Hétfőn ünnepli a katolikus egyház Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében idézte Ferenc pápa Szűz Máriával kapcsolatos szavait: „A Szűzanya az a csillag, aki utat mutat nekünk. (…) Ahogy a zsinat is tanítja, ő a biztos remény és vigasztalás jeleként ragyog Isten zarándoknépe számára.”

„Jeruzsálemben az V. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz a Szentséges Szűz elszenderülésének neveztek. A VI. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, és a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték” – áll a sajtóanyagban.

XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe” – írták.

Hozzátették: az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük akkor is, ha nem vasárnapra esik.

Magyarországon több székesegyház – köztük az esztergomi bazilika – és számos templom tartja ezen a napon a búcsúját, vagyis ünnepli a védőszentjét.