„A mi augusztus huszadikáinkon átgázol nagyszerű és kisszerű korok nagyvonalú és kisstílű politikája is” – kezdte Karácsony Gergely a Facebook-oldalára feltöltött beszédét. A főpolgármester kifejtette: a politika Szent István örökségét kénye-kedve szerint, de leginkább az érdekeinek megfelelően cincálja.

Karácsony Gergely úgy látja, az a kérdés, amire „a széttartó és eltérő színvonalú” Szent István-napi válaszok születnek, mindig ugyanaz: mi ennek az országnak a viszonya önmagához, mi a viszonyunk a környezetünkhöz, Európához, a világhoz? Az ő felfogása alapján a Szent István-i örökség legfontosabb eleme, hogy ezekre a kérdéseke csak erkölcsi alapon adható válasz.

A főpolgármester azzal folytatta gondolatait, hogy Szent István az univerzális erkölcsi mércéhez mérte magát és országát, ezért nem lehet beérni ennél kevesebbel akkor sem, amikor a régi kérdésekre új válaszokat keresünk. Az érvényes válaszokat pedig csak úgy lehet megtalálni,

ha visszavívjuk magunknak a teret, amiben a politikáról, mint gyakorlati, de erkölcsi kérdésről vagyunk képesek beszélgetni”.

Karácsony Gergely úgy véli, a sötétséget mindennél jobban mutatja, ahogy a kormány értelmezte a háborút, mert ebben az értelmezésben

nyoma sincs erkölcsi megfontolásnak, a jó és a rossz megkülönböztetésének, sem emberségnek, sem szolidaritásnak. Ez a politika összemossa az agresszort az áldozattal, békéről harsog, miközben kerékkötője az agresszort megállítani akaró nemzetközi együttműködésnek, és ez a politika olyan ösztönlénynek nézi a magyarokat, akikről azt feltételezi, hogy nem érdekli őket semmi más, csak az, hogy kit hibáztassanak a nehézségekért”.

A főpolgármester kétségtelennek nevezte, hogy „a hazánkat is kisajátító jobboldali populizmus receptje” történelmi léptékben is ugyanaz, a legfontosabb eleme „az erkölcsi normákon alapuló megközelítés elutasítása, a jó és a rossz megkülönböztetése helyett a mi és ők állandó szembeállítása”.

Ennek a politikának a legfőbb fegyvere a pillanatnyi népszerűségre optimalizált politikai kommunikáció – amit azért célzunk mi, politikusok a kizárólag a saját érdekeire figyelni képes választókra, mert úgy hittük, hogy ezt igényli korunk nyilvánossága, egy ideje viszont inkább azért beszélünk így, mert mi magunk váltunk ilyenné. Nem lehet egyenlően porciózni ebben a felelősséget, de osztozik benne mindenki a közélet nagyszínpadán. Igen, azt hiszem, én is

– fogalmazott Karácsony Gergely, hozzátéve: ez a rutin a kormánnyal szemben állók körében is megszüli azt a választ, hogy csak alkalmazkodni kell az indulatokra szabott politikai kultúrához, ugyanazt kell csinálni és ugyanúgy beszélni az ő oldalukhoz tartozó tartalommal. „Csakhogy ez így nem fog menni” – szögezte le a politikus.

Karácsony Gergely úgy gondolja, hogy ezen a „lepusztított csatatéren” nem lehet érvényre juttatni azt a politikát, amire az országnak és a fővárosnak szüksége van, többek között azt, hogy a pillanat uralása helyett az igazság keresése legyen a politika célja. Ezért ki kell lépni abból a rutinból, hogy „a nagyotmondásra a még nagyobb mondás a válasz”.

Budapest öt pontja

Karácsony Gergely a közel 12 perces beszéd végén kitért arra is, hogy Magyarország válságtüneteit jelentősen súlyosbította, de nem okozta az ukrajnai háború. Megemlítette azt is, hogy jogállami fordulat nélkül a kormány nem fog hozzáférni az uniós forrásokhoz, „pedig ez jár, nem a kormánynak, nem az önkormányzatoknak, hanem a magyar embereknek”.

A főpolgármester végül ismertette Budapest öt pontját a következő időszakra:

1. A cserben hagyással, a félrevezetéssel és a manipulációval szemben a szolidaritást, a segítséget és a támogatást választják. Azon dolgoznak, hogy lehetőségeikhez mérten segítsék azokat, akiket a rezsiárak emelkedése nehéz helyzetbe hozott.
2. Az energiakiszolgáltatottsággal szemben Budapest az energiafüggetlenséget választja. Elérnék, hogy a budapesti közszolgáltatások energiaigénye ne legyen kiszolgáltatva se a magyar, se az orosz kormány változó politikájának. Ehhez zöld beruházások, energiahatékonysági és energiatakarékossági programok kellenek.
3. A energiaválságra, a klímaválságra és a megélhetési válságra a legokosabb nagyvárosi megoldás a közösségi közlekedés fejlesztése, ezért lecserélik a korszerűtlen járműveket.
4. A rövidlátó, jövőt felélő politika helyett jövőféltő politika, „amikor a kormány tarvágásra készül, Budapest fákat ültet”.
5. „Fajelméleti fejtegetések” helyett ragaszkodnak a saját erkölcsi normáikhoz. „Ragaszkodunk ahhoz a hitünkhöz, hogy nekünk, akik hiszünk a liberális demokráciában, az emberségben és a szolidaritásban, nekünk van egy jobb történetünk.”

Donáth Anna EP-képviselő két nappal ezelőtt arról beszélt, hogy az ellenzéknek kitartóan és elmélyülten kell dolgoznia, de ez a munka nem egyenlő a kormány szidalmazásával és a választók várakozásainak alaptalan gerjesztésével. A Momentum korábbi elnöke az ellenzék szellemi megújítását is szorgalmazta.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)