Index Vakbarát Hírportál

Tíz kényes ügy az Alkotmánybíróság előtt: az ársapkától a katatörvényig

2022. szeptember 3., szombat 14:07

Az Alkotmánybíróságra a múlt héten befejeződött nyári ítélkezési szünet után több mint háromszáz, folyamatban lévő, alkotmánybíróra kiszignált ügy vár. A sok-sok indítványból a tíz legkényesebbet mutatjuk be.

1. Üzemanyagok ársapkája

Egy Bács-Kiskun megyei üzemanyagtöltő állomás tulajdonosa alkotmányjogi panaszában azt sérelmezi, hogy a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozással 2021. november 15-étől hatósági áras termékként határozta meg a 95-ös motorbenzint és a dízelgázolajat, és azok literenkénti legmagasabb kiskereskedelmi bruttó árát 480 forintban állapította meg, illetve az üzemanyag-kiskereskedelmi piacra további korlátozásokat, kereskedőket terhelő kötelezettségeket vezetett be. A kúttulajdonos szerint a támadott kormányrendeletek

észszerű indok nélkül vonták el a vételár megállapításához való jogát, megszüntetve az üzemanyagpiacon a versenyhelyzetet,

méghozzá kellő felkészülési idő nélkül és a jogbiztonság követelményének megsértésével.

2. Extraprofitadó kontra Ryanair

Két hónapja landolt az Alkotmánybíróságon a Ryanair légitársaság alkotmányjogi panasza, amelyben a vállalat az extraprofitadókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm.-rendelet több rendelkezését is megtámadta. Mint ismeretes, a kormány extraprofitadót vezetett be több szektorban, köztük a légitársaságokra. A kormányrendelet értelmében 2022. július 1-jétől az extraprofitadót – az átszálló utasokat kivéve – valamennyi, Magyarországról induló utas után meg kell fizetni 3900 forint vagy 9750 forint összegben attól függően, hogy mi az utas úti célja. A légitársaság szerint 

a hozzájárulás sérti az Alaptörvényben biztosított, arányos közteherviseléshez fűződő jogát,

a tulajdonhoz való jogát, továbbá a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt sem. Az ügyet július 21-én szignálták ki előadó alkotmánybíróra.

3. Multik az árstop ellen

A hazánkban működő multinacionális élelmiszerláncok augusztus 1-jén kelt alkotmányjogi panaszukban azt kérték az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a hat alapvető élelmiszer (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, ultra magas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntej) hatósági árát rögzítő kormányrendelet Alaptörvény-ellenességét, és azt a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal semmisítse meg. Az 51 oldalas indítvány augusztus 17-én került előadó alkotmánybíróhoz.

4. Fakitermelős kormányrendelet

Ötven ellenzéki képviselő utólagos normakontroll keretében megtámadta a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm.-rendelet alkotmányosságát, mert a fakitermelési korlátozásokat megszüntető szabályozás

érdemi visszalépést jelent az eddigi, törvényben meghatározott garanciális szabályokhoz képest, és megvalósul a védelmi szint csökkenése, amely nem igazolható más alapvető jog érvényesülésével vagy valamely alkotmányos érték védelmével.

A képviselők azt is kérték az Alkotmánybíróság elnökétől, mivel a támadott rendelkezések hatályosulása a természetben súlyos és helyrehozhatatlan károkat idézne elő, rendelje el ügyük soron kívüli elbírálását. Az indítványt augusztus 30-án szignálták ki előadó alkotmánybíróra.

5. Elégséges szolgáltatások

Ellenzéki képviselők utólagos normakontroll keretében a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény azon rendelkezéseinek megsemmisítését kérték, amelyek

meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben tartott sztrájk esetén.

Szerintük a törvény azzal, hogy a még elégséges szintű szolgáltatás mértékéről való megállapodás hiányában munkaügyi bírósági eljárást ír elő, korlátozza az Alaptörvényben biztosított sztrájkjog gyakorlását. Az ügy szeptember 1-jén került előadó alkotmánybíróhoz.

6. Parlamenti fegyelmi jogkör

Ötvennyolc ellenzéki képviselő utólagos normakontroll keretében az országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény több rendelkezését is megtámadta, mert a képviselőkre kiszabható szankciók a véleménynyilvánítás szabadságát szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák. Az új szankcióként bevezetett, azonnali hatályú kitiltás szerintük sérti a képviselői jogegyenlőséget, mivel alkalmas arra, hogy több hónapra ellehetetlenítse a képviselői jogok gyakorlását, ami az országgyűlés rendjének fenntartásához szükségtelen. Az indítványt 2020. március 12-én szignálták ki előadó alkotmánybíróra.

7. Deklaratív klímatörvény

Ötven ellenzéki képviselő utólagos normakontroll keretében a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény Alaptörvény-ellenességének, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását és a törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozók szerint a rendkívül rövid, deklaratív törvényben normatív tartalmat kizárólag a klímacélt meghatározó 3. §-a tartalmaz, amely azonban önmagában alkalmatlan arra, hogy az egészséges környezethez való jog jövőbeli érvényesülését és a jövő nemzedékek életfeltételeit biztosítsa. Az indítvány egy éve került előadó alkotmánybíróhoz.

8. Bírák Etikai Kódexe

Varga Zs. András, a Kúria elnöke 2022. május 25-én kelt utólagos normakontroll keretében megtámadta a Bírák Etikai Kódexét, amelyet az Országos Bírói Tanács (OBT) a 2022. március 2-én megtartott ülésén fogadott el. A kúriai elnök szerint az új etikai kódex megközelítése, ezen belül különösen

az Alaptörvényre való hivatkozás elhagyása a bírói hivatás Alaptörvénytől való eloldását eredményezi.

Továbbá a bírákra vonatkozó, esetlegesen fegyelmi eljárás alapját képező magatartási szabályok megalkotása és elfogadása nem illeszkedik az OBT ilyen jellegű feladatai közé. Az indítványt 2020. június 13-án szignálták ki előadó alkotmánybíróra.

9. Életfogytiglani szabadságvesztés

Kozma Ákos ombudsman 2020. december 31-én kelt indítványában az Alaptörvény III. cikk (1) bekezdésének értelmezését kérte az Alkotmánybíróságtól. Kérdései a következők:

Az indítványt még nem tárgyalta az Alkotmánybíróság.

10. Katatörvény felkészülési idő nélkül?

Augusztus 2-án egy egyéni ügyvéd, aki egyébként nem járult hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához, megtámadta a katáról, azaz a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvényt, mert szerinte az elfogadását nem előzte meg társadalmi egyeztetés vagy előzetes hatásvizsgálat, a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt, a szabályozás pedig szerinte súlyosan sérti az emberi méltósághoz való jogot és az érintett vállalkozások alapjogát. Az indítványt augusztus 17-én szignálták ki előadó alkotmánybíróra.

(Borítókép: Résztvevők a Jobbágyfelkelésre keresztelt tüntetésen 2022. július 25-én Budapesten. Fotó: Szabó Réka / Index)

Rovatok