Az ágazatnak sürgős állami segítségre van szüksége – mondta az InfoRádiónak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője. Az aszály nemcsak a szárazföldeken okozott hatalmas károkat, hanem a halastavainknál is.

Az állományt pusztító első csapást az elszaporodó vízimadarak jelentették, amelyek az egyre inkább leszűkülő élőhelyeken tizedelték a halakat – ismertette a szakember. A baj azzal folytatódott, hogy a tavakból elfogyott a halak élelme. A meleg vízben ugyanis nem terem meg a plankton vagy az alga.

 Már oxigén se nagyon maradt a vízben, ezért próbálnak a halak »pipálva« életben maradni

– részletezte Lévai Ferenc. A szakértő szerint épp hatalmas katasztrófának lehetünk szemtanúi, már ami a magyarországi halastavakat érinti. 

Lehetne kényszerlehalászással menteni a menthetőt, de nincs hova áttelepíteni a halakat, mivel a szárazság egyik tavat sem kíméli. A méreten aluli, vagyis nem piacérett halakkal pedig szinte nem lehet semmit sem kezdeni, mivel nincs az országban egyetlen olyan halgazdaság, amelynél meglenne a két évvel ezelőtti vízmennyiség

– folytatta a szóvivő. 

„A gond éppúgy általános, mint a szántóföldi gazdaságok esetében, csakhogy az utóbbiak veszteségeit a kormányzat minden lehetséges módon kompenzálja” – szögezte le Lévai Ferenc. 

Igazán nagy bajban vagyunk. Ha a kormányzat nem lép és nem ad, csak annyit, amennyit a többi ágazatnak, akkor a magyar halászat nehezen tudja túlélni az aszályt

– zárta a szakértő.

A probléma nemcsak az, hogy jelenleg nincsen víz a halastavakban, hanem az is, hogy az elkövetkezendő időszakban is nehezen fognak vízhez jutni a halgazdaságok. Emellett a csatorna- és a belvízlevezető rendszerek is elhanyagoltak. Az elmúlt harminc évben nem sok fejlesztést kapott az ágazat – vélekedett a szakértő.