Érdekes kérdésben feszülnek egymásnak a kormányhivatalok és a bíróságok, köztük az Alkotmánybíróság a csed összegének megállapítása miatt. Azoknak a kismamáknak ugyanis, akik a gyerek születését megelőzően munkahelyet váltanak, és magas, bejelentett fizetésük van, a kormányhivatal a nekik járó összegnél jóval alacsonyabb csedet ítél meg. Teszi mindezt annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság is többször kimondta, hogy rosszul értelmezi a jogszabályokat – közölte a Niveus Consulting Group.
A csecsemőgondozási díj (csed) a gyermek születése esetén járó családtámogatási forma. Ez az a támogatás, amelyet először kap meg a család. A szülő nő csedjogosultsága ugyanis legkésőbb a gyermek születésének napjával nyílik meg, és hat hónapig jár. A csed előfeltétele a kismama bejelentett munkahelye. Ha ez a feltétel teljesül, akkor elvileg a fizetéssel azonos összegű csedet kellene kapnia a családnak.
Ez általában nem is jelent problémát. A vita csak akkor merül fel, ha a várandósság ideje alatt munkahelyet vált a csedre jogosult nő. A csed összege ugyanis nagyban függ attól, hogy a szülést megelőzően mennyit és mikor dolgozott a kismama. Ezen múlik, hogy pontosan milyen fizetést vesznek figyelembe a csed összegének meghatározásakor
– mondta Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.
Ugyanis ha egy kismama a szülést megelőző 120 napon belül munkahelyet vált, akkor a kormányhivatal ezt úgy tekinti, mint a folyamatos biztosítási idő megszakítását, és ilyen esetben csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt veszi figyelembe a jogosultság vizsgálatakor. Ezért ezt
úgy veszik, hogy nem volt meg a 120 napi folyamatos biztosítás, és a CSED összegét nem a tényleges bejelentett fizetés alapján, hanem a minimálbér kétszerese alapján állapítják meg.
A Niveus Consulting Group szerint a kormányhivatal álláspontja ráadásul teljesen nyilvánvalóan téves. Az egészségbiztosítási törvény ugyanis nem tekinti a biztosítási idő megszakításának a munkahelyváltást.
Egyértelmű a jogszabály, hogy attól még, hogy a kismama munkahelyet váltott, a biztosítási jogviszony folyamatos marad, feltéve, hogy a két munkaviszony között nem telik el 30 nap.
A hibás jogértelmezés miatt a kormányhivatalt a rendes bíróságok, így a Kúria, de még az Alkotmánybíróság is többször elmarasztalta. Az Alkotmánybíróság 2019-es döntése kimondta, hogy a csed alapjának meghatározásakor nemcsak a szüléskor éppen meglévő munkaviszonyban eltöltött időszakot kell vizsgálni, hanem a megszakítás nélküli biztosítási jogviszonyban szerzett teljes jövedelmet is.
Az adótanácsadó cég hangsúlyozza, hogy a kúriai és alkotmánybírósági döntések ellenére a mai napig hibás döntéseket hoz a kormányhivatal akkor, ha a szülés előtt munkahelyet váltó kismama csedjogosultságát kell megállapítania.
Mivel a bírói, alkotmánybírósági gyakorlat teljesen egyértelmű, ezért aki hasonló problémába fut bele, annak mindenképpen érdemes kérnie a csedhatározat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított harminc napon belül a bíróságtól, mert teljesen egyértelmű a gyakorlat, csak a kormányhivatal nem hajlandó azt tudomásul venni – áll a közleményben.
(Borítókép: Daniel Berehulak / Getty Images)