A magas banki hitelkamatok miatt a jövőben egyre sűrűbben fordulhatnak akár sokmillió forintos magánkölcsönért rokonokhoz, ismerősökhöz. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint az ilyen tartozások csaknem felét nem vagy csak részben fizetik vissza, emiatt régi, tartós kapcsolatok mennek tönkre. Ámde írásbeli szerződéssel sok félreértés és vita megelőzhető. Aki közjegyzői okiratban szerződik, az probléma esetén pereskedés nélkül hozzájuthat a tartozáshoz. Az adóst is védi az okirat, mert nem követelhetnek tőle többet a szerződésben foglaltaknál, és szorult helyzetével sem tudnak visszaélni.
A banki hitelek drágulása miatt újra divatba jönnek a magánkölcsönök, hiszen sokan nem akarnak vagy tudnak a mostani magas kamatkörnyezetben bankhitelt fölvenni. Nehéz gazdasági helyzetben mindig növekszik a magánkölcsönök száma, a közjegyzői irodákban már nyáron érezhető volt ez a tendencia. És nem csak a kölcsönkérők száma bővül. Azok ugyanis,
akik az elmúlt években vagyont halmoztak fel, most csak rendkívül ingadozó piaci környezetben tudnak befektetni, így számukra is megoldás, ha rokonnak, ismerősnek adnak kölcsön, fix kamatért.
Fontos tudni, hogy magánkölcsönök esetén kamatot akkor lehet kikötni, ha egy egyszeri kölcsönről van szó.
Ha a kölcsönadó rendszeresen és többeknek kölcsönöz pénzt, akkor az már üzletszerű tevékenységnek minősül, amely kizárólag hatósági engedéllyel végezhető.
A magánkölcsönöknél sok a félreértés a kamattal kapcsolatban. Vannak, akik egyszerűen félnek tőle, mások járatlanok, vagy olyan aránytalanul magas kamatot (uzsorakamatot) kérnek, amely büntetendő. Egy kölcsön pedig akkor kamatmentes, ha pontosan ugyanannyit kell visszafizetnie az adósnak, mint amennyit kapott.
A magánkölcsönök többségéről nem készül írásos dokumentum, sokan szóbeli megállapodásra hiteleznek – akár milliókat is. Az adósok általában rendben szeretnének törleszteni, de közbejöhetnek váratlan helyzetek, ami miatt mégsem tudják részben vagy egészben visszafizetni a pénzt. Például ha az adós váratlanul meghal, az örökösök gyakran nem is tudnak a kölcsönről. A hitelező ilyenkor bizonyíték nélkül kisebb eséllyel juthat pénzéhez, mint ha előre bebiztosította volna magát.
Bárki kér kölcsön, akár közeli rokon vagy jó ismerős, írásban érdemes szerződést kötni, és nagyobb összeg esetén mindenképpen hasznos jogász – közjegyző vagy ügyvéd – előtt szerződni. Ha közjegyző készíti a dokumentumot, akkor az közjegyzői okiratnak minősül, és ha határidőre nem fizet az adós, a hitelező rögtön végrehajtást kezdeményezhet, nem kell bírósághoz fordulnia. Az ilyenfajta kölcsönszerződés ugyanakkor az adóst is védi, mert nem követelhetnek tőle többet vagy korábban, mint amennyiben és ahogyan megállapodtak.
A közjegyzői okirat egyfajta biztosíték arra, hogy az adós a megállapodás szerint törlessze vissza a kölcsönt. Ha ugyanis nem fizet, a hitelező, hasonlóan egy banki hitelhez, akár végrehajtást is indíthat a pénze visszaszerzése érdekében. Ugyanakkor a közjegyző által írt szerződés védi az adóst is, mert csak azt kérhetik tőle számon, amiben megállapodtak. Ráadásul a közjegyzőnek kötelessége megtagadni a közreműködést a szerződéskötésben, ha azzal a jogszabályokat akarják megkerülni vagy eleve jogszabályba ütközik
– állítja Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.
A közjegyző által készített szerződés mellett van egy másik lehetőség is, amellyel szükség esetén rövid idő alatt és egyszerűen hozzájuthat a pénzéhez a kölcsönadó. Ha a kölcsönnyújtás feltételéül szabja, hogy
az adós tegyen egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot egy közjegyző előtt, melyben elismeri a tartozást, illetve kötelezettséget vállal annak visszafizetésére.
Az ilyen nyilatkozat ugyanúgy közvetlenül végrehajtható, mint a kétoldalú szerződés.
Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kölcsönadás után is lehet tenni, ami lehet az egymás közötti szerződés biztosítéka vagy egy gesztus a kölcsönadó felé, hogy az adós komolyan gondolja a tartozás rendezését. Ha pedig az adós átmeneti pénzzavarba kerül, de később szeretne törleszteni, a nyilatkozatban tudja vállalni, hogy ha késve is, de törleszt. Ilyenkor a kölcsönadó megnyugodhat, hiszen amíg közjegyzői okirat nélkül akár hosszas pereskedés is várhatna rá, addig az egyoldalú nyilatkozattal biztosítékot kap: amennyiben az adós a módosított törlesztési rendet sem tartja be, közvetlenül végrehajthatóvá válik a tartozás.
Fontos azt is tudni, hogy
ha a kölcsönadó az adós helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, akkor a kölcsönszerződés semmis.
Vagyis ha a közjegyző úgy látja, hogy a megállapodásban feltűnően aránytalan a kamat, ami hátrányos helyzetbe hozza az adóst, akkor megtagadja a közreműködést a szerződéskötésben, így a hitelező nem jut közvetlenül végrehajtható okirathoz.
Cikkünk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével készült.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)