Akár 6100 haláleset is megelőzhető lett volna a koronavírus-járvány negyedik és ötödik hullámában Magyarországon, ha az érintettek teljesen vagy emlékeztető oltással lettek volna beoltva. Erről hét szakértő publikált nemrég egy közös tanulmányt.
Összesen 6097 olyan haláleset volt a koronavírus a tavaly őszi negyedik (delta) és az ötödik (omikron) hullám januári felfutó szakaszában, amely megelőzhető lett volna akkor, ha az elhunyt oltatlan fertőzöttek teljesen, vagyis emlékeztető oltással együtt lettek volna beoltva – szemlézett a Portfolio egy hét szakértő által jegyzett közös tanulmányt.
365 670 regisztrált fertőzött adatainak vizsgálata alapján a szakértők megállapították, hogy a delta-hullám idején 90-95 százalékkal, míg az omikron-hullám 80 százalék körül csökkentette a a koronavírussal összefüggő halálozás kockázatát a teljes oltottság.
A védőoltások jelentősége a 18 éven felüli népesség Covid–19-cel összefüggő megbetegedési és halálozási kockázatának csökkentésében Magyarországon, 2021. augusztus 16. és 2022. február 6. között című publikáció elsődleges célja az volt, hogy bemutassa
Az indoklás szerint azért ezt az időszakot vizsgálták, mert ekkorra már az emlékeztető oltások is kifejthették aktív védőhatásukat.
Azt is megállapították, hogy 2021 májusának végéig a felnőtt lakosság közel 60 százaléka kapott legalább egy oltást, míg 2022. február 6-ig a felnőtt lakosság 72 százaléka kapott legalább egy dózist, 45 százaléka pedig emlékeztető oltást, mindezt korcsoportonként eltérő arányban.
Összesen 365 670 fertőzöttet vontak be az elemzésbe, akiknek 51 százaléka a negyedik, 49 százaléka az ötödik járványhullámban volt fertőzött laboratóriumi módszerrel megerősített módon. A vizsgált fertőzöttek 2,2 százaléka, összesen 8089 fő halt meg.
Az említett időszakban 111 756 megbetegedés és 1251 haláleset történt a teljesen oltottak között, míg az oltatlanoknál 253 914 megbetegedést és 6838 halálesetet jegyeztek fel.
Az oltás hatásai alapján a tanulmány azt írja: a negyedik járványhullámban
tizenhatszor nagyobb valószínűséggel betegedtek meg a 18 és 69 év közötti oltatlanok a teljesen oltottakhoz képest. Ez a kockázat 8–14-szeres volt a 70 év felettiek körében. A 18–79 éves oltatlanok 32-szer nagyobb eséllyel haltak meg, mint a teljesen oltottak.
A 80 év felettieknél ez a kockázat tizenhétszeres volt. Mint írják, az ötödik járványhullám idején a megbetegedési kockázatokban csökkent a különbség a negyedik járványhullámhoz képest.
A tanulmányból az is kiderül, hogy a teljesen oltottak relatív halálozás kockázata az oltatlanokhoz viszonyítva 2021. november elejétől 2022. január közepéig nem érte el a 10 százalékot, az időszak nagy részében ugyanis 5 százalék körül mozgott. Ez az arány ezt követően is csupán 20–24 százalék közötti volt.
A szerzők azt is megjegyzik, hogy ha a vizsgált időszakban teljesen beoltották volna az oltatlanokat, és nem lett volna más eltérés a jellemzőikben az életkoron túl, akkor a 6626 haláleset helyett körükben csak 529 halálozás fordult volna elő.