Miért tartották fontosnak, hogy a fenntarthatóság önálló tárgy legyen, hiszen például a földrajzórák tematikájának része volt eddig is? 

Már régóta tudjuk, hogy a téma nagyobb figyelmet érdemel, közhelyszerű, de sajnos már saját bőrünkön is tapasztaljuk, hogy hová vezet, ha kihasználjuk a természetet. Ha együtt tudunk élni a természettel, megfordíthatjuk a negatív folyamatokat, ezt az ismeretet pedig fiatalon kell elsajátítanunk. Ennek ösztönzésére hirdettük meg 2016-ban a Köznevelési Államtitkárság megbízásából az akkori köztársasági elnök, Áder János fővédnökségével a Kék Bolygó Alapítvánnyal együttműködve a Fenntarthatósági Témahetet, amihez akkor 700 iskola csatlakozott az egész országból, mostanra 400 ezer diák vesz részt rajta a Kárpát-medence 1800 iskolájából. Láttuk, hogy az intézmények, az oktatók és a diákok részéről is nagy az érdeklődés, ezért megfogalmazódott bennünk, hogy a fenntarthatóság témája ne csupán egy hetet öleljen fel a tanévből, önálló tantárggyá kellene válnia.

Milyen út vezetett ahhoz, hogy a közoktatás része legyen?

Az elképzelést a Kék Bolygó Alapítvány és kuratóriumi elnöke, Áder János is támogatta. Az első könyv és a tananyag összeállítása az Alapérték Nonprofit Kft. megbízásából 2020 szeptemberében vette kezdetét, tavaszra elkészült a 9–10. évfolyamok számára a kerettanterv, a Zöld Föld tankönyv és munkafüzet és a tanári módszertani kézikönyv. A pedagógusok felkészítése egy 30 órás akkreditált továbbképzéssel már tavaly nyáron megkezdődött. A 2021/2022-es tanévben már 218 középiskola első évfolyamosai ismerkedhettek meg az új tantárggyal.

Miért nem az elemiben vezették be a tárgyat?

Első lépésként a középiskola 9–10. évfolyamán kívántuk bevezetni a fenntarthatóság oktatását, mert a 14-15 évesek már rendelkeznek elegendő előzetes tudással, rendszerszemlélettel, képesek érvelni, de még formálható a szemléletük. A célunk, hogy megmutassuk a kérdés komplexitását, hogy minden mindennel összefügg, hogy képesek legyenek a diákok rendszerben gondolkodni. 

Más lesz az érettségi fenntarthatóságból?

Most tavaszra készült el a 11–12. évfolyamosok tankönyve, ezzel lehetővé vált, hogy 2024. május–júniusban választható tárgyként érettségizzenek belőle a diákok. A tantárgyból projektérettségit lehet majd tenni. A projektérettségi célja, hogy a diák bemutasson egy problémamegoldási folyamatot a témában. Ehhez kap mentori segítséget is. Itt a lexikális tudáson kívül elsősorban az összefüggések keresése a cél. A szóbelin bemutatja a vizsgált problémát, az alkalmazott módszert, a dokumentált munkafolyamatot és a felhasznált forrásokat. Tehát egy kicsit más, mint a tételhúzós érettségi, hiszen a tantárgy sajátosságaihoz egy gyakorlatközpontú, összefüggésekre építő beszámoló illik igazán.

Ha a belépő tananyagot bármilyen szakos pedagógus taníthatja, a 11–12. évfolyamosok oktatását miért kötik természettudományos végzettséghez?

Az érettségire való felkészítés miatt, és mert itt összetettebb folyamatokat kell a tanulóknak elmagyarázni, a 11–12. osztályosoknak csak természettudományos előképzettségű pedagógus oktathatja a fenntarthatóságot, persze nekik is érdemes elvégezni a 30 órás képzést. Októberben a Corvinuson is indul egy kétéves, posztgraduális továbbképzés a fenntarthatóság, a Zöld Föld tantárgy oktatóinak.

Tervezik a közoktatásban kiterjeszteni a Zöld Föld tanítását?

A szakértői gárdánkkal a gyerekek és pedagógusok visszajelzéseire alapozva folyamatosan dolgozunk azon, hogy a tantárgy minél szélesebb körben legyen elérhető. Elkészült a 9–10-es tankönyv angol fordítása, a 11–12-esen most dolgozunk, ugyanis sok kéttannyelvű gimnázium felől érkezett erre igény. A szakképzésben tanulók számára és az általános iskolák 5–8. évfolyamaira is folyik a tananyag kidolgozása, az általános iskolákban reményeink szerint a 2023/2024-es tanévtől lesz oktatható a számukra könnyen befogadható, játékosabb Zöld Föld tankönyv.

Hogyan épül be az iskolai rendszerbe a tárgy? 

A fenntarthatóság tantárgyat az iskolák a szabadon választható órakeretük terhére taníthatják, minden esetben az adott iskola döntése, hogy felveszi-e a tárgyat az iskola oktatási programjába. Emellett akár kiegészítő tananyagként is használhatják egyéb tanórákon, akár természettudományos tantárgyak kiegészítéseként, vagy akár egy magyar- vagy testnevelésórán is, témafüggően. A tanítás módszere az élménypedagógiai hagyományokra épít, azaz tevékenységközpontú, a kritikai gondolkodásra sarkall. Sok a beszélgetés, a vita, a projekt.

Lehet tanítani egy szemléletet, meg lehet bukni belőle?

Ennek a tudásnak az elsajátítása inkább szemléletváltást jelent, lehetőséget teremt egy felelősségteljes, környezettudatos attitűd kialakítására. Mivel ez is egy tantárgy, ezt is érdemjegyekkel osztályozzák, úgy gondolom, hogy például az el nem végzet feladat jelentheti az elégtelent, de a diákok visszajelzése szerint egy könnyen elsajátítható, „trendi” tárgyról van szó, ami színesíti a tanórákat, szóval nem számítok bukásokra.

Mi az Ön által említett oktatási módszer lényege?

Maga a Zöld Föld tankönyv küllemre magazinszerű, könnyed nyelvezetével, sok minőségi képi illusztráció mellett vezeti be az adott témakörre vonatkozó ismeretet, amelyet példák útján hoz közelebb a diákhoz. A munkafüzetben pedig nemcsak a megszerzett tudásról kell beszámolni, hanem az önálló és csoportos projektfeladatok a való életben történő elvégzésére is buzdít. A fejezetekben a diákok mindennapos élethelyzetéből indulunk ki, ezeken keresztül mutatjuk be a fenntarthatóság komplexitását és a megértéshez szükséges rendszerszemléletet. Például megjelenik divat, ami a tinédzsereknél a korcsoportra jellemző módon központi téma, és ami az egyik legszennyezőbb iparág. Sokan nem tudják, hogy a fehér ruha előállításához kevesebb vízre van szükség, vagy hogy a farmer koptatásához vegyi anyagok és további energiafelhasználás szükséges. Nem mondjuk meg nekik, hogy hogyan cselekedjenek, csak bemutatjuk, hogy az adott választással mekkora ökológiai lábnyomot hagynak maguk után. Megmutatjuk a dolgok színét és visszáját is, azaz, hogy nincsenek egyedül üdvözítő megoldások, mindig a legkevésbé károsat kell megkeresnünk.

Hogyan jelenik meg ennek tanításában a digitális innováció?

A Zöld Föld applikáció is a tananyagcsomag része, ennek segítségével játékos módon tehetnek szert újabb ismeretekre, mondjuk a „hány kilométert reggeliztél” kérdésre be tudják olvasni az élelmiszerek vonalkódját, ami származási helye szerint összeadja a kilométereket, így megtudhatják, hogy milyen távolságot tett meg a reggeli a tányérig. Hamarosan elkészül az interaktív digitális tananyag is, amely részben kiegészíti, részben elmélyíti a tankönyvi tudást. A digitális tananyagok előnye, hogy nagyobb teret engednek a szemléltetésnek, így sok animáció, videó, interaktív feladat, infografika segíti a fenntarthatósági problémák jobb megértését.

A gyakorlatban ezt hogy kell elképzelni, milyen témaköröket ölel fel a törzsanyag?

Olyan témaköröket vonultat fel a könyv, mint a divat vagy a közlekedés és szállítmányozás hatása a környezetre, egészségtudatos táplálkozás, okostelepülések, épületek energiafelhasználása, fenntartható energiagazdálkodás, körforgásos gazdaság, üvegházhatás, hulladék újrahasznosítása, a levegő-, a talaj-, vízminőséget befolyásoló emberi tényezők, élőlények és a biodiverzitás megőrzése. Esetleírások útján vezeti rá a diákokat a probléma feltárására, az összefüggések felismerésére. Egy-egy fejezet után olyan kérdéseket teszünk fel, mint például, hogy milyen hatással volt a Yellowstone Nemzeti Park ökoszisztémájára a farkasok visszatelepítése, vagy hogy a pálmaolaj-kitermelés hogyan befolyásolta az esőerdőket. Ezek után a káros hatások mérséklésére fókuszáló feladatokkal aktivizálja a tanulókat, az egyik ilyen, hogy nézzék meg, mennyi pálmaolajat tartalmazó élelmiszer van otthonukban. Alapvetően globális problémákat vonultat fel a tananyag, de legalább 60 százalékban a Kárpát-medencében is érzékelhető folyamatokat állít középpontba. Ahogy ezt a végzősök munkafüzetének egyik feladata is mutatja, amelyben a Balaton vízszintváltozásának diagramját kell lerajzolni, majd kifejteni a klímaváltozás tóra gyakorolt hatását. 

Milyen eredményt várnak el a fenntarthatóság oktatásától?

A célunk az volt, hogy a fiataloknak a saját nyelvükön, a mindennapi életből vett példák alapján magyarázzuk el az emberi civilizáció Földünkre gyakorolt hatását, és hogy az egyén milyen magatartással tud tenni azért, hogy megóvja bolygónk jövőjét. Mindezt a komplex rendszerek és az összefüggések bemutatásával oktatjuk, kerüljük a szélsőséges megállapításokat és a riogatást, tapasztalataink szerint a diákok is elutasítják a szélsőségeket, viszont nyitottak a rendszerszemléletre. Nem akarok nagy szavakat használni, de a fenntarthatóságot tanítani majdnem annyit jelent, mint az életet tanítani a maga komplexitásában. Azonosulni kell egy újfajta értékrenddel, egy megváltozott jóllét (well-being) fogalommal, és fel kell készülni az ehhez szükséges napi rutinok átalakítására.

(Borítókép: Szabó Réka/Index)