Index Vakbarát Hírportál

22 gyerek van kórházban koronavírus miatt, de mi van a számok mögött?

2022. augusztus 12., péntek 19:49

A Nemzeti Népegészségügyi Központ közlése szerint jelenleg 22 gyermeket ápolnak kórházban, és 1500 felnőttet, akiknél a koronavírus-fertőzést igazolták. A hatóság válaszáig a szakértők elmondták, ahogy korábban is, nem biztos, hogy a vírus lefolyásának súlyosságát jelzi, minden olyan felnőtt vagy gyerek bekerül a statisztikába, akiket valamilyen krónikus vagy egyéb súlyos betegség miatt kezelnek az intézményben, és kimutatták nála a fertőzést. Az elmúlt hetekben két gyereket majomhimlővel regisztráltak Európában, világszerte már 80-at. Gyermekorvost, virológust és szakgyógyszerészt kérdeztünk, mi áll a számok mögött.

Gyermekorvos: A nyárhoz képest több a covidos 

Dr. Bense Tamás esztergomi gyermekorvos tapasztalatai szerint most a nyár eleji nyugalmas szakaszhoz képest az elmúlt hetekben látványosan emelkedett a koronavírusra jellemző tünetekkel érkezők száma napi 2-4 esetre a praxisában, bár a gyerekeknél 90 százalékban enyhébb lefolyású, 5-6 nap alatt megnyugvó folyamat.

A tünetek között jellemző a három napig tartó nem magas láz, erős torokfájás, szédülés, hasfájás, gyengeség, hányinger. Ha ilyen panaszokat tapasztal valaki, akkor érdemes mihamarabb tesztelni. Az első 48 óra után érdemes gyorstesztet csinálni, mert ennél korábban álnegatív eredményt kaphatunk. Pozitív eredmény esetén most egy láz-köhögés csillapítást célzó gyógyszeres terápián kívül nem kíván nagyobb kezelést a betegség

– részletezte a doktor, aki emellett azt tanácsolja, hogy vitamindús, könnyű ételt adjunk a betegnek, akit érdemes egy hétig izolálni. „Amennyiben három-négy nap alatt nem mutat látványos javulást a gyermek állapota, nem múlik a hasmenése, köhögése, folyadékot nem fogad, kórházi kezelés jön szóba, a kiszáradás veszélye miatt infúziós terápiát igényel” – mondta el Bense Tamás, aki emiatt is javasolja a gyerekek oltását, valamint mert sok szövődmény is felléphet, főleg a rossz immunitású gyakran betegeskedőknél, illetve a rizikócsoportba tartozó asztmás, cukros vagy egyéb krónikus betegeknél, ami a szívet, tüdőt, idegrendszert is érintheti. Jelenleg csak a kórházi oltópontokon adják be a 18 év alattiak vakcináját, de az orvos szerint szeptembertől visszaállhat a régi protokoll.

A tanévkezdés újra az esetszámok növekedéséhez fog vezetni, ezért érdemes minél hamarabb immunizálni a gyereket, főleg a veszélyeztetetteket

– emelte ki a gyermekorvos, aki azt tanácsolja a szülőknek, hogy ne várjanak az ősszel érkező új oltóanyagra, esetleg majd azt ismétlő oltásként alkalmazzák, ha megvan az alapimmunizálás. A maszkviselést már most javasolja a szakorvos a rizikócsoportba tartozóknál, ha nagyobb közösségbe mennek. 

Más miatt is tüsszöghet a gyerek

„A gyerekeknél most rengeteg az allergiás megbetegedés, a vízben tartózkodás miatt a középfül- és kötőhártya-gyulladás, a meghűléses vírusos megbetegedések is gyakoriak, a szülőknek most nehezebb eldönteniük, mivel állnak szemben, ezért érdemes teszteltetni” – fejtette ki a gyermekorvos. A majomhimlővel kapcsolatban úgy gondolja, hogy mivel már hazánkban is  vannak ilyen esetek, ugyan kis számban, de valószínűleg a gyerekek körében is meg fog jelenni, amennyiben fertőzöttel él egy háztartásban, a közös használati tárgyak által.

A lappangási ideje 6-18 nap, ezután megjelennek a kezdeti tünetek – ami sok más betegséggel összetéveszthető –, mint a láz, elesettség, hurutos köhögés. Ezek négy nap után elmúlnak, majd a nyirokcsomó-duzzanat mellett hólyagok keletkeznek, amelyek a bárányhimlő kiütéseitől az előbbi folyadékkal való telítettségében tér el. Az orvos felé jelenteni kell, és izolálni a beteget, de többségében tüneti kezeléssel elmúlnak a panaszok

– részletezte a doktor. A higiénés utasítások betartásával nagyrészt elkerülhető az itthon egyelőre csekély esetszámú majomhimlő-fertőzés – amely inkább a felnőttek között fordulhat elő –, ami ellen hamarosan Magyarországra is érkezik oltás, de a népegészségügy dönti el, hogy kiknek lesz érdemes felvenniük, ami csak a rizikócsoportoknál lehet indokolt.

A táborokból többféle betegséggel, így koronavírussal is hazatérhetnek a gyerekek, lehet, hogy észre sem vesszük a sokszor tünetmentes fertőzést.

Most sokkal nagyobb gondot okoz, ha nem engedjük el az áhított táborba a gyereket, mint egy esetleges, az oltottaknál jelenleg enyhe lefutású Covid

– zárta a gyermekorvos.

Gyógyszerész: Hétszer annyi teszt fogy

A miskolci Szent Rókus Gyógyszertárban, amely a megyeszékhely egyik legnagyobb forgalmú patikája, naponta 300-400 ember megfordul. Menszátor Ádám szakgyógyszerész elmondása szerint a nyári időszakhoz képest szokatlanul megnőtt a kereslet a Covid-tesztek iránt: június és július között nagyjából 6-7-szeresére, ami azonban a tavaly novemberi csúcsot még nem érte el.

Hónapokig alig kértek antigéntesztet az emberek, júniusban kezdték újra vásárolni, majd hetente hatványozottan emelkedett az eladott tételek száma, július végén már annyira, hogy mi is visszavettük a maszkot

– mondta a patikus, aki azt is elárulta, hogy nagyjából erre az időszakra tehető a koronavírus és szövődményei kezelésére felírt gyógyszerek újbóli nagyobb tételű eladása, mint például a Favipiravir vagy a bakteriális felülfertőződés gyógyítására alkalmazott antibiotikumok. Sokszor manapság már maga a covidos jön be.

Azt azért hozzá kell tenni, nem jellemző, hogy ezek az emberek visszajönnének, vagy újabb, erősebb antibiotikumot írna fel nekik az orvos, azért a korábbi hullámokban ez nem így volt

– ismertette a gyógyszerész, aki hozzátette: tapasztalatai szerint most a forgalomemelkedés ellenére gyorsabban meggyógyulnak, és nagyobb eséllyel kerülik el a kórházat, főleg az oltottak. A gyerekek megbetegedésével kapcsolatban elmondta: nem jellemző, hogy nekik tesztet vásárolnának, bár több lázcsillapítót váltanak ki számukra, de ez megegyezik a szezonban szokásos mennyiséggel, elsősorban az ilyenkor előforduló náthás, bakteriális vagy kötőhártya-gyulladásos esetek kezelésére alkalmas szereket veszik. Arra a kérdésünkre, hogy melyik a hatékonyabb gyorsteszt: amelyhez az orrból vagy a garatból vett minta szükséges, egyértelműen az elsőt említette.

Azt sokan nem tudják, hogy két órával a szájüregi teszt előtt nem lehet enni, az orrnyílásban alkalmazottak pedig már jóval kíméletesebbek, az orrcimpából könnyen, akár kisgyermekeknél is levehető a kenet. Mivel nagyobb mennyiségben érkeznek már olcsóbbak, mint régebben, akár kétezer forintos áron is hozzá lehet jutni

– részletezte a gyógyszerész, aki szerint a gyerekek körében inkább a tanévkezdés idején várható a koronavírusos esetszámok megemelkedése, ahogy közösségbe kerülnek. Bár egyelőre úgy látja, hogy a jelenlegi variáns okozta megbetegedésen a gyermekek is könnyebben átesnek. 

Virológus: Érdemes oltottan kezdeni az iskolát

Duda Ernő virológus szerint is érdemes az oltható korú gyerekek számára kérni a koronavírus elleni vakcinát, mivel már augusztus van, az iskolakezdés előtt két héttel legalább az elő dózist kapja meg az a kiskorú, aki még oltatlan.

Ennek olyan racionális oka van, hogy az iskola vírusterjedés szempontjából gócpontnak számít. Bár a mostani variáns jóval enyhébb tünetekkel jár, de ki tudja, hogy nem produkál-e olyan szövődményeket hónapok múltán, mint a korábbi verziók

– emelte ki a virológus, majd hozzátette: az oltatlanok között akár egészséges fiataloknál, akár gyerekeknél is megjelenhetnek később krónikus betegségek, veseproblémák, szívizomgyulladás, a terhelhetőség csökkenése. „Most is sok ilyen esetet látunk, a fertőzöttek 10-15 százalékánál fordulnak elő hasonló szövődmények, még mindig nem ismerjük teljesen a koronavírust, ami olyan gyorsan változik, hogy a tudomány alig tudja lekövetni” – mondta az immunológus, aki úgy véli, nem biztos, hogy az omikron természete szelídebb, lehetséges, hogy azért esünk át enyhébb panaszokkal a fertőzésen, mert a lakosság egyik része az oltás, másik része a fertőzés által lett valamilyen szinten immunizálva.

Európában jellemzően a felső légutakra korlátozódik a betegség, és kevésbé alakul ki úgynevezett citokinvihar, de azokon a területeken, ahol alacsony az átoltottság, például Afrikában, még mindig sokan meghalnak a fertőzés miatt

– ismertette Duda Ernő, majd hozzáfűzte: az emelkedő esetszámok miatt a rizikócsoportba tartozók, így a 60 felettiek számára ajánlott a negyedik oltás, amit ő is megkapott, ami az egészséges fiatalok számára inkább az őszi időszakban javasolt, esetleg az addigra megérkező új típusú vakcinával. Négy hónap után csökken ugyan az antitestek szintje, de a legalább kétszer oltottak jó eséllyel elkerülik a súlyosabb lefolyást. „Arról nem beszélve, hogy ha a felső légúti fertőzések ősz közepén induló szezonjában egy agresszívabb variáns jelenik meg, érdemesebb friss immunitással várni. Ha szerencsénk van, tovább gyengül a vírus, mint az az 1800-as évek végén megjelent koronavírus, amely akkor még nagyobb pusztítást okozott, de ma már náthává szelídült.” – A professzor a majomhimlőről egyértelműen kijelentette, hogy leginkább szexuális érintkezés közben terjedő kórokozóról van szó, amely most főleg felnőtt férfiak között jelent meg.

Szoros testi kontaktus útján fertőz, elsősorban promiszkuitással, rendkívül ritka esetben közös törülköző- vagy ágyneműhasználattal a felszakadó hólyagok által. A több ezer esetből ezért csak néhány gyerek és nő van a fertőzöttel közös háztartásban élők között. A tünetek később, csak 1-2 hét múlva jelentkeznek. A koronavírussal ellentétben a fertőződés után is kifejti az oltóanyag a hatását, ezért most Európában és Amerikában a partnereket oltják.

– hangsúlyozta a virológus. A kiütései könnyen összetéveszthetők a bárányhimlővel, de jellemzően az intim, rejtett területeken jelentkeznek, a legnagyobb különbség, hogy a bárányhimlő a felnőtteknél kevésbé fordul elő, ugyanis a többség oltva van, vagy gyerekkorban átesett rajta. A virológus az említett okok miatt nem tart annyira ennek tömeges terjedésétől, sem a felnőttek, sem a gyerekek között, mint amennyire aggódnak emiatt az emberek.

(Borítókép: Védőfelszerelést viselő orvos a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított központi intenzív osztályon a Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban Székesfehérváron 2021. április 28-án. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)

Rovatok