A hazai választási kampány mellett az elmúlt negyedév más alapvető politikai problémáinak értelmezését is meghatározta, hogy az orosz–ukrán konfliktust az egyes választói csoportok hogyan ítélik meg.
Az IDEA Intézet eredményeiből látható, hogy a háború kirobbanása miatt a kormánypárti szavazók többsége (49 százalék) az Egyesült Államokat, és mindössze 3 százalékuk Oroszországot teszi felelőssé, amely államot az Európai Unió egységesen agresszorként kezeli.
Az ellenzéki szavazók esetében Ukrajna vagy az Egyesült Államok kevéssé szerepelnek a megnevezett felelősök között. A Mi Hazánk támogatói esetében a válaszok mintázata a kormánypárti szavazókéhoz hasonlatos.
A magyar kormány jó ideje „békepártiként” különbözteti meg magát atlanti vagy uniós szövetségeseihez képest, ami a kutatás eredményeiből is tükröződik. A kormánypárti szavazók és a Mi Hazánk támogatói között ebben az esetben is kiemelkedően magas az Egyesült Államokat (47-36 százalék) és Ukrajnát hibáztatók aránya (11-19 százalék).
A HÁBORÚS IDŐSZAK KONFLIKTUSAI JELENTŐSEN BEFOLYÁSOLTÁK A FOGYASZTÁSI SZOKÁSOKAT ÉS A PÁRTPREFERENCIÁK SZERINT KIEMELT EGZISZTENCIÁLIS VESZÉLYFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSÉT IS.
Az IDEA Intézet augusztus elején készített kutatásából kiderül, hogy minden szegmensben a megélhetési költségek növekedése jelentette a legkomolyabb problémát. A Mi Hazánk támogatói félnek ettől a legjobban (75 százalék), őket követik a kormánypártiak (65 százalék) és az ellenzéket támogatók (44 százalék).
A kormánypárti és a Mi Hazánk szavazóival szemben az ellenzéki tömb támogatói az orosz nukleáris fegyverhasználat veszélyét jelölték meg második legfontosabb kockázatnak (21 százalék). A kutatás további eredményei a 24.hu cikkében olvashatók.
(Borítókép: Egy nő törmelékek között sétál Mariupolban 2022. augusztus 21-én. Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters)