Az új tanév kezdetével az allergének minimalizálását, az oktatási intézmények életmentő eszközökkel való felszerelését és a pedagógusok felkészítését sürgetik a hazai allergiásegyesületek. Az életveszélyes, anafilaxiás esetek megelőzésére több program, májusban pedig egy protokoll is készült, de visszajelzés híján szeptemberben ismét szabályozatlan környezetbe térhetnek vissza a gyerekek.
Rohamosan nő hazánkban az allergiások, azon belül is a súlyosabb tüneteket mutató anafilaxiások száma – jelentette ki az Index megkeresésére Rabb Edit, az AllerGéniusz Egyesület vezetője. Kiemelte, hogy becslések szerint negyvenezerre tehető azok száma, akiknél valamilyen gyógyszer, rovarcsípés vagy élelmiszer anafilaxiás sokkot képes kiváltani. Utóbbi kettő a nevelési, oktatási intézményekben is komoly veszélyt jelent a gyerekekre nézve.
Minden óvodai, iskolai csoportban vannak allergiás gyermekek, akiknél váratlanul az anafilaxiás sokk veszélye is felmerülhet
– erről Janklovics Natasa, az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület képviselője beszélt az Indexnek.
Az édesanya, aki hároméves gyermeke révén szintén érintett, felidézte azt a januári, tragikus esetet, amikor egy hétéves kisfiú egy iskolai szülinapi tortázás után életét vesztette. Mint kiderült, a kisiskolásnál a súlyos mogyoróallergia váltotta ki az anafilaxiás sokkot.
A történtek miatt az érdekvédők még januárban egyeztetést kezdeményeztek az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Végül tavasszal már a Belügyminisztérium foglalkozott az üggyel, a tárca a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaságot (MAKIT) kérte fel a protokoll kidolgozására. A protokoll végül az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület közreműködésével született meg, május végén a kész javaslatcsomagot vissza is küldték a tárcának.
A benyújtott protokollra az érdekvédők május óta nem kaptak visszajelzést. Emiatt csütörtökön szabályozás nélkül indul el a tanév, noha a szereplők abban bíztak, hogy szeptemberre már a kezükben lesz valamilyen központi rendelet.
A civil szervezetek jobb híján azt remélik, hogy a tárca rövidesen lép az ügyben, és a protokoll még ősszel életbe léphet az intézményekben, ez ugyanis sok család számára komoly megnyugvást jelentene.
Lapunk kereste a Belügyminisztériumot, szerettük volna tudni, hogy a tárca foglalkozott-e az üggyel, és ha igen, milyen lépéseket tettek vagy kívánnak tenni a jövőben, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Nemrég egyébként Kozma Ákosnak, az alapvető jogok biztosának jelentése is megjelent az ügyben. Az ombudsman a dokumentumban részletesen kifejtette, hogy az anafilaxiás allergiásokat is megilleti az oktatáshoz, biztonságos és egészséges környezethez való jog, amelynek biztosítása a nevelési és oktatási intézmények alapvető feladata.
A Hungast-csoport mint az ország legnagyobb közétkeztetője az AllerGéniusz és az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület javaslatára vállalta, hogy a menzákon szándék szerint nem használ fel az ételkészítés során szezámmagot, mogyoró- és dióféléket tartalmazó ételeket a gyerekeknek, ezek az élelmiszerek ugyanis könnyen helyettesíthetők más olyan olajos magvakkal – például lenmaggal, napraforgómaggal és tökmaggal –, amelyek jellemzően nem váltanak ki anafilaxiás sokkot.
Enyedi Csaba, a Hungast kommunikációs igazgatója lapunk megkeresésére elmondta, hogy döntésük meglehetősen megosztó volt, kaptak érte hideget-meleget.
Az érintett családok nyilván örültek, ám azok, akiknek a környezetében nincs anafilaxiás, felháborodtak, noha az újpesti eset bizonyára őket is megérintette. Visszajelzésük szerint nem korrekt, hogy a többség a menzán ily módon nem jut hozzá bizonyos élelmiszerekhez. A szülők egy része úgy véli, hogy az érintetteknek inkább saját hatáskörben kellene odafigyelniük
– mondta az Indexnek Enyedi Csaba, aki az általuk meglépett óvintézkedést a koronavírus-járvány idején bevezetett maszkhasználathoz hasonlította.
Mint mondta, ahogy a maszkviselés, úgy az étlapok átírása okoz kisebb kellemetlenséget, de a tény, hogy ezzel akár csak egy ember életét is meg lehet menteni, mindenért kárpótol.
„Ráadásul a szezámmag nélküli panír, a diós tészta helyett dejós tészta és a mogyorókrém elhagyása nem is olyan nagy áldozat, pici odafigyeléssel ugyanazt a színvonalat, ízélményt és táplálkozás-egészségügyi szempontból ugyanazt a beltartalmi értéket lehet garantálni, anélkül hogy az bárki életére veszélyt jelentene” – jegyezte meg.
A Hungast kommunikációs vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy döntésük nem kelthet hamis biztonságérzetet: az iskolabüfében, automatákban ugyanis továbbra is megtalálhatók ezek az élelmiszerek, nem beszélve arról, hogy az intézmények egy jelentős részében még mindig nincs szabályozás arra vonatkozóan, hogy a szülők milyen süteményt, tortát vagy bármilyen más édességet küldhetnek be a gyerekeknek.
A mi célunk a kockázat minimalizálása volt, a teljes kizárás a fentebb is említett, rajtunk kívül álló okokból nyilván nem garantálható
– tette hozzá Enyedi Csaba.
Janklovics Natasa azt reméli, hogy a Hungast példájára más közétkeztető cégek is meglépik a mogyoró- és diófélék kivezetését. Tapasztalatai szerint a nyitottság megvan, de valódi áttörést csak a minisztérium segítségével lehet elérni.
„Hetvenezer élelmezésvezető van az országban, bármennyire is nagy a lelkesedésünk, nincs kapacitásunk mindenkit egyesével felkeresni, emiatt is sürgetjük a központi döntést” – mondta az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület képviselője.
Rabb Edit, az AllerGéniusz Egyesület vezetője a fentieket azzal egészítette ki, hogy látni kell, a mogyoró- és diófélék kivezetése csak egy lépés az anafilaxiás sokk elleni küzdelemben, egyre többen mutatnak ugyanis súlyos allergiás tüneteket a halra, a tojásra és a tejre is.
„Noha ezeknek az élelmiszereknek a teljes kivezetése valóban nem járható út, hosszú távon valamilyen megoldást erre is kell találni. Emellett nem hagyhatjuk ki a sorból a méh- és darázscsípés által kiváltott anafilaxiás sokkot sem, ami főként osztálykirándulásokon, szabadidős programokon jelent veszélyt a gyerekre. Emiatt fontos, hogy a pedagógusoknál ezekben a helyzetekben is legyen adrenalininjekció” – mutatott rá az AllerGéniusz Egyesület vezetője, aki rávilágított arra is, hogy bár az idei tanév valóban központi szabályozás nélkül indul, álláspontja szerint nem lehetünk teljesen elégedetlenek, mert már így is számos előrelépés történt az ügyben.
„2022 januárjában megalkottuk az AllerGéniusz programot, amely nagyon hasonló intézkedéseket szorgalmaz, mint a Belügyminisztériumhoz benyújtott protokoll. A programban szerepelt többek között az autoinjektorok tb-támogatásának fontossága, ami azóta meg is valósult. Ez a mérföldkő is jelzi, hogy a döntéshozók egyre nyitottabbak. A problémára egyébként már önkormányzati szinten is felfigyeltek, több budapesti kerületben, városban, településen önként vállalták, hogy ellátják az intézményeket autoinjektorokkal. Bízunk benne, hogy a jövőben még közelebb kerülünk a célunkhoz, és az allergiás gyermekek számára itthon még biztonságosabbá válik a környezet” – mondta Rabb Edit.
Az AllerGéniusz Egyesület vezetője kérésünkre azt is elárulta, hogy miként ismerhetjük fel, ha valakinek anafilaxiás sokkja van, illetve tájékoztatásában arra is kitért, hogy ilyen esetben mi a teendő.
Mint mondta, az enyhébb tünetek közé tartozik az enyhén megduzzadt, vizenyős arc, a száj, a szájpadlás bizsergése, kisebb kiütések, pöttyök megjelenése, de akár nem ismétlődő hányás, hasmenés is jelentkezhet.
„Akár már ebben a fázisban is érdemes orvosi segítséget kérni, illetve a családnál is érdeklődhetünk azzal kapcsolatban, hogy mire allergiás a gyermek. Az adrenalin-autoinjektort mindenképp oda kell készíteni a közelbe, az enyhe tünetek ugyanis perceken belül súlyosra fordulhatnak” – részletezte Rabb Edit, majd áttért a súlyos, anafilaxiás tünetekre, amelyek közé tartozik a nehézlégzés, a rekedtség és a gombócérzet a torokban.
Az érintett emellett kótyagossá, zavarttá válhat, megduzzadhat a szája, a nyelve, az arca, köhöghet, höröghet, elszürkülhet a teste, elszédülhet, elájulhat, illetve nagyon intenzív hányás és hasmenés is előfordulhat.
„Ilyen esetben az érintettet azonnal fektessük le, lábát emeljük meg, ha köhög, fullad, a félig ülő helyzet ajánlott. Az eszméletlen vagy várandós kismamákat stabil oldalfekvésben helyezzük el. Az adrenalin-autoinjektort a combizom külső részébe kell mihamarabb becsapni a leírásnak megfelelően. Öt másodpercig kell ott tartani szorosan, ezt követően pedig mentőt kell hívni. Amennyiben az orvosi segítség kiérkezéséig az illető nem lesz jobban, öt-tizenöt percen belül még egy injekciót be lehet adni. Ezekkel az egyszerű lépésekkel bárki életet menthet, de ha bármiben bizonytalanok lennénk, kérjünk mentésirányítást” – tette hozzá az AllerGéniusz Egyesület vezetője.
(Borítókép: Ben Birchall / PA Images / Getty Images)