A 287/2022. kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt egyebek mellett felfüggesztik a tarvágás tilalmát magas természetességű állami erdőkben is, valamint az akácosok mintájára eltörlik a tölgy- és bükkerdők kötelezően alkalmazandó vágáskorát. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen szabályok vonatkoznak a fakitermelésre.

Egységes szabályok vonatkoznak a fakitermelésre?

Nem. A fakitermeléskor megkülönböztetjük a fásításban és a nyilvántartott erdőterületen történő fakitermelést. Minkét esetben más-más szabályokat kell alkalmazni.

Mi számít erdőnek?

Az erdő elsődlegesen az a terület, melyet az erdészeti hatóság az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként tart nyilván, függetlenül attól, hogy a földrészletet adott időpontban faállomány borítja vagy valamely élő, esetleg élettelen alkotóelem átmenetileg hiányzik.

Erdőnek minősül minden olyan terület is, amely nem szerepel az Adattárban, de megfelel a törvényben megfogalmazott területi és állományszerkezeti követelményeknek. A szabályozás segítségével minden területről egyértelműen eldönthető, hogy egy adott időpontban erdőnek minősül-e, így kiterjednek-e rá a törvény előírásai.

A legegyszerűbben a mindenki által elérhető Országos Erdőtérkép segítségével eldönthető, hogy az adott területen található faállomány erdőként szerepel-e az Országos Erdőállomány Adattárban. A térképről leolvasható az erdő azonosítója is (község, tag, erdőrészlet). A területileg illetékes erdészeti igazgatóság és erdőfelügyelő az elérhetőséggel együtt megtalálható a NÉBIH EI honlapján.

Az Országos Erdőállomány Adattárban nem szereplő erdő esetében kérni kell az önerdősült terület nyilvántartásba vételét szabad rendelkezésű erdőként a területileg illetékes erdészeti hatóságtól. A nyilvántartásba vétel után a tervezett kitermelést előre be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.

Ami nem számít erdőnek, de fák találhatók a területen, az a fásítás?

Igen. Minden fával, bokorral borított külterület fásításnak nevezhető. Az erdő kritériumrendszerének nem megfelelő fával borított területek valamennyi típusára egységes szabályozás kialakítása indokolt. A szabályozás elsősorban az erdővédelmi szempontok érvényre juttatására és a kitermelendő faanyag eredetigazolása miatt szükséges.

Mi számít fásításnak?

Az erdőtörvény szerint fásításnak számít az erdei fafajból vagy fafajokból álló egyes fa, jellemzően vonalas kiterjedésű fával borított terület, ahol az állományon belüli egyes fák, és a terület kisebb kiterjedése szerinti szélső fák egymástól mért tőtávolsága átlagosan nem nagyobb húsz méternél. Ezeket fasornak nevezzük

Az ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább ötven százalékban fával borított területen lévő fák összességét facsoportnak hívjuk.

A fás legelő olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák koronavetülete egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed.

Fásítás minden olyan területen lehet ami külterület vagy egykori zártkert.

Az erdőállomány adattárban nem szereplő fásítási területekre milyen fakitermelési szabályok vonatkoznak?

A földhivatali nyilvántartásban a fásított területen kell, hogy legyen érvényes bejegyzett földhasználó. A földhasználó jogosult bejelenteni a fásításban végzett fakitermelést. Ha nincs földhasználó, akkor 1/1 tulajdon esetén a tulajdonos is bejelentheti a fakitermelést.

Ebben az esetben a fakitermelés útja – a szabad rendelkezésű erdőkhöz hasonlóan – lényegesen egyszerűbb. A tervezett fakitermelést előzetesen be kell jelenteni a területileg illetékes erdészeti hatóságnak. Ez a NÉBIH honlapján elérhető bejelentés fásításban tervezett fakitermelésről megnevezésű formanyomtatvánnyal történik, amelyet két – védett természeti terület esetén három – példányban kell kitölteni és beküldeni. A nyomtatványt a hatóság ellátja az ellenjegyzésével, és az egyik példányt visszaküldi a kérelmezőnek. Ez az irat szolgál igazolásul a fakitermeléshez, amely a kézhezvétel után megkezdhető. Ennek a tevékenységnek a végén nem kell lejelenteni az elvégzett munkát. Adott bejelentés csak adott évre vonatkozik.

Bárki végezhet fakitermelést az erdőterületeken?

Nem. A nyilvántartott erdőterületen jogszerűen csak a regisztrált erdőgazdálkodó, vagy akinek az erdőgazdálkodó engedélyt ad, vagy akivel szerződést köt, az végezhet fakitermelést. Ebből következik a fő kritérium, hogy legyen a területen bejegyzett erdőgazdálkodó.

Erdőgazdálkodó lehet a terület tulajdonosa, vagy tulajdonostárs, de akár kívülálló, harmadik személy is. A kívülálló személy megbízásának alapja lehet haszonbérleti szerződés, erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés, feles bérleti szerződés vagy szívességi földhasználati szerződés. Az erdészeti igazgatóságok további segítséget nyújtanak az ügyintézéshez.

Az erdőgazdálkodónak a szakszerűség biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet kell alkalmaznia.

Ha jogosult vagyok fakitermelésre, a vágás előtt milyen teendőim vannak?

A fakitermelés első lépése, hogy azt be kell jelenteni az erdészeti hatósághoz, amely azt vagy engedélyezi, vagy korlátozza. Védett területen a Zöldhatóság is beleszólhat az engedélyezési folyamatba. Az érvényes bejelentésre az erdészeti hatóságnak 30 napja van reagálni.

Ezután adja be az erdőgazdálkodó a műveleti lapot, mely a terepi munkavégzés bizonylata. Ezen kell megjelölni a fakitermelés várható időtartamát, a kitermelni tervezett famennyiséget.

A terepi munkavégzés csak műveleti lap birtokában folytatható. Ez lesz később a szállítás alapbizonylata, majd ez alapján lehet a munkákkal elszámolni a hatóság felé.

Fakitermelés közben magamnál kell tartanom az engedélyeket?

Igen. A fakitermelést végzőnek magánál kell tartania a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó által kiállított okiratot és a jogosult erdészeti szakszemélyzet által kiadott erdőgazdálkodási műveleti lapot vagy annak másolatait.

Az erdőgazdálkodó vagy megbízása alapján a jogosult erdészeti szakszemélyzet az erdőből kitermelt faanyag származásáról a szállításhoz köteles igazolást kiállítani. Ez a szállítójegy, a szállítás csak ennek a kíséretében történhet.

Mi számít illegális fakitermelésnek?

Erdőgazdálkodó hiányában jogszerű fakitermelés nem folytatható. Minden olyan fakitermelés, ami nem ment át az engedélyezési eljáráson, engedély nélküli illegális fakitermelésnek minősül.

Kit ér kár, ha egy területen illegális fakitermelést folytatnak?

Az engedély nélküli fakitermelések esetében az osztatlan közös területeken az összes tulajdonostársat kár éri, hiszen az ő jogos tulajdonuk veszik el a falopás miatt.

Egyszemélyes tulajdon esetén szintén a tulajdonos kára a fakitermelés.

Hogy számítják ki az okozott kárt?

A kár mértéke a kitermelt famennyiség nettó értéke, de a tulajdonos egyéb viszonyai miatt a fa eszmei értéke is képezheti a kár alapját. A kár értelmezhető zöldkárként és hozamszámításon alapuló kárként egyaránt.

Milyen jogszabályok vonatkoznak a fakitermelésre és hogy szankcionálják a fatolvajokat?

A fakitermeléseket az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény, közkeletűbb nevén az Erdőtörvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet részletesen szabályozza.

A szabályok be nem tartása esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodóra, illetve az erdő tulajdonosára bírságot szab ki, amelynek összege a kitermelt faanyag után köbméterenként 20 000 forint. Amennyiben a fenti előírásokat megszegő személy nem erdőgazdálkodója, illetve nem tulajdonosa az adott erdőterületnek, akkor az erdővédelmi bírság összege 30 000 forint köbméterenként.

A jogosulatlan fakitermelést végző szabálysértést követ el. A szabálysértésért kiszabott pénzbírság legalacsonyabb összege 5000 forint, de elérheti a 150 ezer forintot is.

A fakitermelések legfontosabb és legalapvetőbb szabályairól az illetékes Erdészeti Igazgatóságnál, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján is információhoz lehet jutni.

(Borítókép: Faludi Imre  / MTI)