költséget, kárt okozna, illetve gazdálkodását hátrányosan befolyásolná.

A megszakításnak általában csak a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdek miatt lehet helye, attól függetlenül, hogy a dolgozó a lakóhelyén tartózkodik-e, vagy elutazott.

Ilyen ok lehet például, ha a munkahelyi hálózati szerver előre nem látható körülmény miatt leállt, és az újraindításhoz szükséges a szabadságon lévő rendszergazda visszahívása, különben a munkavégzés nem lehetséges. Vagyis a dolgozónak olyan szaktudással kell rendelkeznie, ami miatt senki más nem tudja helyettesíteni, és amire rövid időn belül feltétlenül szüksége van a munkáltatónak.

A megrendelések megnövekedése is kivételesen fontos gazdasági érdeknek minősül,

de csak akkor, ha arra előre nem lehetett számítani. Egy kereskedelmi cég nem hívhatja vissza például értékesítési kollégáját arra hivatkozva, hogy az ünnepi időszakban jelentősen emelkedett a vásárlók száma, mert ez közismert jelenség. Egy cég elsődleges célja általában a profittermelés, így a forgalomnövekedés fenntartása nem minősülhet kivételesen fontos gazdasági érdeknek.

A szabadság megszakítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató mikor hívja vissza dolgozóját a szabadságról: ez lehet az elején vagy kevéssel a szabadság lejárta előtt is. A szabadság megszakításának minősül az is, ha a munkáltató a szabadság legelső napján utasítja munkavégzésre dolgozóját, vagy telefonon felhívja – hangsúlyozza a szakértő.

A károk megtérítése

A munkavállalónak a szabadságkiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, akár belföldön, akár külföldön tartózkodik – mondja Brózmann Attila. A hazautazás költségét, illetve a befizetett, de a megszakítás miatt igénybe nem vett szállásköltséget és programdíjakat is meg kell térítenie.

Ha a munkavállaló családos, akkor a házastársa/gyermekei után felmerült károk/költségek megfizetését is igényelheti a munkavállaló, mivel nem elvárható, hogy családtagjai egyedül maradjanak például egy külföldi szállodában.

Ha a szabadság időpontjának munkáltató általi módosítása miatt a dolgozó már lefoglalt nyaralása helyett csak drágábban tud ugyanarra az utazásra elmenni, a munkáltatónak a munkavállaló ebből eredő kárát is meg kell térítenie.

Ugyanakkor a munkavállalót kárenyhítési kötelezettség is terheli, tehát ha lehetősége van a szállás/program igénybevételének lemondására díjfizetés nélkül, ezt meg kell tennie, mivel az indokolatlan és szükségtelen költségeket a munkáltató nem köteles megtéríteni.

A szabadság megszakításával kapcsolatos károkat/költségeket számlával vagy egyéb módon kell igazolni, mert ennek hiányában a munkáltató jogosan tagadja meg az igény teljesítését.

Cikkünk az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás közreműködésével készült.

(Borítókép: Turisták és helyiek napoznak az olaszországi Polignano a Mare strandján 2022. augusztus 9-én. Fotó: Valeria Mongelli / Bloomberg / Getty Images)

Rovatok