A hazai meteorológiai mérések egyik legfontosabb szolgáltatói a légköri szondák. Ezek a speciális léggömbök emelkedés közben a felsőbb légrétegekből küldenek adatokat rádiójellel. 

Naponta hány alkalommal, hol engedik fel ezeket a léggömböket?

Általában napi két alkalommal történik felbocsátás Budapesten és Szegeden. Különleges helyzetekben, így augusztus 20-án is a nemzetközi szabványok szerinti (éjféli és déli) felbocsátás mellett még egy rendkívüli (reggeli) felbocsátás is történt. 

Meddig szolgáltat megbízható adatokat felengedve? Mi befolyásolhatja a működését?

A szondák igen megbízhatóak, téves adatokat ritkán közölnek, viszont az elsodródásuk több száz kilométer is lehet a magaslégkörben, így az általuk szolgáltatott információ, bár helyes, nem a felbocsájtás helyére vonatkozik. Sokszor a Magyarországról felbocsájtott szondák végül Szlovákia, Románia vagy Szerbia felső légrétegét képesek csak elemezni, míg a Bécsből vagy Grazból felbocsájtott léggömbök adatai egészíthetik ki az adatsort.

Mekkora költséggel jár egy ilyen ballon működtetése?

A pontos költségekre nincs rálátásunk, mivel itt a léggömbön és a ráakasztott szondán kívül a feleresztéshez szükséges gáz, illetve humánerőköltséggel is számolni kell. A felbocsátás legjelentősebb költségei az egyszer használatos, közel 10 méteresre táguló ballon, maga az (elvesző, leeső, megsemmisülő) szonda, de a vétel költségei is hozzáadódnak, ez több tíz-százezer forint is lehet felbocsátásonként.

A radarkép mellett milyen nemzetközi adatokat vesznek figyelembe?

A nemzetközi előrejelző központok által futtatott modellek számos forrásból használnak fel adatokat, így az európai felszíni mérések mellett radarok, műholdak, repülőgépek, ballonok, hajók, tengeri bóják, de még tengeri emlősök testére kötött szenzorok adatai is bekerülnek az előrejelzésbe.

Milyen számítások előzik meg egy jelentés kiadását?

A középtávú (néhány órától néhány napig terjedő) előrejelzések jellemzően időjárási modellek alapján készülnek. Ezek a modellek a földfelszín és a légkör egy egyszerűsített mását tartalmazzák, melyekbe a mért adatokat betáplálva az ismert fizikai egyenletek segítségével a várható jövő numerikus módszerekkel kiszámítható. Fontos látni ugyanakkor, hogy – főként a magaslégkörről – kevés mérésünk van, és ez a számítások pontosságára is hatással van. A meteorológus szakember végül a különböző számítások eredményeit áttekintve felállít egy, legvalószínűbbnek tartott forgatókönyvet. Maga az előrejelzés kiszámítása többórás feladat, ezek kiértékelése és kommunikálása pedig szintén hasonló nagyságrendű időt igényel.

Van 100 százalékos időjárás-előrejelzés? Mennyire lehet hinni a hosszú távú prognózisoknak, ha 24 órán belül is van bizonytalansági faktor?

Fontos megérteni, hogy a meteorológia nem olyan egzakt tudomány, mint a matematika, amikor van X ismeretlenünk, és Y egyenletünk, és ezek majd – ha jó szakemberek dolgozzák fel – adnak egy megingathatatlanul biztos eredményt. A legnagyobb probléma az, hogy egyszerűen túl kevés a rendelkezésre álló adat, azoknak túl kicsi a tér- és időbeli felbontása, az adatforrások nem homogének, és a mindennek feldolgozására rendelkezésre álló idő- és számítási kapacitás véges. 

Mindemellett kijelenthető, hogy a beválási arányok az időtáv mellett nagyban függnek az időjárási helyzettől is. Az eseménytelen, anticiklonáris helyzetben jellemzően megnő a beválás, míg a mediterrán ciklonos, konvektív helyzetekben (mint amilyen augusztus 20-án is volt) jelentősen nő a bizonytalanság.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombat estére 85 százalékos bizonyossággal viharos erejű széllökéseket és zivatarokat prognosztizált. Mit gondolnak, hogy miért nem vált be az előrejelzés?

A tudomány részletes esettanulmányokkal fogja vizsgálni az említett napot. Az eredmények fényében javaslatot fog tenni arra, hogy milyen célzott mérésekkel vagy modellezési megoldással tudja az ehhez hasonló időjárási helyzetekben növelni a beválást.

Önök mit láttak adataikból, milyen időjárás várható az augusztus 20-i tűzijáték idejére? 

Az általunk felhasznált időjárási modellek jelentős része egy csapadékzóna kialakulásával számolt a késő délutáni, esti órákban a középső országrészre. Ennek elmaradása feltehetően egy magaslégköri kiszáradáshoz köthető, melyről a modellek a kevés magaslégköri mérés miatt nem szereztek tudomást. Ez azonban még további esettanulmányozást igényel.

Mekkora az állandó bizonytalansági ráta jelentéseikben?

Mint említettük, ez nagyban függ a mindenkori időjárási helyzettől. Jellemzően a leszálló légmozgással járó, csapadékszegény helyzetek tartósabb fennállása könnyebben becsülhető, ahogy egy gyorsan mozgó hidegfront érkezése is ma már néhány óra pontossággal becsülhető. Egy, a Kárpát-medence felett örvénylő ciklon bizonytalan mozgása ugyanakkor komoly kihívás elé állítja a legfejlettebb előrejelzési módszereket is.

Eltérő szakmai álláspontok

Allaga Tamás, az RTL-nek nyilatkozó meteorológus szerint az augusztus 20-ai téves időjárás-előrejelzés egyik oka az lehetett, hogy az említett légköri szondákból a Magyarországon alkalmazott napi kettő kétszeri felküldése kevés a pontos adatszolgáltatáshoz. Szombaton a hideg légörvény, amely meghozta a rég várt esőt, hirtelen kettészakadt, de ez a mérésekből nem derült ki. „Az igazán pontos analízishez és előrejelzéshez ennél sokkal több lufira lett volna szükség” – fogalmazott. 

Az OMSZ egykori radarmeteorológusa, Dombai Ferenc augusztus 22-én úgy reflektált Facebook-posztjában az eseményekre, hogy szakmai tévedés történhetett. „Ekkora előrejelzési melléfogásnak 12 órán belüli időszakban szakmai okai vannak, különösen úgy, hogy 85 százalék felett valószínűsítették az előrejelzést” – írta.

Németh Lajos nyugdíjas meteorológus az Indexnek úgy fogalmazott, a szakmában vágyálom a 100 százalékos időjárás-előrejelzés, bár sokkal precízebb prognózisok születnek, mint 20-30 évvel ezelőtt, de a világon nincs olyan sűrű mérőhálózat, hogy minden változó tényezőt előre teljes bizonyossággal le lehessen modellezni.

Ha több mérés van, pontosabbak az adataink, de egy gyorsan változó légköri környezetben a ballonok számának növelése sem jelentett volna megoldást. Több időt kellett volna hagyni szombaton a jobb előrejelzésre, 17-19 órakor valósabb képet kaptunk volna az este várható időjárási eseményekről

– mondta el Németh Lajos, majd felidézte, hogy 2007. augusztus 20-án 19 órakor még villámlott, felhőszakadás volt, de este 21 órakor még meg lehetett tartani a tűzijátékot. 

Pártai Lucia megkeresésünkre elmondta, hogy pont dolgozott a mostani augusztus 20-ai időjárási szituációban, az Eumet meteorológusaként készített Gödöllő számára a nemzeti ünnepre időjárási prognózist.

Már szombat reggel láttuk, hogy estére elvonul a vihar, de mi több modellt használunk, az angolt és az amerikait egyszerre, és ezeket vetjük össze. Folyamatos elemzésünk alapján Pest megyében már nem, csak a Balaton keleti medencéjében és a Tisza felső szakaszánál számítottunk szombat este zivatarra. Ezért is lepődtünk meg, hogy Gödöllőn is elhalasztották az esti tűzijátékot, Gémesi György polgármester szerint az operatív törzs budapesti programról való döntését követték

– mondta el a meteorológus, majd hozzáfűzte, hogy ez még mindig jobb forgatókönyv volt, mint a 2006-os, amikor a lakossághoz el sem jutottak a tűzijáték idejére előrejelzett viharról a figyelmeztetések. Egyes emberek telefonjára mégis megérkezett még az esemény előtt az erről szóló üzenet, ugyanis az egyik hazai mobilszolgáltató Pártai Luciáék prognózisát vette figyelembe.  

(Borítókép:  Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) egyik munkatársa az OMSZ Kitaibel Pál utcai központjában Budapesten 2019. január 24-én.  Fotó:  Balogh Zoltán/MTI)