Hajnal Miklós szerint most egy különleges helyzetben vagyunk közéleti és társadalmi szempontból. Sokan azért szavaztak a kormánypártokra, mert azt mondták, hogy nem lesz adóemelés, és megmarad a rezsicsökkentés, „ezek a dolgok alsó hangon inognak, sőt, sokszor magukra is cáfoltak”. A Momentum politikusa a fő problémának a bizonytalanságot tartja, hogy az emberek nem tudják, mi lesz egy hónap múlva. A világ kiszámíthatatlanságát megértik, de amikor „azt látja az ember, hogy a saját kormánya is elkezd kiszámíthatatlanul kormányozni”, akkor az rengeteg embernek okoz kihívást.

Dömötör Csaba azzal nyitott, hogy a mostani esemény megcáfolja azt, hogy nincsenek közéleti viták. Az államtitkár szerint a választás előtt is egyértelmű volt, hogy a háború lesz a fő kérdés, hogy fenn tudják-e tartani a biztonságot, és milyen gazdasági következmények lesznek. A fő csomópontok közé sorolta a háborús szankciók kérdését is, mert azok a nehézségek, amelyekkel most szembesülnek, az „elhibázott szankciókkal” vannak összefüggésben. A kormánypárti és ellenzéki pártok között világos választóvonalat lát: a Momentum és más baloldali pártok a fegyverszállítás mellett foglaltak állást, az energiaárakban pedig az a baloldali álláspont, hogy a rezsicsökkentést visszavonták volna.

Hajnal Miklós a vitára vonatkozó kijelentésre azzal reagált, hogy a viták időzítése és minősége számít, „nem lehet ugyanazon a lapon említeni egy miniszterelnök-jelölti vitát a választások előtti héten, és azt, hogy augusztus végén a Balaton-parton vitázunk”. A momentumos képviselő nem gondolja, hogy Európában bárki a háború pártján állna, ahogy a magyar ellenzék is békét akar. Hajnal Miklós Magyarország biztonságának elsődleges garanciáját abban látja, ha a szomszédos országot nem Oroszországnak fogják hívni.

Dömötör Csaba tisztázta: a kormány álláspontja egyértelmű, eddig is elítélték az orosz agressziót, erről a parlamentben is megszavaztak egy határozatot. Hajnal Miklós közbevetette, hogy az ellenzék is támogatta ezt. Dömötör Csaba azzal folytatta, hogy Fekete-Győr András fegyvereket küldött volna Ukrajnába, az energiaszankciók kérdésében pedig egyedül voltak a hazai közéletben, a kormánypártok egyedül mondták, hogy olyan szankciókra nem kerülhet sor, amelyek nekünk jobban fájnak, mint az agresszornak, miközben egy baloldali képviselő azt közölte, hogy el kell zárni a gázcsapot. Az államtitkár azt ajánlotta Hajnal Miklósnak: ha az energiaárak érdekében szeretne tenni valamit, akkor győzze meg a baloldali képviselőtársait, hogy álljanak a kormány mellé, amikor elutasítják a szankciókat.

Hajnal Miklós hangsúlyozta: amikor döntenek a parlamentben egy szavazás előtt, minden kérdésnél azt nézik, hogy mi Magyarország érdeke. Itt és most értik, hogy az olajembargó ügyében miért helyezkedett elutasító álláspontra a kormány.

Hol volt ez az állítás eddig?

– kérdezett közbe Dömötör Csaba.

Hajnal Miklós szerint azt a kérdést kell feltenni, hogy miért függünk ennyire Oroszországtól gázban és olajban. Ez európai szinten felvetendő kérdés, „de a magyar kormánynak ebben kiemelt felelőssége van”, mert bőven lett volna lehetőség a korrekcióra, a függés csökkentésére, így a szankciók is kevésbé fájnának. Az ellenzéki képviselő többek között nem érti, hogy miért nem lehet szélerőműveket építeni, és a napelemek telepítése miért most vált aktuálissá. Hajnal Miklós olyan szankciókat is lát, amelyeket védhetetlen módon akadályoz a kormány, például Kirill pátriárka kitiltásának ügye.

Dömötör Csaba leszögezte: a függőség nem a mostani kormány alatt alakult ki, már a 70-es, 80-as években kezdődött, de végig sok energiát fektettek a stabil ellátásba, interkonnektorokat építettek, hosszú távú gázszerződést kötöttek, az áramtermelésben 2014 óta jelentősen emelkedett a napenergia aránya.

Azt állítani, hogy nem tettünk semmit, egész egyszerűen nem állja ki a valóság próbáját.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a Momentum olyan baloldali szövetséghez csatlakozott, amely korábban privatizálta az energiaszektort, eladták a szolgáltatókat és gáztározókat, amelyek nélkül most nem lennénk abban a helyzetben, hogy magunk döntsünk a saját ellátásunkról.

Hajnal Miklós azzal kontrázott, hogy Csák János, aki most miniszterként a kormány tagja, még a Mol vezetőjeként közreműködött abban, hogy olajmezőket adjanak el.

A ti kormányotokban vannak olyan emberek, akik ebben részt vettek. Engem megpróbálhatsz összemosni olyan emberekkel, akik a korábbi kormányokban tagok voltak, de én akkor iskolába jártam

– tette világossá Hajnal Miklós, hozzátéve: értékalapon nem tartja jó dolognak, ha a Mol olajmezőket ad el.

A paksi bővítésről

Dömötör Csaba úgy látja, az ellenzék álláspontja nem változott, majd idézte Szabó Szabolcsot, aki arról beszélt, hogy az olajembargóról az EU dönt, amit mindenkinek el kell fogadnia, Cseh Katalint, aki szerint az európai partnerekkel kell meghatároznunk, hogy mennyiért kapjuk a gázt, „erről van már tapasztalatunk” – jegyezte meg Dömötör Csaba, végül Donáth Annát is idézte, aki a Paks 2-es beruházás leállítására szólította fel a kormányt, pedig a paksi atomerőmű az olcsó áram biztosítéka. Dömötör Csaba „dobott egy hátast”, amikor egy-két ellenzéki képviselő azt kérdezte, hogy hol van már Paks 2, miközben korábban tüntettek ellene.

Hajnal Miklósnak a nemzeti szó nem számít vörös posztónak. „Na, akkor már csak a politikátokat kell megtölteni tartalommal” – szúrt közbe Dömötör Csaba. A momentumos politikus azt viszont nem tudja elfogadni, hogy a nemzeti szó használatával „olyan vállalhatatlan dolgokat, mint a trafikmutyit, beszínezik. Az, hogy a dohánybolt nemzeti, kinek dobogtatja meg a szívét?”.

Hajnal Miklós szerint lehet beszélni Paks 2-ről, de kiemelte: nem csak a Roszatom tud atomerőművet építeni, nem csak orosz hitelből lehet építeni, és nem csak orosz fűtőanyagot lehet használni. A beruházással kapcsolatban az elsődleges problémának az orosz függőséget nevezte, de azt elismerte, hogy az atomenergiára jelenleg rá van szorulva Magyarország, a paksi termelés az energiaellátás jelentős részét teszi ki. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy atomerőmű ötvenéves befektetés, ezért fel kell tenni a kérdéseket: kitől akarunk ötven éven keresztül függeni? A következő ötven évben lesz-e olyan más, akár megújuló energiaforrás, ami ki tudja váltani az atomenergiát? Dömötör Csaba úgy látja, ha Hajnal Miklós bizonyos körülmények között támogatja az atomenergiát, ha nem az oroszok építik az atomerőművet, akkor kisebbségben van a baloldalon, mert ott élből ellenzik az atomot, ráadásul anélkül, hogy az alternatíváról beszélnének.

Az uniós forrásokról

Hajnal Miklós úgy gondolja, nemzeti érdek, hogy a magyar emberek megkapják az uniós forrásokat. Kifejtette: a vita arról szól, hogy a kormány mennyire átlátható, tiszta, elszámoltatható módon kezeli az uniós forrásokat, mert az elmúlt 12 évben rengeteg olyan példa volt, hogy uniós forrásokkal való visszaéléseket tapasztaltak. „Nem gondoltam volna, hogy Cseh Katalin cégének ügyét te hozod fel” – vetette közbe Dömötör Csaba. Hajnal Miklós szerint ebben pont nem bizonyítottak semmilyen visszaélést, az igazságszolgáltatás mindenkiére vonatkozik, és akkor van baj, ha találnak is valamit, mint például az Elios-ügyben.

A momentumos politikus azt is problémának nevezte, ha az illetékes hatóság le sem folytatja a nyomozást, vagy nem emel vádat. A Varga Judit által beterjesztett javaslatot jó dolognak tartja – itt írtunk róla bővebben –, ami szolgálja a bíróság függetlenségét, de azt nem érti, hogy ehhez miért kellett tizenkét év. Dömötör Csaba szerint arról vitatkozni, hogy ki kapott megbízást, és ki nem, azért lehetséges, mert már átláthatóság van, de azoknak az idején, akikkel a Momentum összefogott, nem így volt.

Az államtitkár nem tud nem arra gondolni, hogy Hajnal Miklós is szeretné a források megérkezését, miközben Brüsszelben ellene kampányolnak. Hajnal Miklós azt is jó dolognak tartaná, ha az önkormányzatok több uniós forrással gazdálkodhatnának, de Dömötör Csaba érti „a játékot, hogy vannak baloldali hídfőállások, ezért szeretnék, ha nem a kormány döntene”.

A vita legvégén Dömötör Csaba többek között arra kérte Hajnal Miklóst: „ha magyarok millióinak van egy álmuk, hogy legyen egyszer Magyarországon olimpia, akkor ne ti legyetek az elsők a sorban, akik ezt az álmot szétlövik”. Hajnal Miklós így reflektált: „ha most még fejetekben van az olimpiaszervezés, gondoljunk bele, mekkora terhet jelentene most ennek a gazdaságnak háromezer milliárd forint”. Rétvári Bence és Márki-Zay Péter vitájáról itt számoltunk be.

(Borítókép: Tranzit / Facebook)