Már ki is szignálták előadó alkotmánybíróra az új katatörvény alkotmányosságát támadó első alkotmányjogi panaszt, amelynek egyéni ügyvéd szerzője nem járult hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához. Az indítványozó szerint a törvény elfogadását nem előzte meg társadalmi egyeztetés vagy előzetes hatásvizsgálat, a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt, a szabályozás pedig súlyosan sérti az emberi méltósághoz való jogot és az érintett vállalkozások alapjogát.
Az új katatörvényt a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek, és július 12-én meg is szavazták a képviselők. Novák Katalin köztársasági elnök július 18-án írta alá a jogszabályt.
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint minden érintett vállalkozásnak nyilatkoznia kell az adóhatóságnak arról, hogy megfelel-e az új feltételeknek, és kisadózó tételes adóalanyként folytatja-e majd. Erre augusztus 1-jétől szeptember 25-ig lesz lehetőség. A legjelentősebb változás, hogy a mintegy 450 ezer katás adózó jelentős részének szeptembertől másik adózási megoldás után kell néznie, hiszen
a kata a továbbiakban csak magánszemélyek számára szolgáltató vagy terméket értékesítő főállású egyéni vállalkozók számára lesz elérhető, kivéve a taxisokat, akiknek továbbra is megengedett lesz, hogy ne csak magánszemélyeket szolgáljanak ki.
Az új szabályozás alapján kikerülnek a rendszerből a mellékállásban dolgozó rokkantak és a nevelőszülők mellett a saját tulajdonú ingatlan-bérbeadásból jövedelmet szerzők is. Továbbá azok, akik a bt.-jükkel választották a katás adózást, akit adószámtörléssel vagy felfüggesztéssel sújtott az adóhatóság a bejelentés évében vagy a megelőző 12 hónapban, az nem választhatja a katás adóalanyiságot.
A tételes adó mértéke viszont havonta (továbbra is) 50 ezer forint, amelynek teljes összegét az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára meg kell fizetni, a hónap 12. napjáig. Az a kisadózó, aki a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, az egyéni vállalkozásból származó bevételének naptári évben elért összegéből a 18 millió forintos keretösszeget meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót fizet.
A katatörvény elfogadása után tüntetéssorozat kezdődött; a demonstrálók több budapesti hidat is lezártak. Orbán Viktor a tüntetésekre reagálva rádióinterjújában elmondta, hogy az ellenzék egymás után negyedszerre veszített választást, szerinte bebizonyították, hogy nem lehet rájuk bízni a kormányzást, háborús helyzetben pedig végképp nem. Az új kataszabályozásról szólva hangsúlyozta, hogy a 450 ezer katásból 300 ezer szerinte egy cégnek számláz, ami belefér akkor, ha jól megy a szekér, azonban most, a háborús körülmények és a nyugdíjrendszer miatt ez nem elfogadható.
Nem működik, hogy 450 ezer ember, aki katázik, nem fizet be a nyugdíjjárulékba
– emelte ki a kormányfő, aki azt javasolta, hogy az emberek nézzenek más adózási nemek után.
A törvénnyel szemben több szakmai szervezet is megfogalmazta kifogásait: például a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a kormányhoz, míg három szakmai (az építész, a mérnöki és az igazságügyi szakértői) kamara a pénzügyminiszterhez fordult a javaslataival. Valamennyi ajánlásban közös, hogy az új jogszabály bevezetését tolják ki január elsejéig.
Az ellenzéki pártok az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását is kezdeményezték, hogy még a hatálybalépése előtt eltöröljék a törvényt. A kormány azonban közleményben jelezte, hogy az előzmények miatt hiteltelennek tartják a kezdeményezést, ezért nem is vett részt az ülésen. Korábban pedig a Jobbik tett ígéretet arra, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a „több százezer honfitársunkat ellehetetlenítő rendelet miatt”.
Nos, az első indítvány augusztus 2-án érkezett meg a Donáti utcába. Az alkotmányjogi panaszt egy egyéni ügyvéd fogalmazta meg, aki nem járult hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához. Azzal együtt, hogy az alkotmánybírák még egy hétig, augusztus 26-ig ítélkezési szünetet tartanak, az indítványt a héten, augusztus 17-én kiszignálták előadó alkotmánybíróra.
Ebből arra lehet következtetni, hogy a testület záros határidőn belül napirendjére tűzi a sokakat érintő szabályozás alkotmányossági vizsgálatát.
Az indítványozó szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését sérti, hogy az új katatörvény elfogadását nem előzte meg társadalmi egyeztetés vagy előzetes hatásvizsgálat, és a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt az érintettek számára, mivel az adóév közepén hatályba lépő módosítások kapcsán indokolatlanul rövid idő áll rendelkezésükre egy másik adónemre való áttérést előkészíteni.
A panaszos úgy véli, hogy a szabályozás súlyosan sérti az érintett vállalkozások alapjogát, az emberi méltósághoz való jogot. Azzal, hogy a törvény elzárja az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alól kivett, ám adózási szempontból a „rendes” egyéni vállalkozóktól semmilyen tekintetben nem különböző vállalkozásokat (köztük az egyéni ügyvédeket) a kata választása alól, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik. Azért is hátrányos szerinte a megkülönböztetés, mert nem áll rendelkezésre az érintett vállalkozások számára semmilyen más olyan adózási nem, amely ne lenne lényegesen hátrányosabb, mint a kata. Álláspontja szerint az érintettekre háruló súlyos adóemelés sérti az Alaptörvény a III. cikk (1) bekezdését (a megalázó bánásmód tilalmát), valamint a XXX. cikk (1) bekezdését, amely kimondja, hogy teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
Az a tény, hogy az adóhatóság elmulasztotta fokozott ellenőrzések útján kiszűrni a »bújtatott« munkaviszonyban eljárókat, nem alapozza meg, hogy aránytalanul sújtsa azokat is, akik esetében ez a körülmény fel sem merülhet
– hangsúlyozza alkotmányjogi panaszában az indítványozó ügyvéd.
(Borítókép: Tüntetők a kata eltörlése ellen 2022. július 25-én. Fotó: Szabó Réka/Index)