A magyar ember nem tagja egy tudatos elképzeléseiben, értékeiben, viselkedési formáiban kiforrt, tettre képes társadalomnak – véli a közgazdász, aki szerint közvetetten ez a mintázat is oka lehet a gazdasági válság mélyülésének.
Magyarországon a társadalom olyan mértékben, olyan jellegzetességgel és olyan minőségben létezik, amilyet a hatalom engedélyez. Ez nem új, ez nem Orbán találmánya, ez a magyar történelem állapota – mondta Róna Péter közgazdász a Pilvax-est rendezvényen, ahol Pogátsa Zoltán közgazdásszal arról vitatkoztak, hogy valóban közel van-e az államcsőd, mi okozza a magas inflációt és mi lehet jó válságkezelési megoldás.
Róna Péter az államcsődről szólva felidézte, Magyarország esetében az államcsőd, tehát a fizetésképtelenség „rémálma" kétszer merült fel a rendszerváltozás után. Először 1995-ben, majd 2008-ban.
1995-ben arról volt szó, hogy egy teljesen elszabadult inflációs helyzet, egy nemzetközi piac türelmét vesztő állapot arra kényszerítette az akkori kormányt és a pénzügyminiszter Bokros Lajost, hogy nagyon komoly megszorító intézkedéseket vezessen be, amivel megpróbálja lehűteni a kedélyeket. Ez neki akkor sikerült is, nagyon nehéz körülmények között, hiszen nem voltunk az Európai Unió tagja. 2008-ban megismétlődött a helyzet. Ekkor azonban már régen az Európai Unió tagjai voltunk, és az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap összeállt és valamelyest normalizálta a helyzetet
– magyarázta a korábbi helyzeteket Róna Péter.
A helyzet rossz. Azzal én sem vitázok, hogy nagyon rossz a helyzet, csak azzal vitázok, hogy államcsőd közeli helyzet lenne. Forintban nem tudunk csődbe menni, mert forintot a jegybank tud csak előállítani, tehát forintban maximum infláció lehet
– fogalmazott Pogátsa Zoltán, aki szerint az adósságkapitalizmus a nagy gond.
Az adósságból működtetett kapitalizmus nagy probléma. Gyakorlatilag 30-40 éve vége lenne a kapitalizmusnak, hogyha nem pörgették volna adósságból. És ez különösen érdekes egyébként a neoliberális vezetők esetében, tehát amikor arról beszélnek, hogy milyen fantasztikus gazdasági csodákat hozott létre Margaret Thatcher vagy Ronald Reagan, akkor elfelejtik megnézni, hogy egyébként hogyan alakult a magán- és az államadósság ezeknek a vezetőknek az idejében
– mondta. Kifejtette: a II. világháború alatt óriási adósságállományt hoztak össze a háború finanszírozásával az országok, amit 1945 után sikerült leépíteni.
Nagy-Britanniában dominánsan a magángazdaság adósságállománya pörgött fel, az Egyesült Államokban pedig csodák csodája az államadósság, a republikánusok voltak mindig az állami túlköltekezés ellenfelei, és ehhez képest döbbenetesen megemelkedett idejükben az államadósság
– mondta, kiemelve, a jelenlegi helyzetben az államadósságot kisebb problémának látja.
Alapvetően az állam vissza tudja fizetni a pénzét, az adósságát. A kérdés az az, hogy értelmes dolgokra költi-e az adósságot.
Technikai értelemben az államcsőd akkor következik be, amikor az állam nem tudja kifizetni a tartozásait, a kötelezettségeit. Ennek két változata van, az egyik az olyanfajta adósság, amely saját pénzében keletkezik, a másik esetben pedig az adóssága devizában van denominálva.
A nyugat-európai és egyéb sikeresebb társadalommal szemben a magyar társadalom nem egy test, nem egy corpus. A magyar ember nem tagja egy tudatos elképzeléseiben, értékeiben, viselkedési formáiban kiforrott, tettre képes társadalomnak
– fogalmazott Róna Péter, hozzátéve: amikor van egy olyan helyzet, mint például a tanároké, akkor „döbbenetes módon a társadalom nem mozdul meg, mert nem azt érzi, hogy a tanárok helyzete egésze az egész társadalom problematikája”.
A közgazdász szerint „ez a hiányosság az, ami a jelenlegi és a történelmileg következetesen megismétlődő problémához vezet”.
Ez egy mintázat, és ebben Magyarország a térségben és Európában is szinte egyedülálló
– hangsúlyozta.
Hozzátette: Magyarországon nem alakult ki az a társadalomegység, ami azt eredményezi, hogy az emberek úgy érzik, részei, tagjai a közösségnek, amely megvédi őket és amelyben közös célok és közös értékek vannak, és ennek komoly következményei vannak.
Teljesen fölösleges arról beszélni, hogy az ellenzék béna. Az ellenzék azért béna, mert nincs tápláléka. A társadalom nem táplálja az ellenzéket, és elvárja az ellenzéktől, hogy oldja meg a problémáit, de mint társadalom, nem képes az ellenzék bármiféle formája mögé állni. Esetleges kivétel a Mi Hazánk jellegű jobboldali formációk esete
– fogalmazott, összekötve ezt a felvetést a versenyképesség s így az infláció, valamint a gazdasági helyzet témakörével.
Egy versenyképes gazdaságban nagyon komoly mintázatok vannak a viselkedésre vonatkozólag, a becsületességre vonatkozólag hogyan lehet versenyezni, és hogyan nem. Ezeket a formákat egy fejlett társadalom kidolgozza és alkalmazza. Ha nincs társadalom, ez nem jön létre. És akkor a korrupciónak óriási a tere, nincs mit csinálni.
Pogátsa Zoltán szerint vannak ugyan párhuzamok a korábbi és a jelenlegi gazdasági helyzetekben, de ezekből nem vonhatók le pontos végkövetkeztetések a folyamatok alakulására vonatkozóan.
A mutatók kedvezőtlenek. A veszélyt, ami az államcsőd kérdést közvetlenül érinti, abban látom, hogy a piac számára már eléggé világos, hogy a magyar nemzetgazdaság az uniós támogatások és a multik nélkül nem versenyképes. Tehát nincs benne az a termelési kapacitás, az az energia, az a kibocsátás, amivel méltányosan, elfogadhatóan el tudná látni a magyar társadalmat
– mondta a közgazdász.
(Borítókép: Második Reformkor/YouTube)