A tanszerek ára is 30 százalékkal emelkedett az elmúlt évhez képest, ami a papíráruk esetében elérheti az 50 százalékot. Bár tornazsákot, tolltartót vagy iskolatáskát nem kell minden évben vásárolni a szülőknek, sokan már nem tehetik meg, hogy az iskolakezdés legnagyobb költségét jelentő termékekből újat vásároljanak. A hátrányos helyzetű térségekben élők és a nagycsaládosok is így próbálnak kijönni a tanévkezdés mára egyre szűkösebbnek tűnő büdzséjéből.
Az SOS Gyermekfalvak nevelőszülői hálózatához Budapesten, Pest megyében, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Vas vármegyében közel 50 településen 110 nevelőszülő és 250, állami gondozásban élő gyermek tartozik. A fővároson kívül a legtöbb családjuk Kecskemét, Orosháza, Kőszeg környékén él. „Ebből adódóan látjuk, hogy fejlett és fejletlen régiók között milyen különbségek vannak, visszajelzéseik alapján az elmúlt 3-4 évben egyre nehezebben jönnek ki a gyermekgondozásra kapott összegekből, amelyek évek óta nem emelkednek, miközben egyre jelentősebb az inflációs nyomás” – fogalmazott Kiss Gergely, az alapítvány ügyvezető igazgatója.
Egy első osztályos gyermek beiskolázása nagyjából 30-50 ezer forintot tesz ki, két osztály között persze kisebb a költség, de felső tagozat vagy középiskola kezdetekor ismét nagyobb összeget kell kiadniuk a szülőknek. A sportaktivitásoknak, szakköröknek mind van eszközigénye. A hátrányos helyzetű régiókban, ahol nem lehet tömegközlekedéssel könnyen elérni az iskolát, ott a bejutásra is többet kell fordítani, bár még őket is védi a hatósági benzinárstop. Normál, különleges és speciális igényű gyermekeknél az ellátmány összege, amit a nevelőszülők kapnak a gyermek után, 40–50 ezer forint között mozog, ehhez még hozzáadódik a családi pótlék és a családpolitikai támogatások. A hátrányos helyzetű kistelepüléseken sok nevelőszülőnek nincs egyéb jövedelme, így egy gyermeket nagyjából hetvenezer forintból, kettőt százezer, hármat összesen 130 ezer forintból kénytelen ellátni.
Mi is érzékeltük, hogy ezt nehéz megoldaniuk, ezért tőlünk 10 százalék ellátmánykiegészítést és évi egyszeri, 50 ezer forintos fejlesztési támogatást kapnak gyermekenként. Ez a tanévkezdéskor segítséget jelenthet az egyre dráguló tanszerek beszerzéséhez, de már nem tudnak a gyermekek felzárkóztatásához szükséges korrepetálásra, logopédiára vagy gyermekpszichológusra költeni, amire korábban szűkösen, de módjukban állt
– fejtette ki az SOS Gyermekfalvak ügyvezetője. Egyben hozzáfűzte, hogy természetesen a köznevelési intézményekben a traumatizált gyermekek esetében az állami keretek között nyújtott felzárkóztató órák mennyisége kevésnek mondható, nem állnak rendelkezésre megfelelő számban szakemberek az ellátásukhoz.
„Olyan gyermekekről beszélünk, akiket el kellett venni szüleiktől elhanyagolás, családon belüli erőszak, a szülők szenvedélybetegsége miatt, vagy mert lemondtak róluk. Nevelőszüleikre óriási feladat hárul, ugyanis nemcsak a biztonságos környezetet kell megadniuk, hanem abban is segítik őket, hogy lelkileg stabil felnőttekké váljanak. Ahhoz, hogy ne termelődjön újra a vér szerinti családjukban halmozódó probléma, szükség van szakemberek támogatására is. A hálózatunkhoz tartozó nevelőszülők töretlen kitartása nélkül nehéz lenne a rendszert fenntartani, ugyanis a díjazásból épphogy kijönnek. Egy rendkívül nehéz feladatról beszélünk, ezért is évről évre csökken a hivatást választók száma, főleg a fővárosi és a nyugat-magyarországi területeken” – mondta Kiss Gergely.
Az iskolával kapcsolatos költségekről elmondta, hogy a családjaiknak is sokszor mérlegelniük kell, milyen szakkörökről, fejlesztésekről mondanak le, jut-e nyaralásra és táborokra. A rezsi-, élelmiszerár-emelkedések miatt a jövő évben már ez is egyre bizonytalanabb lesz. A jogszabály szerint a nevelőcsaládokban legfeljebb 6 gyermek élhet, saját és neveltek összesen.
Sokan már átvették a tankönyveket, a tanszerek beszerzésén is túl vannak. Az 5-6 gyermekesek vannak most a legnehezebb helyzetben, főleg, ha eltérő típusú iskolába járnak, mivel eltérő eszközökre van szükségük a tanulóknak
– ismertette az alapítvány képviselője.
Az SOS Gyermekfalvak a háború kezdete óta segíti az ukrán menekülteket, Magyarországon közel kétszáz férőhelyen biztosítanak szállást, de egyéb átfogó szolgáltatásokkal is segítik a menekült családokat. „A többség kapcsolatok, ismerősök segítségével továbbmegy más országba, pár napig, maximálisan 2-3 hétig, a papírjaik elintézéséig maradnak. Vannak olyan családok, amelyeknek nem volt hova menniük, róluk március eleje óta gondoskodunk” – részletezte Kiss Gergely, emellett kiemelte, hogy tanévkezdés idején minden iskoláskorú gyermek beiskoláztatásában próbáltak segíteni.
A Kárpátaljáról érkezett menekültek számára nincs nyelvi korlát, náluk a legnagyobb nehézséget a kötelező oltások kideríthetetlensége és az iskolai lemaradás jelentette. Van olyan, aki 11 éves, és egy osztályt járt ki eddig. Nagyjából 40 gyereket sikerült beíratni a közeli iskolákba. A csak ukránul beszélő gyerekek számára digitális eszközöket és széles sávú internetet biztosítunk, így be tudnak kapcsolódni az ukrajnai online oktatásba korábbi osztálytársaikkal együtt. Szabadszálláson fogyatékkal élő, ukrán ajkú menekült családoknak nyújtunk ellátást, az ő gyerekeiket is elsősorban helyi iskolákba írattuk be, ahol esetenként ukránul is beszélő pedagógusok, pszichológusok és fejlesztők segítik őket
– zárta az alapítvány ügyvezetője.
A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, Kardosné Gyurkó Katalin elmondása szerint a sokgyermekesek többsége nem hagyja utolsó pillanatra az iskolakezdéshez szükséges eszközök beszerzését. Több írószerboltba is ellátogattunk, hogy az árakról és trendekről tájékozódjunk, riportunkat itt olvashatja.
„A költségek attól is nagyban függenek, hogy mikor kezdjük meg ezeknek az áruknak a begyűjtését. A többgyermekesek már tapasztaltabbak ezen a téren, így főleg az egyre emelkedő árakat érzékelve az édesanyák fokozattan figyelnek az akciókra, amivel egyes termékeknél akár 15 százalékot is lehet spórolni” – fogalmazott a NOE vezetője, akinek általános, közép- és főiskolás gyermekei is vannak, így szülőként minden iskolarendszerben van tapasztalata.
Míg a felsőfokú oktatásban a digitális tananyagok miatt az én gyermekeimnek sokszor elég egypár spirálfüzet, tollak és egy bőrönd a hazautazáshoz, addig az elemi alsó tagozataiban sok egyéb kiegészítőre van szükség. A kisiskolások számára többfajta füzetet, számológépet, a technika- és rajzórákra például vízfestéket, színes ceruzákat és ollót kell szeptember 1-jéig beszerezni, ez gyerekenként nagyjából 25 ezer forintos kiadást jelent
– részletezte az ötgyermekes édesanya.
Gyurkó Katalin emellett azt is elárulta, hogy a nagycsaládosok visszajelzése alapján a legjelentősebb költséget elemiben az iskolatáska jelenti, amiből igen változóak az árak, egy jó minőségűt ritkán találni tízezer forint alatt, ami három gyerek esetén ugye már 30 ezer forint.
„Arról ritkán esik szó, hogy az általános iskolásoknál emellett utcai, benti, torna- és ünneplőcipőről is gondoskodni kell, amit életkorukból adódóan gyorsan kinőnek. Ismerünk olyan kisfiút, akinek egy nyár alatt három méretet is nőtt a lába. A gyerekcipők ára pedig a tavalyihoz képest olyan 20 százalékkal emelkedett” – említette a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, aki szerint most minden gyerekesnek nehezebb, ezért megnő a közösség ereje.
„A NOE 200 helyi szervezeténél jellemző ilyenkor, hogy jó állapotú kinőtt cipőket, táskákat ajánlanak fel a szülők egymásnak, ez jelentősen csökkenti az egyre növekvő anyagi kiadásokat. Emellett minden évben gyűjtünk egy hazai üzletlánc közreműködésével a nagycsaládosoknak tanszereket, tavaly 8500 gyermek iskolakezdését tudtuk ezzel támogatni. Most az is nagy segítség a szülők számára, hogy a családi pótlékot egy héttel hamarabb utalták, ezzel lehetőséget biztosítanak számukra, hogy hiányosságok nélkül tudják iskolába küldeni a gyermekeiket” – zárta a szervezet vezetője.
(Borítókép: Jens Kalaene / picture alliance / Getty Images)