Index Vakbarát Hírportál

Nagy István: Sokkolóan hat, hogy az ország egyes területein egyáltalán nincs termés

2022. augusztus 19., péntek 11:00

Történelmi mértékű aszály sújtja egész Európát – mondta az Indexnek adott interjújában Nagy István agrárminiszter, akivel arról is beszélgettünk, hogy több mint egymillió hektáron került veszélybe a termés egy része, az Alföldön vannak olyan területek, ahonnan nem lesz mit betakarítani.

Tragikus év 2022 a magyar agrárium számára. Évtizedek óta nem néztünk szembe ilyen mértékű aszállyal.

Az nyilvánvalóan látszik, hogy a helyzet súlyos, nemcsak hazánkban, de egész Európában is. Augusztus közepén az ország területének 81 százalékán volt súlyos vagy nagy fokú aszály. A kárenyhítési rendszerbe augusztus 15-ig 1 millió 138 ezer hektárra jelentettek aszálykárt a termelők, ami a korábbi években bejelentett terület csaknem hétszerese. Ez a szám a következő hetekben tovább fog növekedni. Az elmaradó termésátlagok mellett vannak olyan területek, elsősorban az Alföldön, ahol kukoricából és napraforgóból egyáltalán nem lesz mit betakarítani.

Volt már aszály Magyarországon, volt súlyos aszály is, de olyan még nem fordult elő, hogy hazánk egyes területein egyáltalán ne lett volna termés. Ez az, ami sokkolóan hat.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy Európa termőterületeinek 46 százalékát sújtja az aszály, akkor érzékelhetjük, mennyire globális problémával állunk szemben. A helyzet ezért igazán súlyos. Ezt nem lehet lokálisan megoldani, csupán enyhíteni a károkat. A folyóinknak a megszokotthoz képest 40-60 százalékkal kevesebb a vízhozama, a kisebbek helyenként teljesen elapadnak. Olaszországban a Pó folyó kiszáradt, gondoltuk volna ezt valaha? Hihetetlen mértékű az a kár, ami kialakult a mezőgazdaságban. Történelmi mértékű aszály sújtja egész Európát. Látjuk, a Dunán az Ínség-szikla megjelent, ami csak akkor látszik, ha a folyó vízszintje 90 centi alá csökken, és ez sosem jelent jót. Szolnoknál látszik a Tiszában az egykori török híd. Olyan fokú vízhozamcsökkenés van az országban, amire az elmúlt száz évben nem volt példa.

Hol a legsúlyosabb a baj?

Az ország keleti felében, az Alföldön. Ezen belül is Békés, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar az a három megye, ahol hihetetlen mértékű károkat okoz az aszály. Több alkalommal is ellátogattam oda, hogy kézzelfogható tapasztalatokat szerezzek, és szembesüljek a szárazság okozta károkkal. Igyekeztem reményt vinni a gazdáknak, hogy közös összefogással valahogy túléljük ezt a kritikus időszakot.

12 és fél milliárdot oszt szét a kormány

Mekkora összeg áll rendelkezésre a kárenyhítési alapban? Tervezi-e a tárca, hogy ha ez a keret kimerül, akkor további forrásokat szerezzen erre a célra?

Hadd kezdjem azzal, hogy az agrárium gyors és hatékony megsegítésére létrejött az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs, és az első ülését követően ötpontos, azonnali intézkedéscsomagot vezetett be, ennek egyik pontja a felgyorsítása az aszálykárok kifizetésének. Jelenleg mindenki csupán a számadatokat nézi, pedig ez egyáltalán nem mérvadó. Jelenleg 12,5 milliárd forint áll rendelkezésre a kárenyhítésre a gazdák és a magyar állam befizetéséből. Mindig a termelési szezon végén összesítjük a kárbejelentéseket, és azt követően tudunk döntést hozni arról, szükség szerint mennyiben tudja a magyar kormány kiegészíteni ezt a kárenyhítési alapot. Rendkívül felelőtlen és hangzatos kijelentések hangzanak el ellenzéki politikusok szájából, hogy ötszázmilliárd vagy ezermilliárd forinttal szükséges kiegészíteni a kárenyhítési alapot.

Nem lehet olyan reményt táplálni a gazdálkodókban, amit aztán nem tudunk megvalósítani.

Ami most a legfontosabb, hogy a talpon maradásban segítsünk. A gazdák nehéz helyzetben vannak, de ebből a nehézségből kell reményt kovácsolni, a széthúzás helyett erőt és egységet teremteni. Lehetővé kell tenni, hogy az őszi vetés időben mindenhol a földbe kerüljön, hogy a jövő évi aratást jó reménységgel tudjuk várni. Ezért mit tudunk tenni? Nem rendelkezünk azzal a mesebeli nagy csatos ládával, amiből könyékig belenyúlva korlátlanul tudunk pénzt kivenni. Bár lenne ilyenünk! 

Milyen segítséget kínál még az operatív törzs?

Az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset azért hoztuk létre, hogy rövid, közép- és hosszú távú megoldásokat találjunk, amelyekkel hozzá lehet juttatni a gazdákat ahhoz a forrásmennyiséghez, amivel átvészelik a történelmi mértékű aszályt. Ennek több lépcsője van. Vannak a legkisebbek, akik tényleg a legnehezebb helyzetben vannak, akiknek semmilyen tartalékuk sincs, nincs lehetőségük banki hitelt felvenni. Számukra egyértelműen a túlélés a tét. Számukra nyitjuk meg újra a kisüzemi pályázatot, ami azt jelenti, hogy 15 ezer eurónak megfelelő forintösszeget tudunk adni a kistermelőknek önrész és visszafizetési kötelezettség nélkül. Nincs még egy olyan ágazat az országban, ahol közel hatmillió forintot oda lehet adni valakinek, hogy tessék, használd, dolgozz tovább úgy, mint eddig. A nagyobb gazdálkodók, akik már nagyobb léptékben gazdálkodnak, ők nagyobb pufferkapacitással rendelkeznek, számukra abban segítünk, hogy tudnak hitelt felvenni, a már meglévő adósságaikat átütemezni. Ezért hitelmoratóriumot hirdettünk. Aki ezzel a lehetőséggel élni kíván, és szeptember 15-ig bejelenti a bankjánál, annak 2023. december 31-ig mind a tőke-, mind a kamatfizetési kötelezettségét szüneteltetjük.

Levegőhöz juttatjuk a gazdákat, hogy ha döntenie kellene, hogy vagy takarmányt vásárol az állatainak, vagy hitelt fizet, akkor ne azt válassza, hogy levágatja az állatokat.

A mezőgazdasági területek öntözését kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást adunk. A termelők rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket újból benyújthatják, és az igényeket a hatóság automatikusan engedélyezni fogja. Felgyorsítják a biztosítók az aszálykárok felmérésére és az aszálykárokra megítélt összegek kifizetésére vonatkozó eljárást. Ennek értelmében a biztosítóknak az aszálykár bejelentésétől számítva 14 nap alatt folyósítaniuk kell a gazdálkodók részére a kártérítési előleget. A biztosítói kárrendezés folyamatának lezárulta előtt kártérítési előleg igénylésére jogosultak azok a kukorica- vagy napraforgó-termesztéssel foglalkozó gazdálkodók, akiknél az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként eléri a 80 százalékos kárátlagot, és erről a kárbejelentésében felelősen nyilatkoznak. A kárbejelentést október 31-ig elektronikus formában lehet megtenni a biztosítótársaságoknál, akiknek a kárbejelentéstől számított 14 napon belül ki kell fizetnie az előleget, melynek összege a megállapítható kártérítés mértékének legalább a fele.

A lakáskölcsönök esetében a bankok a hitelmoratórium alatt pluszköltségeket számoltak fel az adósoknak. Nem félő, hogy most is ez fog történni, azaz a gazdák rosszabbul járnak hosszú távon, mint ha most fizetnének?

Nagyon szigorúan ellenőrizni fogjuk, hogy ez ne történhessen meg. A Bankszövetséggel erről külön tárgyalást folytattunk, és Nagy Márton miniszter úr a részleteket erről pontosította a bankokkal. Ilyen téren a gazdák érdekeit messzemenőig szem előtt tartjuk. Azon is dolgozunk, hogy tudunk a friss hitelt felvevőknek támogatott kölcsönt biztosítani.

Az esőben bízik az ország

Mennyire hátráltathatja az aszály az őszi mezőgazdasági munkák elvégzését? A kiszáradt talaj kellő mértékű előkészítése szinte lehetetlen.

A jó reménységet az adja, hogy a mostani hétvégére esőt jósol a meteorológia. Nagyon-nagyon várjuk. Átlagban a talaj felső 30 centimétere teljesen kiszáradt. Nagyon hiányzik az életet adó csapadék, ami ahhoz is szükséges, hogy meg lehessen indítani az őszi talaj-előkészítő munkálatokat és a vetést, hiszen a jövő záloga ekkor kerülhet a földbe.

Az energia-veszélyhelyzet okozta korlátozások miatt lesz elegendő üzemanyaguk a gazdáknak az őszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez?

A gazdák abban a kivételezett és szerencsés helyzetben vannak, hogy minden szigorítás ellenére is bennmaradtak abban a körben, akik csökkentett áron, 480 forintért tankolhatnak a kutakon. Ez óriási lehetőség, amit nagyon sokan ki is tudnak használni. A kormány folytatja a kis benzinkutak támogatását is, a pályázók akár már augusztus hónapban hozzájuthatnak az újabb támogatáshoz. A kormány, ahogy eddig, ezután is mindent megtesz, hogy legyen elég üzemanyag Magyarországon.

A tragikus termésmennyiségek miatt fenyegeti-e Magyarországot élelmiszerválság?

A leghatározottabban ki tudom jelenteni, hogy nem. A magyar mezőgazdaság több mint húszmillió ember ellátására képes. Az aszály miatti termésveszteség csupán azt vetíti elő, hogy az exportképességünk csökken, nem tudunk annyi terményt a globális piacra eljuttatni, amit általában szoktunk. Egy átlagos évben 5,4-5,6 millió tonna búza terem Magyarországon, idén 3,9 millió tonnát arattunk. Hazánkban emberi fogyasztásra és az állatok takarmányozására egy évben 2,5 millió tonnát használunk fel, tehát még exportra is fog jutni, csak a megszokottnál jóval kevesebb. Azonban a világpiacon kialakult gabonaéhség miatt jelentősen megemelkedett a kereslet a búza iránt is. Ezért vezettük be néhány hónappal ezelőtt a gabonakiviteli bejelentési kötelezettséget. Most is naponta nyomon követjük a hazai gabonakészletet, és csak a magyar szükséglet fölötti részt engedjük ki az országból.

Hat évvel ezelőtt megszüntették hazánk stratégiai élelmiszer-tartalékát. Tervezi-e a tárca ennek a visszaállítását?

Beköszöntött a veszélyek évtizede, ami járványokat, elhúzódó háborút, bizonytalanságokat és most egy történelmi aszályt is hozott. A kormány és az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs azonban folyamatosan értékeli az élelmiszer-ellátással kapcsolatos hazai és nemzetközi adatokat, és ha kell, meghozza a szükséges döntéseket, mint ahogy a gabonakivitel esetében is meghozta. De ahogy említettem, a magyar mezőgazdaság képes ellátni a lakosságot.

Jó hír az ezerforintos kenyér mellé

Az alapvető élelmiszerek árai idén jelentősen megemelkedtek. Többe kerül a krumpli, mint a görögdinnye, a sajtok és a kenyér ára a tavalyi érték több mint másfélszerese, és már megjelent a boltokban az ezerforintos kenyér. Mit tudnak tenni az árak további növekedésének a megakadályozására?

A jó hír az, hogy nemzetközi szinten már megállt az élelmiszerárak növekedése. Az aratások időszaka megfékezte azt a dinamikus háborús áremelkedést, ami az előző hónapokat jellemezte, emiatt azt remélem, hogy már valahol a plafonnál vagyunk. Ugyanakkor nem látszik az, hogy azok a súlyosbító körülmények, amelyek változatlanul fennállnak – és itt elsősorban az orosz–ukrán háború hatásaira gondolok – milyen bizonytalanságokat okoznak nemzetközi szinten. Emiatt drasztikus árcsökkenést nem látok. A piac most kivár, mindenki figyeli az energia-veszélyhelyzet okozta helyzetet, hogy lesz-e elég olaj, üzemanyag, áram a termeléshez. Ami végtelenül jó hír, hogy végre megindult Ukrajnából a gabonaszállítás. Tizenhat hajó már elhagyta az odesszai kikötőt. Ezt azt jelenti, van esély arra, hogy az a 21 millió tonna, ami Ukrajnában beragadt, az helyet talál a világpiacon. Ez csökkenti a gabona iránti éhséget, ami összességében ármérséklő hatással van. Az első hajó kifutása már megállította a búza árának a növekedését. Mi is fokozzuk a szárazföldi áteresztő kapacitásunk növekedését, hiszen elemi érdekünk, hogy az ukrán gabona rajtunk átjutva megjelenjen az európai és a világpiacon. Vannak olyan világrészek – Észak-Afrika, Belső-Afrika, a Közel-Kelet –, ahol jelentős élelmiszerválságok alakulhatnak ki, ha nem tudnak elég gabonát importálni.

Az éhség pedig azt is eredményezheti, hogy sok millió ember indul útra a jóllakás reményében. Ez az a veszély, ami egy nagyon komoly következménye lehet az orosz–ukrán háborús konfliktusnak. Az Ukrajnában termő gabona 400 millió ember ellátását biztosíthatja. Ez a mennyiség a közelmúltig bent maradt az országban. Emiatt az idei termést nem tudták hol raktározni. Az a veszély is fennállt, hogy ősszel nem fognak vetni, mert már nincs miből, hiszen Ukrajnában háromévnyi termés ára nincs a gazdánál. Ezért forgott veszélyben a háborús helyzet miatt összességében egymilliárd ember mindennapi kenyere. A magyar családokat pedig élelmiszerárstop is védi, ami egyes élelmiszereknél nagy segítséget jelent.

Az aszály az idei takarmány mennyiségére és minőségére is jelentős hatással van. Kevesebb termett, a minőség is romlott, az árak viszont jelentősen emelkedtek, emiatt egyre többen hagynak fel az állattartással. Jár ez valós veszéllyel, előfordulhat, hogy kevesebb hús jut az üzletekbe, az is jelentősen megemelt áron?

Elsődleges célunk, hogy az állattartók számára is biztosítsuk, hogy átvészeljék az aszály okozta helyzetet. Ezért nem ültünk tétlenül, és több intézkedést is hoztunk. Első lépésként a kérődző állatot tartó mezőgazdasági termelők részére előkészítettünk egy támogatási programot, amellyel a magyar állam a tömegtakarmány szállítási költségeihez segítséget nyújt. Ennek érdekében létre is hoztunk egy 3 milliárd forintos keretet. Ehhez az új támogatási programhoz az ország bármely részéről csatlakozhatnak az érintett állattartók, de miután a nyugati országrészben az ottani csapadékosabb időjárás miatt a gazdák tömeg- és száraztakarmány-termelése eredményesebb volt, kérjük a nyugati gazdatársakat, hogy most mutassanak szolidaritást, működjenek együtt a keleti országrészben élőkkel. Ha a vevőik között akadnak olyanok, akik Kelet-Magyarországon élnek, akkor őket részesítsék előnyben, hiszen ott most a túlélés a tét.

A vízmegtartás komoly feladat lesz

Korábban elhangzott, a kormány tíz év alatt 170 milliárd forintot fordít öntözésfejlesztésre. Eddig mennyit használtak fel ebből, és milyen eredményességgel?

Az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszer-ellátás alapja. 2020. január 1-jén lépett hatályba Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvénye, ami egyebek mellett az öntözési közösségek megalakításának támogatásával komoly előrelépését jelentett. Jelenleg 122 elismert öntözési közösség létezik, amelyek összesen több mint 58 ezer hektárnyi művelt ingatlanon folytatnak öntözéses gazdálkodást. További 21 közösség kérelmeit vizsgáljuk, és további 49 közösség jelentette be megalakulási szándékát.

A termelők öntözési beruházásaihoz eddig 50 milliárd forint értékben ítéltünk meg támogatást. 2023 és 2027 között a KAP stratégiai terv alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. A Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen 5 millió köbméter maximális tározókapacitással.

Korszerűsítették a Derecskei-főcsatornát. Jelenleg folyik a Jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciójának első üteme és a Hajdúhátsági többcélú vízgazdálkodási rendszer fejlesztése. Az elmúlt három évben a korábbi infrastrukturális hiányok megszüntetésére irányuló munkálatok során 2.177 kilométer csatornaszakaszt újítottak meg. Zajlik a homokhátsági és nyírségi vízpótló infrastruktúra tervezése is.

Egyre többen hangoztatják, a vizek megtartására kell helyezni a hangsúlyt.

Az látszik, a helyzet gyorsabb haladást követel. Az a szakmai álláspontom, hogy átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtanunk országszerte. Korábban az volt az alapelv, hogy az árvizet, a belvizet minél gyorsabban el kell vezetni. Azonban a mára kialakult alacsony talajvízszint és a kiszáradt területek arra hívják fel a figyelmünket, hogy a vízkészlet-gazdálkodásra kell helyeznünk a hangsúlyt. Az ideiglenes záportározóinkat állandóvá kell alakítani, és – amikor lehet – minden tározó kapacitását a maximumig fel kell tölteni. Ahhoz, hogy a gazdák öntözni tudjanak, a talajvízszintet kell felemelni. A talajvíz ezen felül hűt, párolog, megköti a port. A termőföld használatához kapcsolódó megszokásaink egy részét is felül kell vizsgálnia a gazdálkodóknak a vízmegtartás érdekében, vízvisszatartást elősegítő földhasználatra van szükség. A megfelelő művelési mód megválasztása kulcskérdéssé vált, így meg kell fontolni a forgatás nélküli talajművelést vagy erősíteni a szántás helyett a talajlazítás gyakorlatát. Érdemes alkalmazni a szerves növénymaradványokkal történő talajtakarást, azaz a mulcsozás technikáját, hiszen mindez csökkenti a felszíni párolgást és minimalizálja a vízerózió mértékét.

Át kell gondolni, hogy ilyen időjárási körülmények között milyen növényi kultúrák termeszthetők gazdaságosan, melyek a szárazsággal szemben ellenállóbb növények.

A vízválságra adandó egyik válaszként a meglévő talajvízzel és a csapadékkal gazdálkodnunk kell, sokkal fegyelmezettebben és hatékonyabban, mint eddig bármikor. Gazdálkodóink számára további fontos feladat lesz a vízvisszatartásra alkalmas területek művelésen kívül tartása és a mezővédő erdősávok létesítése. Ez utóbbiak aszályos időszakban a szántóterületek kiszáradt felső talajrétegének szél általi pusztulását mérsékelhetik. Csökkentik a párolgást, és fontos szerepet játszanak mind a nyári, mind a téli csapadék megőrzésében. A párologtatás mérséklésével a védett oldalon magasabb légnedvesség alakítható ki, amely a meleg nyári légköri szárazsággal együtt járó napokban előnyös. Ahhoz azonban, hogy sikeresek maradjunk, nekünk, gazdáknak is változnunk kell. Nyitottabbá kell válni, és belátni, azokkal a módszerekkel, amelyekkel apáink gazdálkodtak, ma már nem lehetünk eredményesek. Azt kell elérnünk, hogy akarjuk ezt a változást.

Ha már a vizeknél tartunk, lesz elég hal karácsonyra?

Igen. Bár a tavaink, folyóink vízszintje az aszályos idő következtében alacsonyabb lett, emiatt a haltermelő gazdák is nehezebb helyzetben vannak. Ennek ellenére ugyanaz a helyzet mint a gabona esetében, a hazai ellátást képesek lesznek kielégíteni, csak kevesebb hal jut exportra.

A tartalékból vágják a fákat

Érzékeli a kormány, hogy mekkora felzúdulást váltott ki a fakitermelést könnyítő kormányrendelet?

Először is, az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában, Brüsszel a gázfogyasztás csökkentésére kéri a tagállamokat. Ebben a rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Az erdőgazdálkodás pedig fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait.

Ez a kormányrendelet kizárólag veszélyhelyzet esetére készült,

szigorú feltételekkel. És itt kell leszögezni, hogy a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodást folytatunk.

Mit jelent ez a gyakorlatban? 

Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani. Az erdő- és a természetvédelmi törvény alapvető rendelkezései pedig változatlanok, így az erdők területe és természetességi állapota továbbra sem csökkenhet. Ezért rendkívül szomorúan látom azt, hogy némelyek hogyan használják fel a jó szándékú emberek tájékozatlanságát. Az végtelen örömmel tölt el, hogy az emberek többsége egyre jobban nyitott a magyar erdők sorsa és a természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekre, és aktívak ezen a téren. Arra azonban figyelni kell, hogy ne használják ki a jó szándékukat politikai célok elérésére úgy, hogy félrevezetik őket. Szó nincs arról, hogy az erdőterületeinket veszélybe sodornánk.

Mekkora fatartalékokkal rendelkezik az ország?

Ma Magyarországon 400 millió köbméternyi faállományunk van, ezt nevezhetjük az ország zöld vagyonának. Ennek éves növekménye 13 millió köbméter, ez a kamat.

Mivel az elmúlt évtizedekben ennek a kamatnak évente csak 50-80 százalékát hasznosítottuk, jelentős tartalékokkal rendelkezünk. 2010 óta 45 millió köbméterrel nőtt a favagyonunk. Ebből a tartalékból szeretnénk most a veszélyhelyzeti időben szükség esetén az idei évre tervezettnél többet hasznosítani.

Az idei tervek még mindig alig tartalmaznak akkora mennyiséget, mint az éves kamat fele. Békeidőben van elég gáz megfizethető áron, az emberek többsége kényelmes, áttért erre a fűtési módra. 

Évek óta nem vettünk ki a faállomány növekményéből annyit, mint amennyire most szükségünk van.

Felelősen kell gondolkoznunk. Nem kell megvárnunk, hogy szükség esetén az emberek egy része a kezébe vegye a helyzet megoldását, fejszét ragadjon, s kivágja majd hazavigye a fát. Ezért az erdőgazdaságok szakképzett emberei, az erdészeti hatóság és a természetvédelmi hatóság engedélyeinek birtokában megtermelik azt a tűzifamennyiséget, ami elég a lakossági igények kielégítéséhez, ha szükséges. Felelős erdőgazdálkodást folytatunk.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Európa legnagyobb erdőtelepítési programját hajtjuk végre, nagyon sok fát ültetünk, és jóval kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek! A kormány álláspontja az erdőkkel kapcsolatban világos: gyarapítjuk az erdőterületet, és hosszú távon fenntartjuk az erdők szolgáltatásait, ami a faanyag mellett kiterjed a klímavédelem, a vízvédelem, a természetvédelem és az egészségvédelem területére. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a magyar erdők teljes biztonságban vannak, fokozottan vigyázunk rájuk még az energia-veszélyhelyzetben is.

(Borítókép: Nagy István. Fotó: Szollár Zsófi / Index)

Rovatok