Az Index egyik fórumán egymást érik a hozzászólások, amelyekben pórul járt megbízók panaszkodnak minősíthetetlenül eljáró építési vállalkozókra, akik nem vagy csak hibásan teljesítik megbízásukat, vagy nemes egyszerűséggel felszívódnak a felvett előleggel. A jogi lehetőségekről dr. Solt István egyéni ügyvédtől, az act legal Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértőjétől kértünk tájékoztatást.
Ablak- és redőnycsere. A régi redőnyt nemes egyszerűséggel ledobták a 3. emeletről a parkba, és otthagyták. Felszólítottam, hogy vigye el, rám csapta a telefont
– panaszkodott h.helén73 az Index Átvert az építési vállalkozó című topikjában. És ő már a 416. hozzászóló. Valóságos rémtörténetek olvashatók a fórumon építési vállalkozókról, akik rövid úton cserben hagyták a megbízóikat, vagy kókler munkát végeztek, de olyanokról is, akik csak felvették az előleget, majd felszívódtak.
Egy kislegény nevű fórumozó segítséget kért a többiektől, mert már harmadik éve hiába keres kivitelezőt. Tapasztalatai alapján három típusba sorolta az építési vállalkozókat:
Johann56 a joszaki.hu oldalról bízott meg egy szakembert.
Rendes fickónak tűnt, szerződést is írtunk az előleg kifizetéséről, de folyton elcsúsztatta a teljesítés határidejét. Nagyon idióta kifogásai voltak, úgyhogy jelentettem az oldalon, ahonnan törölték a profilját. Az ügyintéző hölgy rendes volt, mert vállalta, hogy tanúskodik a feljelentésnél. De ennyi.
Tényleg, mit tehet a megbízó, ha cserben hagyja őt az építési vállalkozó? – kérdeztükSolt István egyéni ügyvédet, az act legal Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértőjét.
Ha az építési vállalkozó nem a szerződésnek megfelelően végzi el a munkát, és ezért az hibás, hiányos lesz, vagy nem is fejezi be azt, esetleg meg sem kezdi, vagy késedelembe esik a teljesítéssel, akkor megszegi a vállalkozási szerződést, amiért felelősséggel tartozik a megrendelőnek – állította a szakértő, aki szerint a szerződésszegés mibenlétének a meghatározásánál alapvető problémát szokott jelenteni, hogy sok esetben nem kötöttek írásbeli szerződést, hanem a megrendelő és a vállalkozó csak egymás tenyerébe csapva állapodtak meg egymással, szóban megbeszélve a munka részleteit és a feltételeket.
Ez rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a megrendelőt, ugyanis egy későbbi jogvitában igényérvényesítő félként neki kell bizonyítania azt, hogy szerződés jött létre közte és a vállalkozó között, és annak tartalmát is.
Szóbeli szerződés esetén nagyon nehéz annak bizonyítása, hogy pontosan milyen munkát vállalt el a vállalkozó, milyen vállalkozói díj fejében és milyen határidővel. A jogvita tárgyától függően szükség lehet annak bizonyítására is, hogy a vállalkozó milyen minőségben, milyen anyagok felhasználásával, milyen anyagköltség-munkadíj díjmegoszlás mellett volt köteles teljesíteni a szerződés tárgyát. Ezek írásbeli szerződés hiányában szintén nehézkesen bizonyíthatók, ahogyan például az is, hogy a felek milyen feladatokat vállaltak, például kinek volt a feladata a helyszín előkészítése, munkára való alkalmasságának biztosítása vagy a takarítás a munka elkészülte után – mondta Solt István.
Ha a megrendelő a szerződés szempontjából fogyasztónak minősül (a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy), fogyasztóvédelmi probléma esetén a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhat – folytatta az ügyvéd, aki szerint
fogyasztóvédelmi problémának az tekinthető, ha a vállalkozás jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat szeg meg.
A fogyasztóvédelmi hatóság kérelemre vagy hivatalból jár el, vizsgálva a vállalkozás piaci magatartását fogyasztóvédelmi szempontból. A fogyasztó egyedi ügyét azonban nem bírálhatja el, azt a békéltető testület oldhatja meg. A fogyasztóvédelmi hatóság ebben az esetben átteszi a kérelmező ügyét a békéltető testülethez.
A békéltető testület, amelynek eljárása ingyenes, gyors és egyszerű, egyezséget próbál meg létrehozni a fogyasztó és a vállalkozás között, ennek hiányában pedig dönt az ügyben, ha az eljárás előfeltételeként a közvetlen egyeztetés a felek között nem vezetett eredményre.
A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett független testület. Hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A vállalkozásnak együttműködési kötelezettsége van, ami azt jelenti, hogy a békéltető testületi meghallgatásra a vállalkozás köteles válasziratot benyújtani, valamint a meghallgatáson a cég képviselője köteles megjelenni (feltéve, hogy székhelye, telephelye vagy fióktelepe az eljárást lefolytató békéltető testület szerinti megyében van), ellenkező esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki rá a fogyasztóvédelmi hatóság. Ha a meghallgatáson nem kell megjelennie, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.
A testület döntése a vállalkozóra nézve nem kötelező, csak ha kifejezetten elismeri annak.
A megrendelő a szerződésből eredő pénzkövetelését nem peres eljárásokban, például fizetési meghagyásos eljárásban, vagy ha annak előfeltételei (például a vállalkozó gazdálkodó szervezet, és a követelést felszólítást követően sem vitatja) fennállnak, felszámolási eljárásban is érvényesítheti a vállalkozóval szemben – magyarázta az ügyvéd. – Utóbbinak nagy előnye, hogy ha az eljárás megindul, a vállalkozó csak teljesítéssel szabadulhat a felszámolás alól. A teljesítése azonban nem jelent tartozáselismerést, és lehetősége van arra, hogy bíróság előtt követelje vissza az összeget.
A nem peres eljárások perré alakulhatnak, de a megrendelő közvetlenül is fordulhat bírósághoz a szerződésből eredő igényével. A bíróságtól a jogvita pontos tárgyától és a saját szándékától függően kérheti többek között, hogy a bíróság kötelezze a vállalkozót arra, hogy teljesítse a szerződést, hogy a hibát javítsa ki, megfelelően szállítsa le a díjat, vagy fizesse vissza a díjnak azt a részét, ami mögött nincs szerződés szerinti teljesítmény. Emellett a megrendelő kártérítést is követelhet, ha a vállalkozó szerződésszegéséből kára is keletkezett.
A bírósági eljárások hosszadalmasak és költségesek lehetnek, főleg, ha a perben olyan szakkérdés is felmerül, ami szakértő bevonását teszi szükségessé.
Ha a megrendelő a pert megnyeri, a követelésének megtérülése nem automatikus, a vállalkozó fizetőképességétől függ. Sok esetben a megítélt összeg nem vagy csak részben hajtható be a vállalkozón. Segíthet, ha a vállalkozó rendelkezik felelősségbiztosítással, amelynek a terhére a kár elszámolható, de ez meglehetősen ritka eset.
Ha felmerül annak a lehetősége, hogy a vállalkozó nem egyszerűen csak megszegte a szerződést, hanem bűncselekményt is megvalósított, például feltehető, hogy soha nem is állt szándékában a munka elvégzése, csak a vállalkozói díjat vagy annak egy részét akarta megszerezni, ezért kötött szerződést a munkára, a megrendelő feljelentést is tehet – említette Solt István.
Az esetek egy részében a vizsgálat adatok hiányában nem állapítja meg bűncselekmény gyanúját, és a nyomozó hatóság a feljelentőnek a polgári igényérvényesítési (bírósági) út igénybevételét javasolja.
Ha a nyomozó hatóságok a feljelentés alapján induló vizsgálatuk eredményeképpen arra jutnak, hogy bűncselekmény történhetett, akkor a meginduló büntetőeljárásban is van lehetőség arra, hogy a megrendelő érvényesítse a vállalkozó által neki okozott kár megtérítése iránti igényét. Ezt az úgynevezett polgári jogi igényt ilyen esetben a büntetőbíróság bírálja el, és dönt arról, hogy azt megítéli-e a sértettnek, és ha igen, milyen összegben.
A büntetőeljárások, a nyomozati szakasztól a jogerős bírósági döntésig, sok esetben szintén meglehetősen hosszadalmasak, így ha van is lehetőség arra, hogy az okozott kár ilyen úton megtérüljön, arra nem lehet rövid időn belül számítani, és a megtérülés ebben az esetben is a vállalkozó fizetőképességétől függ – hangsúlyozta az act legal Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Az Index fórumán egy popcornc300 nicknéven hozzászóló rendőr százados is sajnálattal olvasta az építési vállalkozók viselt dolgairól szóló történeteket. Mint írta, sajnálattal kell közölnie, hogy a hatóság az ilyen ügyekben teljesen tehetetlen. Felveszik a jegyzőkönyvet, de már az elején igyekeznek erről is lebeszélni a néhány százezer forintos összegekkel érkezőket. Szerinte a legtöbb építési vállalkozó azzal védekezik, hogy elmondja, ő megkezdte a munkát. Azzal, ha vásárol egy zsák cementet, már megkezdettnek tekinthető a munka, onnantól a rendőrségnek semmilyen hatásköre nincs, mert nem követett el bűncselekményt az illető, akármilyen nagy összeget is kért, vagy akármit is tett, legfeljebb szerződésszegő, vagy még az sem, ha nincs szerződés. Állítása szerint behajtó cégek is ajánlkoznak, amelyek általában egy-két levelet küldenek az adósnak. Mást ugyanis nem tehetnek. Ők is leveszik a károsultakat, pedig tudják, hogy esélytelen az ügy – írta hozzászólásában a rendőr százados.
(Borítókép: Justin Sullivan/Getty Images)